Online Biblia

1

Azután ezt mondta Dávid király az egész gyülekezetnek: Ím, látjátok, egyedül Salamon fiamat választotta ki Isten, de ő még gyermek és tapasztalatlan. A munka pedig nagy, mert nem emberé lesz az a ház, hanem az ÚR Istené.

Azután monda Dávid király az egész gyülekezetnek: [Ím látjátok, ]hogy egyedül az én fiamat Salamont választotta Isten, a ki még gyermek és gyenge; a munka pedig nagy, mert nem emberé lészen az a ház, hanem az Úr Istené.

Furthermore David the king said unto all the congregation, Solomon my son, whom alone God hath chosen, is yet young and tender, and the work is great: for the palace is not for man, but for the LORD God.

Împăratul David a zis întregii adunări: „Fiul meu Solomon, singurul pe care l-a ales Dumnezeu, este tânăr şi plăpând, şi lucrarea este însemnată, căci Casa aceasta nu este pentru un om, ci este pentru Domnul Dumnezeu.

And David the king said to all the assembly, “Solomon my son, whom alone God has chosen, is young and inexperienced, and the work is great, for the palace will not be for man but for the LORD God.

2

Én pedig minden erőm szerint szereztem Istenem háza számára bőségesen aranyat az aranyeszközökhöz, ezüstöt az ezüsthöz, rezet a rézhez, vasat a vashoz, fát a fához; ónixköveket, foglalatba való köveket, vörös és tarka színű köveket, mindenféle drágakövet és fehér márványkövet is bőséggel.

Én pedig teljes tehetségem szerint az én Istenem háza számára [bőségesen] szereztem aranyat az arany [szerszámok]ra, []ezüstöt az ezüst [szerszámok]ra, rezet a rézre, vasat a vasra, fákat a fákra, ónyxköveket, foglalni való köveket, veres köveket, különb-különbszínű köveket; mindenféle drágaköveket; márványköveket is bőséggel.

Now I have prepared with all my might for the house of my God the gold for things to be made of gold, and the silver for things of silver, and the brass for things of brass, the iron for things of iron, and wood for things of wood; onyx stones, and stones to be set, glistering stones, and of divers colours, and all manner of precious stones, and marble stones in abundance.

Mi-am întrebuinţat toate puterile să pregătesc pentru Casa Dumnezeului meu aur pentru ceea ce trebuie să fie de aur, argint pentru ceea ce trebuie să fie de argint, aramă pentru ceea ce trebuie să fie de aramă, fier pentru ceea ce trebuie să fie de fier şi lemn pentru ceea ce trebuie să fie de lemn, pietre de onix şi pietre scumpe de legat, pietre strălucitoare şi de felurite culori, tot felul de pietre scumpe şi marmură albă multă.

So I have provided for the house of my God, so far as I was able, the gold for the things of gold, the silver for the things of silver, and the bronze for the things of bronze, the iron for the things of iron, and wood for the things of wood, besides great quantities of onyx and stones for setting, antimony, colored stones, all sorts of precious stones and marble.

3

Ezenfölül, mivel nagyon kedvelem Istenem házát, ami kincsem, aranyam és ezüstöm van, azt odaadom Istenem házának amellett, amit szereztem a szent ház számára:

Ezenfölül, mivel nagy kedvem van az én Istenem házához, a mi kincsem, aranyam és ezüstöm van, oda adom az én Istenem házának szükségére, azok mellett, a melyeket szereztem a szentház számára.

Moreover, because I have set my affection to the house of my God, I have of mine own proper good, of gold and silver, which I have given to the house of my God, over and above all that I have prepared for the holy house.

Mai mult, în dragostea mea pentru Casa Dumnezeului meu, dau Casei Dumnezeului meu aurul şi argintul pe care-l am, afară de tot ce am pregătit pentru casa Sfântului Locaş:

Moreover, in addition to all that I have provided for the holy house, I have a treasure of my own of gold and silver, and because of my devotion to the house of my God I give it to the house of my God:

4

háromezer talentum aranyat, mégpedig ófíri aranyat és hétezer talentum tiszta ezüstöt a templom falainak beborítására,

Háromezer tálentom aranyat Ofir aranyából és hétezer tálentom tiszta ezüstöt, a házak falainak beborítására.

