- 1
- No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
- Nos, Jób, halld meg szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
- 2
- Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
- Íme, most már megnyitom a számat, már nyelvem hegyén van a szó.
- 3
- Igaz szívből [származnak] beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
- Őszinte szívvel szólok, és amit ajkam tud, azt tisztán hirdeti.
- 4
- Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
- Isten lelke alkotott engem, és a Mindenható lehelete éltet.
- 5
- Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
- Ha tudsz, cáfolj meg, készülj föl, és állj ki ellenem!
- 6
- Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
- Íme, én is olyan vagyok Istennél, mint te; agyagból formáltattam én is.
- 7
- Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
- A tőlem való félelem ne rémítsen meg; kezem nem lesz súlyos rajtad.
- 8
- Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
- Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam szavadat:
- 9
- Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
- Tiszta vagyok, bűntelen, mocsok nélküli: nincsen bennem vétek.
- 10
- Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
- Íme, Isten mégis talál vádat ellenem, ellenségének tart engem!
- 11
- Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
- Béklyóba veti lábamat, és szemmel tartja minden ösvényemet.
- 12
- Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél!
- Íme, ebben nincsen igazad – ezt felelem neked –, mert Isten nagyobb az embernél!
- 13
- Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
- Miért perelsz vele? Azért, mert egyetlen beszédre sem felelt?
- 14
- Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
- Pedig Isten szól egyszer vagy kétszer is, de nem törődnek vele.
- 15
- Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
- Álomban, éjjeli látomásban, amikor mély álom száll az emberre, és amikor fekvőhelyén szendereg,
- 16
- Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
- akkor nyitja meg az ember fülét, és megpecsételi intelmeit.
- 17
- Hogy eltérítse az embert a [rossz] cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
- Így fordítja el az embert a rossz cselekedettől, és így rejti el a kevélységet az ember elől.
- 18
- Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
- Visszatartja lelkét a sírtól és életét attól, hogy fegyver járja át.
- 19
- Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
- Fekvőhelyén megfenyíti fájdalommal és csontjai szüntelen háborgásával.
- 20
- Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
- Úgy, hogy megundorodik az ételtől, és lelke megutálja kedves ételét.
- 21
- Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
- Húsa szemlátomást leaszik róla; csontjai, amelyeket nem lehetett látni, most kiállnak.
- 22
- És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
- Közeleg lelke a sírhoz és élete a halottakhoz.
- 23
- Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
- Ha van mellette közbenjáró angyal, csak egy is a sok közül, hogy tudassa az emberrel kötelességét,
- 24
- És [az Isten] könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
- akkor Isten megkönyörül rajta, és ezt mondja: Szabadítsd meg, hogy ne szálljon a sírba, mert megkaptam a váltságdíjat!
- 25
- Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
- Akkor teste megfiatalodik, erőtől duzzad; újrakezdi ifjúságának napjait.
- 26
- Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
- Imádkozik Istenhez, és ő kegyelmébe veszi, hogy nézhesse arcát nagy örömmel, és visszaadja az embernek az ő igazságát.
- 27
- Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
- Ő pedig az emberek előtt énekel, és ezt mondja: Vétkeztem, mert elferdítettem az igazságot, de Isten nem eszerint fizetett meg nekem.
- 28
- Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
- Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságban gyönyörködik.
- 29
- Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
- Íme, mindezt kétszer-háromszor is megcselekszi Isten az emberrel,
- 30
- Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
- és visszahozza lelkét a sírtól, hogy ráragyogjon az élet világossága.
- 31
- Figyelj Jób, [és] hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
- Figyelj, Jób, és hallgass meg engem. Hallgass, hadd szóljak én!
- 32
- Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
- Ha van mit mondanod, cáfolj meg! Szólj, mert igen szeretnék igazat adni neked.
- 33
- Ha [pedig] nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
- Ha pedig nincs, hallgass rám. Hallgass, és én bölcsességre tanítalak!
Színjelzés
- Károli Gáspár Fordítás
- Revideált Károli Biblia (Veritas)
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Június 17
Kétéves:
Példabeszéd
Nem helyes megbírságolni az igaz embert, sem a tisztességest megverni igazságáért.