Online Biblia

1

Jobb a száraz falat, mellyel békesség jár, mint a levágott jószággal teli ház, melyben viszálykodás van.

Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.

Better is a dry morsel, and quietness therewith, than an house full of sacrifices with strife.

Mai bine o bucată de pâine uscată, cu pace, decât o casă plină de cărnuri, cu ceartă! –

Better is a dry morsel with quiet than a house full of feasting with strife.

2

Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és részt kap az örökségből a testvérek között.

Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.

A wise servant shall have rule over a son that causeth shame, and shall have part of the inheritance among the brethren.

Un argat cu minte stăpâneşte peste fiul care face ruşine şi va împărţi moştenirea cu fraţii lui.

A servant who deals wisely will rule over a son who acts shamefully and will share the inheritance as one of the brothers.

3

Az olvasztótégely az ezüstnek és a kemence az aranynak; a szívek vizsgálója pedig az ÚR.

Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.

The fining pot is for silver, and the furnace for gold: but the LORD trieth the hearts.

Tigaia lămureşte argintul, şi cuptorul lămureşte aurul; dar Cel ce încearcă inimile este Domnul. –

The crucible is for silver, and the furnace is for gold, and the LORD tests hearts.

4

A gonosztevő hallgat az álnok ajkakra, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

A wicked doer giveth heed to false lips; and a liar giveth ear to a naughty tongue.

Cel rău ascultă cu luare aminte la buza nelegiuită, şi mincinosul pleacă urechea la limba nimicitoare. –

An evildoer listens to wicked lips, and a liar gives ear to a mischievous tongue.

5

Aki megcsúfolja a szegényt, gyalázza annak Teremtőjét. Aki örül a szerencsétlenségnek, az nem marad büntetlen.

A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!

Whoso mocketh the poor reproacheth his Maker: and he that is glad at calamities shall not be unpunished.

Cine îşi bate joc de sărac, îşi bate joc de Cel ce l-a făcut; cine se bucură de o nenorocire, nu va rămâne nepedepsit. –

Whoever mocks the poor insults his Maker; he who is glad at calamity will not go unpunished.

6

Az öregek ékessége: az unokák, és a fiak koronája: az atyák.

A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.

Children's children are the crown of old men; and the glory of children are their fathers.

Copiii copiilor sunt cununa bătrânilor, şi părinţii sunt slava copiilor lor. –

Grandchildren are the crown of the aged, and the glory of children is their fathers.

7

Nem illik a bolondhoz az ékes beszéd, még kevésbé illik a hazug beszéd a tisztességeshez.

Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.

Excellent speech becometh not a fool: much less do lying lips a prince.

Cuvintele alese nu se potrivesc în gura unui nebun; cu cât mai puţin cuvintele mincinoase în gura unui om de viţă aleasă! –

Fine speech is not becoming to a fool; still less is false speech to a prince.

8

Bűvös kőnek tartja a megvesztegetést az, aki adja, amellyel eredményt ér el, bármerre is fordul.

Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.

A gift is as a precious stone in the eyes of him that hath it: whithersoever it turneth, it prospereth.

Darurile par o piatră scumpă în ochii celor ce le primesc: oriîncotro se întorc, izbândesc. –

A bribe is like a magic stone in the eyes of the one who gives it; wherever he turns he prospers.

9

Elfedezi a vétket az, aki a szeretetet keresi, aki viszont ismételten szóba hoz egy dolgot, elszakítja egymástól a jóbarátokat is.

Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.

He that covereth a transgression seeketh love; but he that repeateth a matter separateth very friends.

Cine acoperă o greşeală, caută dragostea, dar cine o pomeneşte mereu în vorbirile lui, dezbină pe prieteni. –

Whoever covers an offense seeks love, but he who repeats a matter separates close friends.

10

Jobban megdöbbenti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés a bolondot.

Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.

A reproof entereth more into a wise man than an hundred stripes into a fool.

O mustrare pătrunde mai mult pe omul priceput, decât o sută de lovituri pe cel nebun. –

A rebuke goes deeper into a man of understanding than a hundred blows into a fool.

11

Csak ellenkezést keres a gonosz, ezért kegyetlen követet küldenek ellene.

Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.

An evil man seeketh only rebellion: therefore a cruel messenger shall be sent against him.

Cel rău nu caută decât răscoală, dar un sol fără milă va fi trimis împotriva lui. –

An evil man seeks only rebellion, and a cruel messenger will be sent against him.

12

Jobb egy kölykétől megfosztott medvével találkozni, mint egy bolonddal az ő bolondságában.

Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.

Let a bear robbed of her whelps meet a man, rather than a fool in his folly.

Mai bine să întâlneşti o ursoaică jefuită de puii ei, decât un nebun în timpul nebuniei lui. –

Let a man meet a she-bear robbed of her cubs rather than a fool in his folly.

13

Aki rosszal fizet a jóért, annak házát nem hagyja el a baj.

A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.

Whoso rewardeth evil for good, evil shall not depart from his house.

Celui ce întoarce rău pentru bine, nu-i va părăsi răul casa. –

If anyone returns evil for good, evil will not depart from his house.

14

Olyan a háborúság kezdete, mint amikor elszabadul az árvíz; azért térj ki előle, mielőtt kitörne a viszálykodás.

[Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.

The beginning of strife is as when one letteth out water: therefore leave off contention, before it be meddled with.

Începutul unei certe este ca slobozirea unor ape; de aceea, curmă cearta înainte de a se înteţi. –

The beginning of strife is like letting out water, so quit before the quarrel breaks out.

15

Aki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat: mindkettőt egyaránt utálja az ÚR.

A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.

