Online Biblia

1

Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;

Te ejtesz-e zsákmányt a nőstény oroszlánnak, és kielégítheted-e az oroszlánkölykök éhségét,

2

Mikor meglapulnak tanyáikon, [és] a bokrok közt lesben vesztegelnek?

amikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben fekszenek?

3

Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?

Ki szerez eledelt a hollónak, amikor fiókái Istenhez kiáltoznak, s kóvályognak, mert nincs mit enniük?

4

Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?

Tudod-e a kőszáli zergék ellésének idejét; megfigyelted-e, mikor borjaznak a szarvasok?

5

Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?

Megszámláltad-e a hónapokat, hogy meddig vemhesek, tudod-e ellésük idejét?

6

[Csak] összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól []megszabadulnak.

Csak összegörnyednek, és már megellettek, vajúdásuktól megszabadultak.

7

Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.

Borjaik gyarapodnak, nagyra nőnek a legelőn, elszélednek, és nem térnek vissza hozzájuk.

8

Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,

Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el a fürge vadszamár kötelét?

9

A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?

A pusztát rendeltem otthonukká, a szikes földet lakóhelyükké.

10

Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.

Kineveti a városi sokadalmat, nem hallja a hajcsár kiáltozását.

11

A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld [gazt] felkeres.

Fölkeresi a hegyi legelőket, fölkutat minden zöld növényt.

12

Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?

Akar-e szolgálni neked a bölény? Ott hál-e jászladnál?

13

Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?

Barázdába foghatod-e a bölényt a kötelénél fogva? Vajon boronálja-e utánad a göröngyöket?

14

Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?

Bízhatsz-e benne, mivel nagy az ereje, és ráhagyhatod-e a munkát?

15

Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja?

Elhiszed-e róla, hogy behordja gabonád és betakarítja szérűdre?

16

Vígan [leng] a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?

Vígan verdesi szárnyát a strucc; de nem gólyaszárny és toll az!

17

Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!

Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!

18

És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.

Elfelejti, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.

19

Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;

Fiaival olyan keményen bánik, mintha nem is az övéi lennének. Nem fél, hogy fáradsága kárba vész.

20

Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.

Mert Isten nem ruházta fel bölcsességgel, nem adott neki értelmet.

21

De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.

De hogyha nekiindul, kineveti a lovat és lovasát.

22

Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?

Vajon te adsz erőt a lónak, nyakát te ruházod föl sörénnyel?

23

Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes!

Felugraszthatod-e, mint egy szöcskét? Büszke horkantása félelmetes!

24

[Lábai] vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.

Patája gödröt ás, örvend erejének, nekirohan a fegyvernek.

25

Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől;

Neveti a félelmet, nem remeg: nem fordul vissza a fegyver elől.

26

Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:

Csörög rajta a tegez, ragyog a lándzsa és a kopja.

27

Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.

Tombolva, reszketve kapálja a földet, és nem marad veszteg, ha fölzeng a kürt.

28

A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.

A kürtszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli a harcot, a vezérek lármáját és a csatazajt.

29

A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, [és] kiterjeszti szárnyait dél felé?

A te értelmed műve az, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?

30

A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?

A te parancsodra száll-e fent a sas, és rakja magasba a fészkét?

31

[A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön.]

Kősziklán lakik, és ott tanyázik a sziklák párkányain és a bérceken.

32

[Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.]

Onnan kémlel ennivaló után, messzire ellát a szeme.

33

[Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott [terem.]]

Fiókái vért szívnak, és ahol csak dög van, mindjárt ott terem.

34

[Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:]

Ezután ezt mondta az ÚR Jóbnak:

35

[A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!]

Aki perbe száll a Mindenhatóval, cáfolja meg őt, és aki Istennel vitatkozik, feleljen neki!

36

[És szóla Jób az Úrnak, és monda:]

Erre Jób így szólt az ÚRnak:

37

[Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.]

Íme, könnyelmű voltam, mit felelhetnék neked? Kezemet a számra teszem.

38

[Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!]

Egyszer szóltam, de már nem szólok; vagy ha kétszer, nem teszem többé!

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Amikor Isten kérdez...
Mit adtál az állatvilágnak?
Ne vitatkozz Istennel!