Online Biblia

1

Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.

[Dávidé.] Perelj, URam, a velem perlőkkel, harcolj az ellenem harcolókkal!

2

Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.

Ragadj pajzsot és vértet, és kelj föl segítségemre!

3

Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.

Szegezz dárdát, és rekeszd el üldözőim útját! Mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged!

4

Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.

Szégyen, gyalázat érje azokat, akik lelkemet keresik; hátráljanak meg és piruljanak, akik vesztemet tervezik!

5

Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse [őket].

Legyenek olyanok, mint a polyva a szélben, az ÚR angyala űzze őket.

6

Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.

Legyen útjuk sötét és csuszamlós, az ÚR angyala kergesse őket!

7

Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.

Mert ok nélkül, titkon vetették elém hálójukat, és ok nélkül ástak vermet lelkemnek.

8

Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.

Váratlanul érje őket a romlás, fogja meg őket hálójuk, amelyet ők vetettek ki, essenek ők veszedelembe!

9

Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.

Lelkem pedig vigad majd az ÚRban, örvendezik szabadításában.

10

Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.

Minden porcikám azt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, URam?! Megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt a rablójától.

11

Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.

Hamis tanúk állnak elő, olyat kérdeznek tőlem, amiről nem tudok.

12

Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.

Rosszal fizetnek nekem a jóért, hogy megrövidítsék életemet.

13

Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.

Pedig amikor ők betegek voltak, zsákruhába öltöztem; böjttel gyötörtem lelkemet, és újra meg újra szívből imádkoztam.

14

Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem [érte;] mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:

Mintha barátom, testvérem volna, úgy forgolódtam körülötte; mintha anyámat siratnám, úgy görnyedtem a szomorúság miatt.

15

Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,

Ők pedig örültek, amikor megbotlottam, és összegyűltek; idegenek gyűltek össze körülöttem, akiket nem ismertem, gyaláztak engem, és nem nyugodtak;

16

Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.

az ingyenélők léha csúfolkodások közepette fogukat vicsorították rám.

17

Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.

Ó, URam, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásuktól, életemet az oroszlánoktól.

18

Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.

Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.

19

Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.

Ne örüljenek rajtam hazug ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek, és ne kacsintsanak össze.

20

Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.

Mert nem beszélnek békességgel, hanem álnok dolgokat koholnak azok ellen, akik békések e földön.

21

Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.

Föltátották rám szájukat, és hahotázva azt mondták: Láttuk saját szemünkkel!

22

Láttad, oh Uram - ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!

Láttad mindezt, ó, URam, ne hallgass, ó, URam! Ne légy távol tőlem!

23

Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.

Kelj föl, ébredj, szolgáltass igazságot, ó, URam, Istenem, az én ügyemben!

24

Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!

Ítélj meg engem igazságod szerint, ó, URam, Istenem, hogy ne örüljenek rajtam!

25

Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!

Ne mondhassák szívükben: Hahaha! Vágyunk teljesült. Ne mondhassák: Elnyeltük őt!

26

Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.

Szégyenüljenek meg, piruljanak mind, akik örülnek, hogy bajban vagyok! Szégyen és gyalázat borítsa el azokat, akik fölfuvalkodtak ellenem!

27

Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.

Vigadjanak és örüljenek, akik igazságomat kívánják! Hadd mondják mindenkor: Nagy az ÚR, aki szolgái előmenetelében gyönyörködik.

28

Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.

Nyelvem hirdeti igazságodat és dicsőségedet minden napon.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)