Even three thousand talents of gold, of the gold of Ophir, and seven thousand talents of refined silver, to overlay the walls of the houses withal:

trei mii de talanţi de aur, de aur de Ofir, şi şapte mii de talanţi de argint curăţat, pentru îmbrăcarea pereţilor clădirilor,

3,000 talents of gold, of the gold of Ophir, and 7,000 talents of refined silver, for overlaying the walls of the house,

5

aranyat az aranyeszközökhöz, ezüstöt az ezüsteszközökhöz és mindenhez, ami szükséges a mesteremberek munkájához. És ha valaki önként akar még adni, töltse meg a kezét ma, és adjon, amit akar az ÚRnak!

Aranyat az arany [szerszámok]ra, ezüstöt az ezüstre és minden szükségre, a mesteremberek kezéhez. És ha valaki [még] adni akar, szabad akaratja szerint, töltse meg az ő kezét ma és [adjon, a mit akar] az Úrnak.

The gold for things of gold, and the silver for things of silver, and for all manner of work to be made by the hands of artificers. And who then is willing to consecrate his service this day unto the LORD?

aurul pentru ceea ce trebuie să fie de aur, şi argintul pentru ceea ce trebuie să fie de argint şi pentru toate lucrările pe care le vor face lucrătorii. Cine vrea să-şi mai aducă de bunăvoie astăzi darurile înaintea Domnului?”

and for all the work to be done by craftsmen, gold for the things of gold and silver for the things of silver. Who then will offer willingly, consecrating himself today to the LORD?”

6

Ekkor szabad akaratuk szerint ajándékokat adtak a családfők, Izráel törzseinek fejedelmei, az ezredesek, a századosok és a királyi udvartartás vezetői.

Azért szabad akaratjok szerint adának [ajándékokat] az atyák fejedelmei, az Izráel nemzetségeinek fejedelmei, az ezredesek, századosok és a király dolgainak fejedelmei.

Then the chief of the fathers and princes of the tribes of Israel and the captains of thousands and of hundreds, with the rulers of the king's work, offered willingly,

Căpeteniile caselor părinteşti, căpeteniile seminţiilor lui Israel, căpeteniile peste mii şi peste sute şi îngrijitorii averii împăratului au adus daruri de bunăvoie.

Then the leaders of fathers’ houses made their freewill offerings, as did also the leaders of the tribes, the commanders of thousands and of hundreds, and the officers over the king’s work.

7

Isten házának a munkálataira adtak ötezer talentum és tízezer dárik aranyat, tízezer talentum ezüstöt, tizennyolcezer talentum rezet és százezer talentum vasat.

És adának az Isten házának szükségére ötezer tálentom aranyat és tízezer dárikot; tízezer tálentom ezüstöt és tizennyolczezer tálentom rezet és százezer tálentom vasat.

And gave for the service of the house of God of gold five thousand talents and ten thousand drams, and of silver ten thousand talents, and of brass eighteen thousand talents, and one hundred thousand talents of iron.

Au dat pentru slujba Casei lui Dumnezeu: cinci mii de talanţi de aur, zece mii de darici, zece mii de talanţi de argint, optsprezece mii de talanţi de aramă şi o sută de mii de talanţi de fier.

They gave for the service of the house of God 5,000 talents and 10,000 darics of gold, 10,000 talents of silver, 18,000 talents of bronze and 100,000 talents of iron.

8

Akinek drágakövei voltak, az odaadta az ÚR házának kincseihez, a gérsóni Jehiél kezéhez.

És valakinél [drága]kövek találtatának, adák az Úr házának kincséhez, a Gersoniták közül való Jéhiel kezébe.

And they with whom precious stones were found gave them to the treasure of the house of the LORD, by the hand of Jehiel the Gershonite.

Cei ce aveau pietre scumpe le-au dat pentru vistieria Casei Domnului în mâinile lui Iehiel, gherşonitul.

And whoever had precious stones gave them to the treasury of the house of the LORD, in the care of Jehiel the Gershonite.

9

És örvendezett a nép, hogy önként adakozhatnak, mert tiszta szívükből adakoztak az ÚRnak. Dávid király is nagy örömmel örvendezett.

És örvendeze a sokaság, hogy szabad akaratjokból adának; mert tiszta szívökből adakozának az Úrnak; Dávid király is nagy örömmel örvendezett.

Then the people rejoiced, for that they offered willingly, because with perfect heart they offered willingly to the LORD: and David the king also rejoiced with great joy.

Poporul s-a bucurat de darurile lor de bunăvoie, căci le dădeau cu dragă inimă Domnului; şi împăratul David, de asemenea, s-a bucurat mult.

Then the people rejoiced because they had given willingly, for with a whole heart they had offered freely to the LORD. David the king also rejoiced greatly.

