Online Biblia

Către mai marele cântăreţilor. Se cântă ca „Cerboaica zorilor”. Un psalm al lui David. 

1

[A karmesternek: „A hajnali szarvas” dallamára. Dávid zsoltára.]

Dumnezeule! Dumnezeule! Pentru ce m-ai părăsit şi pentru ce Te depărtezi fără să-mi ajuţi şi fără s-asculţi plângerile mele?

2

Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? Távol van segítséged jajszavamtól.

Strig ziua, Dumnezeule, şi nu-mi răspunzi: strig şi noaptea, şi tot n-am odihnă.

3

Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is, és nincs nyugodalmam.

Totuşi Tu eşti Cel Sfânt şi Tu locuieşti în mijlocul laudelor lui Israel.

4

Pedig te szent vagy, Izráel dicsérő énekei között trónolsz.

În Tine se încredeau părinţii noştri: se încredeau, şi-i izbăveai.

5

Benned bíztak atyáink, bíztak, és megszabadítottad őket.

Strigau către Tine, şi erau scăpaţi; se încredeau în Tine, şi nu rămâneau de ruşine.

6

Hozzád kiáltottak, és megmenekültek; benned bíztak, és nem szégyenültek meg.

Dar eu sunt vierme, nu om, am ajuns de ocara oamenilor şi dispreţuit de popor.

7

De én féreg vagyok és nem ember, emberek csúfja és a nép utálata.

Toţi cei ce mă văd îşi bat joc de mine, îşi deschid gura, dau din cap şi zic:

8

Mindenki csúfolódik rajtam, aki engem lát; elhúzzák szájukat, és fejüket rázzák:

„S-a încrezut în Domnul! Să-l mântuiască Domnul, să-l izbăvească, fiindcă-l iubeşte!”

9

Az ÚRra bízta magát, mentse meg ő! Szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne!

Da, Tu m-ai scos din pântecele mamei, m-ai pus la adăpost de orice grijă la ţâţele mamei mele;

10

Te hoztál ki engem anyám méhéből, és biztonságban voltam anyám emlőin.

de când eram la sânul mamei, am fost sub paza Ta, din pântecele mamei ai fost Dumnezeul meu.

11

Születésem óta gondod volt rám, anyám méhétől fogva te voltál Istenem.

Nu Te depărta de mine, căci s-apropie necazul, şi nimeni nu-mi vine în ajutor.

12

Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, aki segítsen.

O mulţime de tauri sunt împrejurul meu, nişte tauri din Basan mă înconjoară.

13

Bikák sokasága kerített be engem, körülfogtak Básán bikái.

Îşi deschid gura împotriva mea ca un leu care sfâşie şi răcneşte.

14

Föltátották rám szájukat, mint a ragadozó és ordító oroszlán.

Am ajuns ca apa care se scurge, şi toate oasele mi se despart; mi s-a făcut inima ca ceara şi se topeşte înăuntrul meu.

15

Olyan vagyok, mint a kiöntött víz; minden csontom kificamodott. Szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt bensőmben.

Mi se usucă puterea ca lutul şi mi se lipeşte limba de cerul gurii: m-ai adus în ţărâna morţii.

16

Erőm kiszáradt, mint a cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, a halál porába fektettél engem.

Căci nişte câini mă înconjoară, o ceată de nelegiuiţi dau târcoale împrejurul meu, mi-au străpuns mâinile şi picioarele:

17

Mert ebek vettek körül, a gonoszok serege fogott körül engem; átlyukasztották a kezemet és a lábamat.

toate oasele aş putea să mi le număr. Ei însă pândesc şi mă privesc;

18

Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak néznek s bámulnak rám.

îşi împart hainele mele între ei şi trag la sorţi pentru cămaşa mea.

19

Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.

Dar Tu, Doamne, nu Te depărta! Tu, Tăria mea, vino degrabă în ajutorul meu!

20

De te, URam, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre!

Scapă-mi sufletul de sabie şi viaţa din ghearele câinilor!

21

Szabadítsd meg lelkemet a kardtól és egyetlenemet a kutyák karmaiból.

Scapă-mă din gura leului şi scoate-mă din coarnele bivolului!

22

Ments meg az oroszlán torkából, és a bivalyok szarvai közül hallgass meg engem!

Voi vesti Numele Tău fraţilor mei şi Te voi lăuda în mijlocul adunării.

23

Hadd hirdessem nevedet testvéreimnek, és hadd dicsérjelek a gyülekezetben!

Cei ce vă temeţi de Domnul, lăudaţi-L! Voi toţi, sămânţa lui Iacov, slăviţi-L! Cutremuraţi-vă înaintea Lui, voi toţi, sămânţa lui Israel!

24

Ti, akik félitek az URat, dicsérjétek őt! Jákób minden utóda: dicsőítsétek őt! Izráel minden magzata: féljétek őt!

Căci El nici nu dispreţuieşte, nici nu urăşte necazurile celui nenorocit şi nu-Şi ascunde faţa de el, ci îl ascultă când strigă către El.

25

Mert nem veti meg és nem utálja meg a szegény nyomorúságát. Nem rejti el az arcát előle, és mikor hozzá kiált, meghallgatja.

În adunarea cea mare, Tu vei fi pricina laudelor mele: şi-mi voi împlini juruinţele în faţa celor ce se tem de Tine.

26

Rólad szól dicsérő énekem a nagy gyülekezetben. Fogadásaimat megadom azok előtt, akik félik őt.

Cei săraci vor mânca şi se vor sătura, cei ce caută pe Domnul, Îl vor lăuda: veselă să vă fie inima pe vecie!

27

Esznek a nyomorultak, és megelégszenek; dicsérik az URat, akik őt keresik. Éljen a szívetek örökké!

Toate marginile pământului îşi vor aduce aminte şi se vor întoarce la Domnul: toate familiile neamurilor se vor închina înaintea Ta.

28

A föld határáig mindenki megemlékezik az ÚRról, és megtér hozzá. Leborul előtted a föld minden nemzetsége.

Căci a Domnului este împărăţia: El stăpâneşte peste neamuri.

29

Mert az ÚRé a királyi hatalom, ő uralkodik a népeken is.

Toţi cei puternici de pe pământ vor mânca şi se vor închina şi ei; înaintea Lui se vor pleca toţi cei ce se coboară în ţărână, cei ce nu pot să-şi păstreze viaţa.

30

Esznek és leborulnak mind, akik gazdagok e földön. Őelőtte hajtanak térdet a halandók, mind, aki nem tarthatja életben a lelkét.

O sămânţă de oameni Îi va sluji; şi se va vorbi despre Domnul către cei ce vor veni după ei.

31

Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.

Aceştia vor veni şi vor vesti dreptatea Lui, vor vesti lucrarea Lui poporului care se va naşte.

32

Eljönnek, s hirdetik az utánuk születendő népnek, hogy igaz ő, aki ezt cselekedte!

Színjelzés

• Revideált Károli Biblia (Veritas)
• Traducerea Cornilescu

Igehirdetés.ma

Krisztus a 22. zsoltárban
Krisztus dicsősége
Krisztus szenvedése és dicsősége