Online Biblia

1

Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének.

[A karmesternek: a „Ne veszíts el” dallamára. Ászáf zsoltára.]

2

Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.

Magasztalunk téged, Istenünk, magasztalunk, mert közel van neved, ezt hirdetik csodatetteid.

3

Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek.

Ha kijelölöm az idejét, én méltányosan ítélek.

4

A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. Szela.

Ha meginog a föld minden lakójával együtt, én erősítem meg oszlopait. [Szela]

5

A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!

A kérkedőknek azt mondom: „Ne kérkedjetek!”, a gonoszoknak pedig, hogy „Ne emeljetek szarvat!”.

6

Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;

Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal.

7

Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől [támad] a felmagasztalás;

Mert nem keletről, nem nyugatról és nem is a puszta felől támad a fölmagasztalás,

8

Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!

hanem Isten a bíró, aki az egyiket megalázza, a másikat fölmagasztalja.

9

Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője.

Mert pohár van az ÚR kezében, tele pezsgő, kevert borral. Ha tölt belőle, ki kell inni, még a seprőjét is ki kell hörpintenie a föld minden gonosztevőjének.

10

Én pedig hirdetem [ezt] mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.

Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és dicséretet énekelek Jákób Istenének.

11

[És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.]

A gonoszok szarvait mind letördelem, az igaznak szarvai pedig fölmagasztaltatnak.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)