10

Akkor Dávid hálát adott az ÚRnak az egész gyülekezet előtt, és ezt mondta: Áldott vagy te, URam, atyánknak, Izráelnek Istene öröktől fogva mindörökké!

Hálákat ada azért Dávid az Úrnak az egész gyülekezet előtt, és monda Dávid: Áldott vagy te, Uram, Izráelnek, a mi atyánknak Istene, öröktől fogva mind örökké!

Wherefore David blessed the LORD before all the congregation: and David said, Blessed be thou, LORD God of Israel our father, for ever and ever.

David a binecuvântat pe Domnul în faţa întregii adunări. El a zis: „Binecuvântat să fii Tu, din veac în veac, Doamne Dumnezeul părintelui nostru Israel!

Therefore David blessed the LORD in the presence of all the assembly. And David said: “Blessed are you, O LORD, the God of Israel our father, forever and ever.

11

Ó, URam, tied a nagyság, a hatalom, a dicsőség, a győzelem és a méltóság, sőt minden, ami a mennyben és a földön van! Tied, ó, URam, az uralom, magasztos vagy te minden fejedelem fölött!

Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség, örökkévalóság és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, [tied]! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett!

Thine, O LORD is the greatness, and the power, and the glory, and the victory, and the majesty: for all that is in the heaven and in the earth is thine; thine is the kingdom, O LORD, and thou art exalted as head above all.

A Ta este, Doamne, mărirea, puterea şi măreţia, veşnicia şi slava, căci tot ce este în cer şi pe pământ este al Tău; a Ta, Doamne, este domnia, căci Tu Te înalţi ca un stăpân mai presus de orice!

Yours, O LORD, is the greatness and the power and the glory and the victory and the majesty, for all that is in the heavens and in the earth is yours. Yours is the kingdom, O LORD, and you are exalted as head above all.

12

A gazdagság és a dicsőség mind tőled van, és te uralkodsz mindezen. A te kezedben van mind az erő, mind a hatalom. A te kezedben van mindennek a felmagasztalása és megerősítése.

A gazdagság és a dicsőség mind te tőled [vannak,] és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erősség és mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerősíttetése.

Both riches and honour come of thee, and thou reignest over all; and in thine hand is power and might; and in thine hand it is to make great, and to give strength unto all.

De la Tine vine bogăţia şi slava, Tu stăpâneşti peste tot, în mâna Ta este tăria şi puterea, şi mâna Ta poate să mărească şi să întărească toate lucrurile.

Both riches and honor come from you, and you rule over all. In your hand are power and might, and in your hand it is to make great and to give strength to all.

13

Most azért, ó, Istenünk, hálát adunk neked, és dicsérjük fenséges nevedet.

Most azért, oh mi Istenünk, vallást teszünk előtted, és dícsérjük a te dicsőséges nevedet;

Now therefore, our God, we thank thee, and praise thy glorious name.

Acum, Dumnezeul nostru, Te lăudăm şi preamărim Numele Tău cel slăvit.

And now we thank you, our God, and praise your glorious name.

14

Mert mi vagyok én, és mi az én népem, honnan volt erőnk ilyen önkéntes adakozásra, ahogy tettük? Bizony tőled van minden, és azokat adtuk most neked, amiket a te kezedből kaptunk.

Mert micsoda vagyok én, és micsoda az én népem, hogy erőnk lehetne a szabad akarat szerint való [ajándék] adására, a mint tettünk? Mert tőled van minden, és a miket a te kezedből [vettünk, ]azokat adtuk most néked.

But who am I, and what is my people, that we should be able to offer so willingly after this sort? for all things come of thee, and of thine own have we given thee.

Căci ce sunt eu şi ce este poporul meu, ca să putem să-Ţi aducem daruri de bunăvoie? Totul vine de la Tine şi din mâna Ta primim ce-Ţi aducem.

“But who am I, and what is my people, that we should be able thus to offer willingly? For all things come from you, and of your own have we given you.

15

Mert mi csak jövevények és zsellérek vagyunk előtted, mint minden ősünk is. Életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben nincs állandóság.

Mert mi csak jövevények vagyunk te előtted és zsellérek, a mint a mi atyáink is egyenként; a mi [életünk] napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen.

For we are strangers before thee, and sojourners, as were all our fathers: our days on the earth are as a shadow, and there is none abiding.

Înaintea Ta noi suntem nişte străini şi locuitori, ca toţi părinţii noştri. Zilele noastre pe pământ sunt ca umbra şi fără nicio nădejde.

