Online Biblia

Biblia

  • Szimpla olvasás
  • Fordításokról

Keresés

Beállítások
Ékezet nélküli találatok elfogadása.
Csak szó eleji egyezés elfogadása.
Betöltéskor fókusz a keresésre.
  • Fordításokról
  • Szentírásról
  • Bibliaolvasó kalauz
  • Bővítmények

Károli Gáspár Fordítás » Zsoltárok » 78. Fejezet
Fejezetek
  • 1 
  • 2 
  • 3 
  • 4 
  • 5 
  • 6 
  • 7 
  • 8 
  • 9 
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31
  • 32
  • 33
  • 34
  • 35
  • 36
  • 37
  • 38
  • 39
  • 40
  • 41
  • 42
  • 43
  • 44
  • 45
  • 46
  • 47
  • 48
  • 49
  • 50
  • 51
  • 52
  • 53
  • 54
  • 55
  • 56
  • 57
  • 58
  • 59
  • 60
  • 61
  • 62
  • 63
  • 64
  • 65
  • 66
  • 67
  • 68
  • 69
  • 70
  • 71
  • 72
  • 73
  • 74
  • 75
  • 76
  • 77
  • 78
  • 79
  • 80
  • 81
  • 82
  • 83
  • 84
  • 85
  • 86
  • 87
  • 88
  • 89
  • 90
  • 91
  • 92
  • 93
  • 94
  • 95
  • 96
  • 97
  • 98
  • 99
  • 100
  • 101
  • 102
  • 103
  • 104
  • 105
  • 106
  • 107
  • 108
  • 109
  • 110
  • 111
  • 112
  • 113
  • 114
  • 115
  • 116
  • 117
  • 118
  • 119
  • 120
  • 121
  • 122
  • 123
  • 124
  • 125
  • 126
  • 127
  • 128
  • 129
  • 130
  • 131
  • 132
  • 133
  • 134
  • 135
  • 136
  • 137
  • 138
  • 139
  • 140
  • 141
  • 142
  • 143
  • 144
  • 145
  • 146
  • 147
  • 148
  • 149
  • 150
1
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
[Ászáf tanítása.] Népem, figyelj tanításomra, fordítsátok fületeket szám beszédeihez!
2
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
Példabeszédre nyitom számat, rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
Amiket hallottunk és tudunk, amiket atyáink beszéltek el nekünk,
4
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
nem titkoljuk fiaink elől, a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az ÚR dicséretét, hatalmát és csodáit, amelyeket cselekedett.
5
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
Mert bizonyságot állított Jákób elé, és törvényt rendelt Izráelben, és megparancsolta atyáinknak, hogy tanítsák meg rájuk fiaikat.
6
Hogy megtudja [azokat] a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék [azokat] fiaiknak;
Tudja meg azokat a jövő nemzedék, a születendő fiak, és fölnövekedve beszéljék el az ő fiaiknak,
7
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
hogy Istenbe vessék reménységüket, ne felejtkezzenek el Isten dolgairól, és tartsák meg parancsolatait.
8
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
Hogy ne legyenek olyanok, mint atyáik: makacs és lázadó nemzedék. Olyan nemzedék, amelynek nem volt szilárd a szíve, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
Mint Efraim fiai, a fegyveres íjászok, akik meghátráltak az ütközet napján.
10
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
Nem őrizték meg Isten szövetségét, és nem akartak törvénye szerint járni.
11
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
Sőt elfelejtkeztek tetteiről, csodáiról, amelyeket mutatott nekik.
12
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
Atyáik előtt csodákat művelt Egyiptom földjén, Cóan mezején.
13
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
Kettéválasztotta a tengert, és átvitte őket, a vizeket pedig falként állította föl.
14
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
Nappal felhő által vezette őket, egész éjen át pedig tűz fényével.
15
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
Sziklákat hasított meg a pusztában, és bőven adott inniuk a mélységes vizekből.
16
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára öntötte vizüket.
17
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
Mégis folyton vétkeztek ellene, és lázadoztak a Felséges ellen a pusztában.
18
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
Megkísértették Istent a szívükben: kívánságuk szerinti ennivalót kértek.
19
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
Így szóltak Isten ellen: Tud-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
20
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
Íme, megütötte a kősziklát, és víz ömlött, és patakok áradtak; de vajon tud-e kenyeret is adni és húsról gondoskodni népe számára?
21
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
Meghallotta ezt az ÚR, és megharagudott; tűz gyulladt föl Jákób ellen, és haragra gerjedt Izráel ellen,
22
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
mert nem hittek Istenben, és nem bíztak segítségében.
23
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
Akkor parancsolt a felhőknek odafönn, és megnyitotta az ég kapuit.
24
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
Mannát hullatott rájuk eledelül, és mennyei gabonát adott nekik.
25
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel küldött nekik eleséget.
26
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
Megindította a keleti szelet az egekben, és elhozta erejével a déli szelet.
27
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
Annyi húst hullatott rájuk, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövenye.
28
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
Táboruk közepén hullatta le őket, a sátraik körül.
29
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
Ettek, és igen megelégedtek, amit kívántak, azt hozott nekik.
30
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
Mégsem hagytak föl kívánságaikkal, bár még szájukban volt az étel.
31
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül [sokakat] megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
Ezért fölgerjedt ellenük Isten haragja, sokakat megölt nagyjaik közül, és levágta Izráel ifjait.
32
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
Mindezek ellenére újból vétkeztek, és nem hittek csodáinak.
33
