Online Biblia

1

Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!

Magasztaljátok az URat, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek között!

2

Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.

Énekeljetek neki, zengjetek neki, beszéljétek el minden csodás tettét!

3

Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.

Dicsőítsétek szent nevét! Örvendezzen azoknak a szíve, akik az URat keresik.

4

Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.

Keressétek az URat és az ő erejét, keressétek arcát szüntelen!

5

Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.

Emlékezzetek meg csodáiról, amelyeket cselekedett, jeleiről és szája ítéleteiről,

6

Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!

ó, Ábrahámnak, az ő szolgájának utódai, ó, Jákóbnak, az ő választottjának fiai!

7

Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az ő ítélete.

Ő az ÚR, a mi Istenünk, az egész földre kihat ítélete.

8

Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

Megemlékezik szövetségéről mindörökké, rendelkezéséről, amelyet ezer nemzedékig megszabott,

9

A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.

amelyet Ábrahámmal kötött, és ahogy Izsáknak megesküdött.

10

És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,

Jákób elé állította azt szabályul, Izráel elé örök szövetségül.

11

Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

Azt mondta: Neked adom Kánaán földjét sors szerint való örökségül.

12

Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,

Akkor még csekély számban, igen kevesen voltak, és jövevényként éltek ott.

13

És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:

Egyik nemzettől a másikhoz bujdostak, egyik országból a másik néphez.

14

Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]

De senkinek sem engedte, hogy nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattuk:

15

Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

Ne érintsétek fölkentjeimet, és prófétáimnak ne ártsatok!

16

Mikor éhséget idéze elő a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,

Azután éhínséget idézett elő a földön, és eltörte a kenyér botját mindenütt.

17

Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;

Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, akit rabszolgának adtak el.

18

A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,

A lábát béklyóba szorították, őt magát vasra verték

19

Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.

mindaddig, amíg szava be nem teljesedett. Az ÚR beszéde igazolta őt.

20

Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;

Érte küldött a király, és szabadon engedte, a népek uralkodója szabaddá tette.

21

Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;

Úrrá tette őt a házán és parancsolóvá minden vagyonán,

22

Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.

hogy főembereit, ha akarja, megkötöztethesse, és véneit is bölcsességre taníthassa.

23

És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.

És bement Izráel Egyiptomba, és Jákób Hám földjén jövevény lett.

24

És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.

És nagyon megszaporította népét, és erősebbé tette elnyomóinál,

25

Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, [és ] álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.

akiknek szívét megváltoztatta, hogy gyűlöljék népét, és álnokul cselekedjenek szolgáival.

26

Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.

Elküldte szolgáját, Mózest és Áront, akiket kiválasztott.

27

Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.

Ők jeleket vittek véghez közöttük és csodákat Hám földjén.

28

Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.

Sötétséget küldött, és elsötétült, mégis engedetlenkedtek parancsával szemben.

29

Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.

Vizeiket vérré változtatta, és kipusztította halaikat.

30

Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]

Földjük békáktól hemzsegett, még a királyuk termeiben is.

31

Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.

Szólt, és tetvek és bogarak támadtak egész határukra.

32

Adott nékik eső gyanánt jégesőt, [és] lángoló tüzet a földjökre.

Jégesőt adott nekik eső gyanánt, és földjükre lángoló tüzet.

33

És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.

Elverte szőlőjüket és fügefájukat, és széttördelte határukban a fákat.

34

Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.

Szólt, és sáska támadt és megszámlálhatatlan szöcske.

35

És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.

Fölemésztettek minden növényt a földjükön, és fölfalták szántóföldjük gyümölcsét.

36

És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.

Megölt földjükön minden elsőszülöttet, férfierejük minden zsengéjét.

37

És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.

És ezüsttel és arannyal megrakva hozta ki őket, és nemzetségeikben nem akadt tántorgó.

38

Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.

Örült Egyiptom, amikor kivonultak, mert a tőlük való félelem szállta meg őket.

39

Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze [őket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.

Felhőt terített rájuk, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.

40

Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.

Könyörögtek, és ő fürjeket hozott, mennyei kenyérrel elégítette meg őket.

41

Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.

Megnyitotta a kősziklát, és víz zúdult ki, folyóként áradt a sivatagban.

42

Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a [melyet tőn] Ábrahámnak, az ő szolgájának.

Mert megemlékezett szent ígéretéről, amelyet szolgájának, Ábrahámnak tett.

43

Kihozá azért az ő népét örömmel, [és] az ő választottait vígassággal.

Így hozta ki népét örömmel és választottjait vigassággal.

44

És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.

Nekik adta a pogányok földjét, és a népek fáradsággal szerzett javait örökölték,

45

Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!

hogy megtartsák rendelkezéseit, és megőrizzék törvényeit. Dicsérjétek az URat!

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Az ígéretek beteljesedése
Istentisztelet