Online Biblia

1

Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá az ő napját.

Ezután megnyitotta Jób a száját, és megátkozta születése napját.

2

És szóla Jób, és monda:

Ezt mondta Jób:

3

Veszszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott.

Vesszen el az a nap, amelyen születtem, és az az éjszaka, amelyen azt mondták, fiú fogantatott.

4

Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon.

Legyen sötét az a nap, ne törődjék azzal Isten ott fent, fényesség se ragyogjon azon.

5

Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; [a] felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé.

Tartsa fogva azt a sötétség és a halál árnyéka; a felhő lakozzék rajta, nappali sötétség tegye rettenetessé.

6

Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz.

Sűrű sötétség borítsa be azt az éjt! Ne sorolják azt az év napjaihoz, ne számlálják a hónapokhoz.

7

Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon.

Legyen meddő az az éjszaka, ne legyen akkor örvendezés.

8

Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt.

Átkozzák meg azt azok, akik a nappalt átkozzák, akik bátrak felingerelni a leviátánt.

9

Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját!

Sötétüljenek el estéjének csillagai. Hiába várja a világosságot, és ne lássa a hajnalpírt!

10

Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot.

Mert nem zárta be anyám méhének ajtaját, és nem rejtette el szemem elől a nyomorúságot.

11

Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem?

Miért is nem haltam meg születésemkor; miért nem múltam ki, mihelyt kijöttem az anyaméhből?

12

Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam?!

Miért vettek föl engem térdre és emlőkre, hogy szopjak?

13

Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék -

Most feküdhetnék, és nyugalmam volna, aludnék, és akkor nyugton pihenhetnék

14

Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kőhalmokat építenek.

a föld királyaival és tanácsosaival, akik kőhalmokat építettek maguknak,

15

Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat.

vagy a fejedelmekkel, akiknek aranyuk van, akik ezüsttel töltik meg házaikat.

16

Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?

Miért nem lettem olyan, mint az elásott, elvetélt magzat, mint a világosságot sem látott kisdedek?

17

Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstől, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt.

Ott megszűnik a gonoszok fenyegetése, és ott megnyugszanak mind, akiknek ellankadt az erejük.

18

A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát.

A foglyok ott mind nyugalmat lelnek, nem hallják szorongatóik hangját.

19

Kicsiny és nagy ott [egyenlő,] és a szolga az ő urától szabad.

Egyenlő ott kicsiny és nagy, és a szolga szabad az urától.

20

Mért is ad [Isten] a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivűeknek?

Miért is ad Isten világosságot a nyomorultnak, és életet a keseredett szívűeknek,

21

A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset.

akik a halált várják, de nem jön az, pedig szorgalmasabban keresik, mint az elrejtett kincset,

22

A kik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót.

akik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, amikor megtalálják a koporsót;

23

A férfiúnak, a ki útvesztőbe jutott, és a kit az Isten bekerített köröskörül.

vagy a férfinak, aki útvesztőbe jutott, és akit Isten körbekerített?

24

Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok.

Mert kenyerem gyanánt van sóhajtozásom, és kiáltásaim ömlenek, mint a habok.

25

Mert a mitől remegve remegtem, az jöve reám, és a mitől rettegtem, az esék rajtam.

Mert amitől nagyon rettegtem, az szakadt rám, és amitől féltem, az esett meg velem.

26

Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.

Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyugtalanság jön rám.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Akik a halált várják
Amitől rettegtem
Jób könyve 5
Jób megátkozta az ő napját
Keserűséggel Isten előtt
Miért élsz még?
Miért?
Nyugalom