For we are strangers before you and sojourners, as all our fathers were. Our days on the earth are like a shadow, and there is no abiding.

16

Ó, mi URunk, Istenünk! Mindez a gazdagság, amit gyűjtöttünk, hogy neked és a te szent nevednek házat építsünk, a te kezedből való, és mindazok a tiéid.

Oh mi Urunk Istenünk! mind ez a gazdagság, a mit gyűjtöttünk, hogy néked és a te szent nevednek házat építsünk, a te kezedből való és mindazok tiéid!

O LORD our God, all this store that we have prepared to build thee an house for thine holy name cometh of thine hand, and is all thine own.

Doamne Dumnezeul nostru, din mâna Ta vin toate aceste bogăţii pe care le-am pregătit ca să-Ţi zidim o Casă Ţie, Numelui Tău celui sfânt, şi ale Tale sunt toate.

O LORD our God, all this abundance that we have provided for building you a house for your holy name comes from your hand and is all your own.

17

Jól tudom, ó, én Istenem, hogy te a szívet vizsgálod, és az egyenességet szereted. Én mindezeket tiszta szívemből, önként, nagy jókedvvel adtam, s látom, hogy néped is, amely itt jelen van, nagy örömmel, önszántából adta ezeket neked.

Jól tudom, oh én Istenem, hogy te a szívet vizsgálod és az igazságot szereted. Én mindezeket tiszta szívemből, nagy jó kedvvel adtam, s látom, hogy a te néped is, a mely itt jelen van, nagy örömmel, szabad akaratja szerint adta ezeket néked.

I know also, my God, that thou triest the heart, and hast pleasure in uprightness. As for me, in the uprightness of mine heart I have willingly offered all these things: and now have I seen with joy thy people, which are present here, to offer willingly unto thee.

Ştiu, Dumnezeule, că Tu cercetezi inima şi că iubeşti curăţia de inimă; de aceea Ţi-am adus toate aceste daruri de bunăvoie în curăţia inimii mele şi am văzut acum cu bucurie pe poporul Tău care se află aici, aducându-Ţi de bunăvoie darurile lui.

I know, my God, that you test the heart and have pleasure in uprightness. In the uprightness of my heart I have freely offered all these things, and now I have seen your people, who are present here, offering freely and joyously to you.

18

Ó, URam, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek, a mi atyáinknak Istene, tartsd meg mindörökké ezt a készséget néped szívében, és szívüket igazgasd tefeléd!

Oh Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek, a mi atyáinknak Istene, tartsd meg mindörökké ezt az érzést a te néped szívében, és irányítsd az ő szívöket te feléd!

O LORD God of Abraham, Isaac, and of Israel, our fathers, keep this for ever in the imagination of the thoughts of the heart of thy people, and prepare their heart unto thee:

Doamne Dumnezeul părinţilor noştri Avraam, Isaac şi Israel! Ţine întotdeauna în inima poporului Tău aceste porniri şi aceste gânduri şi întăreşte-i inima în Tine.

O LORD, the God of Abraham, Isaac, and Israel, our fathers, keep forever such purposes and thoughts in the hearts of your people, and direct their hearts toward you.

19

Salamonnak pedig, a fiamnak, adj tökéletes szívet, hogy parancsaidat, intelmeidet és rendeléseidet megőrizhesse, és mindent aszerint cselekedjen, és fölépíthesse azt az erősséget, amelyet előkészítettem.

Salamonnak pedig, az én fiamnak adj tökéletes szívet, hogy a te parancsolatidat, bizonyságtételeidet és rendelésidet megőrizhesse, s hogy mindazokat megcselekedhesse, s felépíthesse azt a házat, a melyet én megindítottam.

And give unto Solomon my son a perfect heart, to keep thy commandments, thy testimonies, and thy statutes, and to do all these things, and to build the palace, for the which I have made provision.

Dă fiului meu Solomon o inimă bună, ca să păzească poruncile Tale, învăţăturile Tale şi legile Tale, ca să împlinească toate aceste lucruri şi să zidească el Casa pentru care am făcut pregătiri.”

Grant to Solomon my son a whole heart that he may keep your commandments, your testimonies, and your statutes, performing all, and that he may build the palace for which I have made provision.”

20

Azután így szólt Dávid az egész gyülekezethez: Áldjátok az URat, a ti Isteneteket! Ekkor az egész gyülekezet áldotta az URat, atyáik Istenét, majd meghajoltak és leborultak az ÚR előtt és a király előtt.