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
Ezért hiábavalóságban hagyta telni napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek, és Istent keresték.
35
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
Eszükbe jutott, hogy Isten a kősziklájuk, és a felséges Isten a megváltójuk.
36
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
És szájukkal hízelegtek, de nyelvükkel hazudoztak neki.
37
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
Szívük nem volt állhatatos iránta, és nem voltak hűségesek szövetségéhez.
38
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
Pedig ő irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem engedi fölgerjedni indulatát.
39
Azért eszébe vevé, hogy test ők, [és olyanok, mint] az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
Megemlékezik arról, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, amely nem tér vissza.
40
Hányszor keserítették őt a pusztában, [hányszor] illették fájdalommal a kietlenben?!
Hányszor lázongtak ellene a pusztában, hányszor okoztak neki fájdalmat a kietlenben!
41
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
Újra és újra kísértették Istent, ingerelték Izráel szentjét.
42
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, [sem] a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem arról a napról, amelyen megváltotta őket a nyomorgatótól,
43
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
amikor jeleket tett Egyiptomban és csodákat Cóan mezején.
44
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
Vérré változtatta folyóikat, nem ihattak patakjaikból.
45
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
Bogarakat bocsátott rájuk, amelyek emésztették őket, és békákat, amelyek pusztították őket.
46
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
Termésüket a cserebogárnak adta, munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
Szőlőjüket jégesővel pusztította el, fügefáikat ónos esővel.
48
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
Odavetette marháikat a jégesőnek, jószágukat pedig a mennyköveknek.
49
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
Rájuk bocsátotta haragja tüzét, mérgét, búsulását és a szorongattatást: a gonosz angyalok seregét.
50
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
Utat tört haragjának, és nem óvta meg lelküket a haláltól, életüket döghalálnak vetette.
51
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
Megölt minden elsőszülöttet Egyiptomban, a férfierő zsengéjét Hám sátraiban.
52
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
Elindította népét, mint juhokat, és vezette, mint nyájat a pusztában.
53
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
Biztonságban vezette őket, és nem féltek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
54
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
Bevitte őket szent határába, arra a hegyre, amelyet jobbjával szerzett.
55
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
Népeket űzött ki előlük, elosztotta nekik az örökséget sorsvetéssel, és letelepítette sátraikban Izráel törzseit.
56
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
De ők megkísértették a magasságos Istent, lázongtak ellene, és nem őrizték meg intelmeit.
57
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
Elfordultak, és hűtlenek lettek, mint atyáik, átfordultak, mint a csalfa íj.
58
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
Mikor Isten meghallotta ezt, fölgerjedt, és nagyon megutálta Izráelt.
60
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
Elvetette magától silói hajlékát, a sátrat, amelyben az emberek között lakott.
61
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
Sőt fogságra adta erejét, ékességét pedig ellenség kezébe.
62
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
Népét a fegyvernek szolgáltatta ki, fölgerjedt öröksége ellen.
63
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
Ifjait tűz emésztette meg, és szűzei nászdal nélkül maradtak.
64
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
Papjai fegyver által hullottak el, és özvegyei nem sirathattak.
65
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
Akkor, mint aki addig aludt, fölserkent az Úr, mint egy bortól vigadozó hős,
66
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
és visszaverte ellenségeit, és örök gyalázatot hozott rájuk.
67
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
De megutálta József sátrát, és nem választotta Efraim törzsét,
68
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
hanem Júda törzsét választotta, Sion hegyét, amelyet szeret.
69
És megépíté szent helyét, mint egy magas [vár]at; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
Fölépítette szent helyét, mint egy magaslatot, mint a földet, melynek örök alapot vetett.
70
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
Kiválasztotta szolgáját, Dávidot, és elhozta a juhok aklaiból.
71
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
A szoptatós juhok mellől hozta el, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét és Izráelt, az ő örökségét.
72
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
És szívének tökéletessége szerint legeltette őket, és bölcs kezével vezette őket.

Színjelzés

  • Károli Gáspár Fordítás
  • Revideált Károli Biblia (Veritas)
  • « Zsoltárok 77. Fejezet
  • Zsoltárok 79. Fejezet »

Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki  
Igehirdetés.ma

Kalauz

Június 17

Egyéves:

  • 1Kir 18:1-46
  • ApCsel 11:1-30
  • Zsolt 135:1-21
  • Péld 17:12-13

Kétéves:

  • I. év: 5Móz 3
  • II. év: Ézs 31:1-32:20
  • ApCsel 11:1-30
  • Zsolt 135:1-21
  • Péld 17:12-13

Példabeszéd

Aki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat: mindkettőt egyaránt utálja az ÚR.
Péld. 17:15