Online Biblia

1

Akkor hasonló lesz a mennyek országa ahhoz a tíz szűzhöz, akik elővették lámpásaikat, és kimentek a vőlegény elé.

Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, a kik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé.

Then shall the kingdom of heaven be likened unto ten virgins, which took their lamps, and went forth to meet the bridegroom.

Atunci Împărăţia cerurilor se va asemăna cu zece fecioare care şi-au luat candelele şi au ieşit în întâmpinarea mirelui.

“Then the kingdom of heaven will be like ten virgins who took their lamps and went to meet the bridegroom.

2

Öt közülük okos volt, öt pedig balga.

Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond.

And five of them were wise, and five were foolish.

Cinci din ele erau nechibzuite, şi cinci înţelepte.

Five of them were foolish, and five were wise.

3

A balgák ugyanis, amikor lámpásaikat magukhoz vették, nem vittek magukkal olajat;

A kik bolondok valának, mikor lámpásaikat elővevék, nem vivének magukkal olajat;

They that were foolish took their lamps, and took no oil with them:

Cele nechibzuite, când şi-au luat candelele, n-au luat cu ele untdelemn;

For when the foolish took their lamps, they took no oil with them,

4

az okosok viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben.

Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben.

But the wise took oil in their vessels with their lamps.

dar cele înţelepte, împreună cu candelele, au luat cu ele şi untdelemn în vase.

but the wise took flasks of oil with their lamps.

5

Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak.

Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának.

While the bridegroom tarried, they all slumbered and slept.

Fiindcă mirele zăbovea, au aţipit toate şi au adormit.

As the bridegroom was delayed, they all became drowsy and slept.

6

Éjfélkor pedig kiáltás hangzott: Jön a vőlegény! Gyertek elébe!

Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jőjjetek elébe!

And at midnight there was a cry made, Behold, the bridegroom cometh; go ye out to meet him.

La miezul nopţii, s-a auzit o strigare: „Iată mirele, ieşiţi-i în întâmpinare!”

But at midnight there was a cry, ‘Here is the bridegroom! Come out to meet him.’

7

Akkor mindegyik szűz fölkelt, és elkészítette a maga lámpását.

Akkor felkelének mind azok a szűzek, és elkészíték az ő lámpásaikat.

Then all those virgins arose, and trimmed their lamps.

Atunci toate fecioarele acelea s-au sculat şi şi-au pregătit candelele.

Then all those virgins rose and trimmed their lamps.

8

A balgák pedig azt mondták az okosoknak: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak!

A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak.

And the foolish said unto the wise, Give us of your oil; for our lamps are gone out.

Cele nechibzuite au zis celor înţelepte: „Daţi-ne din untdelemnul vostru, căci ni se sting candelele.”

And the foolish said to the wise, ‘Give us some of your oil, for our lamps are going out.’

9

De az okosok így feleltek: Netalán nem lenne elegendő nekünk és nektek; menjetek inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak!

Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árúsokhoz, és vegyetek magatoknak.

But the wise answered, saying, Not so; lest there be not enough for us and you: but go ye rather to them that sell, and buy for yourselves.

Cele înţelepte le-au răspuns: „Nu; ca nu cumva să nu ne ajungă nici nouă nici vouă; ci mai bine duceţi-vă la cei ce vând untdelemn şi cumpăraţi-vă.”

But the wise answered, saying, ‘Since there will not be enough for us and for you, go rather to the dealers and buy for yourselves.’

10

Amíg azok vásároltak, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőbe, majd bezárták az ajtót.

Mikor pedig venni járnak vala, megérkezék a vőlegény; és a kik készen valának, bemenének ő vele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó.

And while they went to buy, the bridegroom came; and they that were ready went in with him to the marriage: and the door was shut.

Pe când se duceau ele să cumpere untdelemn, a venit mirele: cele ce erau gata au intrat cu el în odaia de nuntă şi s-a încuiat uşa.

And while they were going to buy, the bridegroom came, and those who were ready went in with him to the marriage feast, and the door was shut.

11

Később pedig a többi szűz is megjött, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk!

Később pedig a többi szűzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk.

Afterward came also the other virgins, saying, Lord, Lord, open to us.

Mai pe urmă, au venit şi celelalte fecioare şi au zis: „Doamne, Doamne, deschide-ne!”

Afterward the other virgins came also, saying, ‘Lord, lord, open to us.’

12

Ő azonban így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket.

Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.

But he answered and said, Verily I say unto you, I know you not.

Dar el, drept răspuns, le-a zis: „Adevărat vă spun că nu vă cunosc!”

But he answered, ‘Truly, I say to you, I do not know you.’

13

Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!

Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljő.

Watch therefore, for ye know neither the day nor the hour wherein the Son of man cometh.

Vegheaţi, dar, căci nu ştiţi ziua, nici ceasul în care va veni Fiul omului.

Watch therefore, for you know neither the day nor the hour.

14

Mert úgy van ez, mint amikor egy útra készülő ember előhívatta szolgáit, és rájuk bízta vagyonát.

Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.