He that justifieth the wicked, and he that condemneth the just, even they both are abomination to the LORD.

Cel ce iartă pe vinovat şi osândeşte pe cel nevinovat, sunt amândoi o scârbă înaintea Domnului. –

He who justifies the wicked and he who condemns the righteous are both alike an abomination to the LORD.

16

Mire való a vételár a bolond kezében, hogy bölcsességet szerezzen, holott nincs is neki esze?

Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?

Wherefore is there a price in the hand of a fool to get wisdom, seeing he hath no heart to it?

La ce slujeşte argintul în mâna nebunului? Să cumpere înţelepciunea?… Dar n-are minte. –

Why should a fool have money in his hand to buy wisdom when he has no sense?

17

Minden időben szeret a barát, de testvérré a nyomorúság idején válik.

Minden időben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.

A friend loveth at all times, and a brother is born for adversity.

Prietenul adevărat iubeşte oricând, şi în nenorocire ajunge ca un frate. –

A friend loves at all times, and a brother is born for adversity.

18

Esztelen ember, aki kezet ad, és kezességet vállal felebarátjáért.

Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.

A man void of understanding striketh hands, and becometh surety in the presence of his friend.

Omul fără minte dă chezăşie, se pune chezaş pentru aproapele său. –

One who lacks sense gives a pledge and puts up security in the presence of his neighbor.

19

A bűnt szereti az, aki a viszálykodást szereti, és aki magasítja kapuját, a maga romlását keresi.

Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.

He loveth transgression that loveth strife: and he that exalteth his gate seeketh destruction.

Cine iubeşte certurile iubeşte păcatul, şi cine-şi zideşte poarta prea înaltă, îşi caută pieirea. –

Whoever loves transgression loves strife; he who makes his door high seeks destruction.

20

A romlott szívű embernek nem jó vége lesz, és akinek csalárd nyelve van, nyomorúságba jut.

Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.

He that hath a froward heart findeth no good: and he that hath a perverse tongue falleth into mischief.

Cel cu inimă prefăcută nu găseşte fericirea, şi cel cu limba stricată cade în nenorocire. –

A man of crooked heart does not discover good, and one with a dishonest tongue falls into calamity.

21

Aki bolondot szül, szomorúságára lesz az annak, nincs öröme a bolond apjának.

A ki szül bolondot, [szüli] ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.

He that begetteth a fool doeth it to his sorrow: and the father of a fool hath no joy.

Cine dă naştere unui nebun va avea întristare, şi tatăl unui nebun nu poate să se bucure. –

He who sires a fool gets himself sorrow, and the father of a fool has no joy.

22

A vidám szív jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek azonban kiszárítja a csontokat.

A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.

A merry heart doeth good like a medicine: but a broken spirit drieth the bones.

O inimă veselă este un bun leac, dar un duh mâhnit usucă oasele. –

A joyful heart is good medicine, but a crushed spirit dries up the bones.

23

Az istentelen elfogadja a megvesztegető ajándékot, hogy elfordítsa a törvényesség útját.

A kebelből [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.

A wicked man taketh a gift out of the bosom to pervert the ways of judgment.

Cel rău primeşte daruri pe ascuns ca să sucească şi căile dreptăţii. –

The wicked accepts a bribe in secret to pervert the ways of justice.

24

Az eszes ember arcáról leolvasható a bölcsesség, a bolond szeme pedig a föld határáig kalandozik.

Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.

Wisdom is before him that hath understanding; but the eyes of a fool are in the ends of the earth.

Înţelepciunea este în faţa omului priceput, dar ochii nebunului o caută la capătul pământului. –

The discerning sets his face toward wisdom, but the eyes of a fool are on the ends of the earth.

25

A bolond fiú búsulására van apjának és keserűségére anyjának.

Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.

A foolish son is a grief to his father, and bitterness to her that bare him.

Un fiu nebun aduce necaz tatălui său şi amărăciune celei ce l-a născut. –

A foolish son is a grief to his father and bitterness to her who bore him.

26

Nem helyes megbírságolni az igaz embert, sem a tisztességest megverni igazságáért.

Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.

Also to punish the just is not good, nor to strike princes for equity.

Nu este bine să osândeşti pe cel neprihănit la o gloabă, nici să loveşti pe cei de neam ales din pricina neprihănirii lor. –

To impose a fine on a righteous man is not good, nor to strike the noble for their uprightness.

27

Az eszes ember visszafogja szavait, és az értelmes ember higgadt lelkű.

A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.

He that hath knowledge spareth his words: and a man of understanding is of an excellent spirit.

Cine îşi înfrânează vorbele, cunoaşte ştiinţa, şi cine are duhul potolit este un om priceput. –

Whoever restrains his words has knowledge, and he who has a cool spirit is a man of understanding.

28

Még a bolondot is bölcsnek ítélik, amikor hallgat, és eszesnek, mikor bezárja ajkát.

Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

Even a fool, when he holdeth his peace, is counted wise: and he that shutteth his lips is esteemed a man of understanding.

Chiar şi un prost ar trece de înţelept dacă ar tăcea, şi de priceput dacă şi-ar ţine gura. –

Even a fool who keeps silent is considered wise; when he closes his lips, he is deemed intelligent.

Színjelzés

• Revideált Károli Biblia (Veritas)
• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version
• Traducerea Cornilescu
• English Standard Version

Igehirdetés.ma

A bolond, a háború és a fizetség
Helyes és értelmes
Idősek és fiatalok, bolondok és bölcsek
Ki a leghűségesebb barát?
Ki mit keres, azt talál
Szomorúság, vidámság és az arcunk tükre
Viszály vagy békesség