És szóla Dávid az egész gyülekezethez: Kérlek, áldjátok az Urat, a ti Isteneteket. Áldá azért az egész gyülekezet az Urat, az ő atyáik Istenét; s leborulván, tisztelék az Urat és a királyt.

And David said to all the congregation, Now bless the LORD your God. And all the congregation blessed the LORD God of their fathers, and bowed down their heads, and worshipped the LORD, and the king.

David a zis întregii adunări: „Binecuvântaţi pe Domnul Dumnezeul vostru.” Şi toată adunarea a binecuvântat pe Domnul Dumnezeul părinţilor lor. Ei s-au plecat şi s-au închinat înaintea Domnului şi înaintea împăratului.

Then David said to all the assembly, “Bless the LORD your God.” And all the assembly blessed the LORD, the God of their fathers, and bowed their heads and paid homage to the LORD and to the king.

21

Másnap pedig áldozatokat mutattak be az ÚRnak. Véres- és egészen elégő áldozatokat áldoztak az egész Izráelért: ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt italáldozataikkal és sok más áldozattal együtt.

És áldozának az Úrnak áldozatokkal, és áldozának egészen égőáldozatokkal az Úrnak másnapon, ezer tulkot, ezer kost, ezer bárányt italáldozataikkal, és sokféle áldozatokkal az egész Izráelért.

And they sacrificed sacrifices unto the LORD, and offered burnt offerings unto the LORD, on the morrow after that day, even a thousand bullocks, a thousand rams, and a thousand lambs, with their drink offerings, and sacrifices in abundance for all Israel:

A doua zi după aceasta, au adus ca jertfă şi ardere de tot Domnului o mie de viţei, o mie de berbeci şi o mie de miei, împreună cu jertfele de băutură obişnuite, şi alte jertfe în mare număr pentru tot Israelul.

And they offered sacrifices to the LORD, and on the next day offered burnt offerings to the LORD, 1,000 bulls, 1,000 rams, and 1,000 lambs, with their drink offerings, and sacrifices in abundance for all Israel.

22

Ettek-ittak az ÚR előtt azon a napon nagy vigasságban. Azután Salamont, Dávid fiát másodszor is királlyá tették és felkenték az ÚR fejedelmévé. Cádókot pedig fölkenték a főpapságra.

S evének és ivának az Úr előtt azon a napon nagy vígasságban. Azután Salamont, a Dávid fiát másodszor is királylyá tevék és felkenék őt az Úrnak, hogy lenne fejedelem; Sádókot is fölkenék a főpapságra.

And did eat and drink before the LORD on that day with great gladness. And they made Solomon the son of David king the second time, and anointed him unto the LORD to be the chief governor, and Zadok to be priest.

Au mâncat şi au băut în ziua aceea înaintea Domnului cu mare bucurie, au făcut a doua oară împărat pe Solomon, fiul lui David, l-au uns înaintea Domnului ca domn şi au uns pe Ţadoc ca preot.

And they ate and drank before the LORD on that day with great gladness. And they made Solomon the son of David king the second time, and they anointed him as prince for the LORD, and Zadok as priest.

23

És Salamon az ÚR trónjára ült, mint király, apja, Dávid után, és mindenben szerencsés volt, és engedelmeskedett neki egész Izráel.

És üle Salamon az Úr székébe, mint király az ő atyjának, Dávidnak helyében, és [mindenben] szerencsés vala, mert engedelmeskedék néki az egész Izráel.

Then Solomon sat on the throne of the LORD as king instead of David his father, and prospered; and all Israel obeyed him.

Solomon a şezut pe scaunul de domnie al Domnului ca împărat în locul tatălui său, David. El a propăşit, şi tot Israelul l-a ascultat.

Then Solomon sat on the throne of the LORD as king in place of David his father. And he prospered, and all Israel obeyed him.

24

A fejedelmek és a vitézek, sőt Dávid király fiai is mindnyájan kezet adtak, hogy Salamon királynak engedelmeskedni fognak.

A fejedelmek és a hatalmasok, sőt a Dávid király fiai is mindnyájan kezet adának, hogy Salamon királynak engedelmeskedni fognak.

And all the princes, and the mighty men, and all the sons likewise of king David, submitted themselves unto Solomon the king.

Toate căpeteniile şi vitejii, şi chiar toţi fiii împăratului David, s-au supus împăratului Solomon.

All the leaders and the mighty men, and also all the sons of King David, pledged their allegiance to King Solomon.

25

És igen felmagasztalta az ÚR Salamont egész Izráel népe előtt, és olyan királyi méltóságot adott neki, amelyhez hasonló egy királynak sem volt előtte Izráelben.

És igen felmagasztalá az Úr Salamont mind az egész Izráel népe előtt, és oly királyi méltóságot szerzett néki, a melyhez hasonló egy királynak sem volt ő előtte Izráelben.

And the LORD magnified Solomon exceedingly in the sight of all Israel, and bestowed upon him such royal majesty as had not been on any king before him in Israel.

Domnul a înălţat tot mai mult pe Solomon, sub ochii întregului Israel, şi i-a făcut domnia mai strălucită decât a fost a oricărui împărat al lui Israel înaintea lui.

And the LORD made Solomon very great in the sight of all Israel and bestowed on him such royal majesty as had not been on any king before him in Israel.

26

Így uralkodott Dávid, Isai fia egész Izráel fölött.

Így uralkodott Dávid, az Isai fia az egész Izráel felett.

Thus David the son of Jesse reigned over all Israel.

David, fiul lui Isai, a domnit peste tot Israelul.

Thus David the son of Jesse reigned over all Israel.

27

Az az idő pedig, amíg Izráel fölött uralkodott, negyven esztendő volt. Hebrónban hét esztendeig, Jeruzsálemben pedig harminchárom évig uralkodott.

Az idő pedig, a melyben uralkodék Izráel felett, negyven esztendő. Hebronban uralkodék hét esztendeig, Jeruzsálemben pedig harminczháromig uralkodék.

And the time that he reigned over Israel was forty years; seven years reigned he in Hebron, and thirty and three years reigned he in Jerusalem.

Vremea cât a domnit peste Israel a fost de patruzeci de ani: la Hebron a domnit şapte ani, şi la Ierusalim a domnit treizeci şi trei de ani.

The time that he reigned over Israel was forty years. He reigned seven years in Hebron and thirty-three years in Jerusalem.

28

Jó vénségében halt meg, életével, gazdagságával és minden dicsőségével megelégedve. Utána fia, Salamon lett a király.

És meghala jó vénségben, életével, gazdagságával és minden dicsőségével megelégedve. És uralkodék az ő fia, Salamon helyette.

And he died in a good old age, full of days, riches, and honour: and Solomon his son reigned in his stead.

A murit la o bătrâneţe fericită, sătul de zile, de bogăţie şi de slavă. Şi în locul lui a domnit fiul său Solomon.

Then he died at a good age, full of days, riches, and honor. And Solomon his son reigned in his place.

29

Dávid király dolgai pedig az elsőtől az utolsóig íme, megírattak Sámuelnek, a látónak a könyvében, Nátán prófétának és Gádnak, a látónak a könyvében

Dávid királynak pedig úgy első, mint utolsó dolgai, ímé megirattak a Sámuel próféta könyvében és a Nátán próféta könyvében és a Gád próféta könyvében;

Now the acts of David the king, first and last, behold, they are written in the book of Samuel the seer, and in the book of Nathan the prophet, and in the book of Gad the seer,

Faptele împăratului David, cele dintâi şi cele de pe urmă, sunt scrise în cartea lui Samuel, văzătorul, şi în cartea prorocului Natan, şi în cartea prorocului Gad,

Now the acts of King David, from first to last, are written in the Chronicles of Samuel the seer, and in the Chronicles of Nathan the prophet, and in the Chronicles of Gad the seer,

30

egész uralkodásával, hőstetteivel és mindazzal együtt, ami az ő idejében történt vele, Izráellel és a többi ország királyságaival.

Az ő egész országlásával, hatalmasságával és mind azzal, a mi az ő idejében történt vele, Izráellel és a föld minden országaival.

With all his reign and his might, and the times that went over him, and over Israel, and over all the kingdoms of the countries.

împreună cu toată domnia şi toate isprăvile lui, precum şi ce s-a petrecut pe vremea lui, fie în Israel, fie în toate împărăţiile celorlalte ţări.

with accounts of all his rule and his might and of the circumstances that came upon him and upon Israel and upon all the kingdoms of the countries.

Színjelzés

• Revideált Károli Biblia (Veritas)
• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version
• Traducerea Cornilescu
• English Standard Version

Igehirdetés.ma

A szívből jövő adakozás!
A világ változatlanul kaotikus és nyomorúságos marad, de Isten uralkodik mindenek felett
Adakozás önként és jókedvvel
Az adakozás öröme
Figyeljünk életük végére!