For the kingdom of heaven is as a man travelling into a far country, who called his own servants, and delivered unto them his goods.

Atunci Împărăţia cerurilor se va asemăna cu un om care, când era să plece într-o altă ţară, a chemat pe robii săi şi le-a încredinţat avuţia sa.

“For it will be like a man going on a journey, who called his servants and entrusted to them his property.

15

Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, majd útra kelt.

És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele.

And unto one he gave five talents, to another two, and to another one; to every man according to his several ability; and straightway took his journey.

Unuia i-a dat cinci talanţi, altuia doi, şi altuia unul: fiecăruia după puterea lui; şi a plecat.

To one he gave five talents, to another two, to another one, to each according to his ability. Then he went away.

16

Aki az öt talentumot kapta, vállalkozásba kezdett, és további öt talentummal gyarapodott.

Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.

Then he that had received the five talents went and traded with the same, and made them other five talents.

Îndată, cel ce primise cei cinci talanţi s-a dus, i-a pus în negoţ şi a câştigat cu ei alţi cinci talanţi.

He who had received the five talents went at once and traded with them, and he made five talents more.

17

Hasonlóképpen akinek kettő volt, az is másik kettőt szerzett hozzá.

Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere.

And likewise he that had received two, he also gained other two.

Tot aşa, cel ce primise cei doi talanţi a câştigat şi el alţi doi cu ei.

So also he who had the two talents made two talents more.

18

Aki pedig az egyet kapta, elment, elásta azt a földbe, és elrejtette urának pénzét.

A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.

But he that had received one went and digged in the earth, and hid his lord's money.

Cel ce nu primise decât un talant s-a dus de a făcut o groapă în pământ şi a ascuns acolo banii stăpânului său.

But he who had received the one talent went and dug in the ground and hid his master’s money.

19

Sok idő múlva pedig megjött a szolgák ura, és számadást tartott velük.

Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.

After a long time the lord of those servants cometh, and reckoneth with them.

După multă vreme, stăpânul robilor acelora s-a întors şi le-a cerut socoteala.

Now after a long time the master of those servants came and settled accounts with them.

20

Előjött az, aki az öt talentumot kapta, hozott még öt másik talentumot, és ezt mondta: Uram, öt talentumot adtál nekem, íme, másik öt talentumot nyertem azokon.

És előjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.

And so he that had received five talents came and brought other five talents, saying, Lord, thou deliveredst unto me five talents: behold, I have gained beside them five talents more.

Cel ce primise cei cinci talanţi a venit, a adus alţi cinci talanţi şi a zis: „Doamne, mi-ai încredinţat cinci talanţi; iată că am câştigat cu ei alţi cinci talanţi.”

And he who had received the five talents came forward, bringing five talents more, saying, ‘Master, you delivered to me five talents; here, I have made five talents more.’

21

Az ő ura azt mondta neki: Jól van, jó és hű szolgám, hű voltál a kevesen, sokra bízlak ezután, menj be a te uradnak örömébe!

Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.

His lord said unto him, Well done, thou good and faithful servant: thou hast been faithful over a few things, I will make thee ruler over many things: enter thou into the joy of thy lord.

Stăpânul său i-a zis: „Bine, rob bun şi credincios; ai fost credincios în puţine lucruri, te voi pune peste multe lucruri; intră în bucuria stăpânului tău!”

His master said to him, ‘Well done, good and faithful servant. You have been faithful over a little; I will set you over much. Enter into the joy of your master.’

22

Előjött pedig az is, aki a két talentumot kapta, és azt mondta: Uram, két talentumot adtál nekem, íme, két másik talentumot nyertem azokon.

Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.

He also that had received two talents came and said, Lord, thou deliveredst unto me two talents: behold, I have gained two other talents beside them.

Cel ce primise cei doi talanţi a venit şi el şi a zis: „Doamne, mi-ai încredinţat doi talanţi; iată că am câştigat cu ei alţi doi talanţi.”

And he also who had the two talents came forward, saying, ‘Master, you delivered to me two talents; here, I have made two talents more.’

23

Az ő ura azt mondta neki: Jól van, jó és hű szolgám, hű voltál a kevesen, sokra bízlak ezután, menj be a te uradnak örömébe!

Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.

His lord said unto him, Well done, good and faithful servant; thou hast been faithful over a few things, I will make thee ruler over many things: enter thou into the joy of thy lord.

Stăpânul său i-a zis: „Bine, rob bun şi credincios; ai fost credincios în puţine lucruri, te voi pune peste multe lucruri; intră în bucuria stăpânului tău!”

His master said to him, ‘Well done, good and faithful servant. You have been faithful over a little; I will set you over much. Enter into the joy of your master.’

24

Előjött pedig az is, aki az egy talentumot kapta, és azt mondta: Uram, tudtam, hogy te kemény ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és ott is begyűjtöd a termést, ahol nem plántáltál.

Előjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél;

Then he which had received the one talent came and said, Lord, I knew thee that thou art an hard man, reaping where thou hast not sown, and gathering where thou hast not strawed:

Cel ce nu primise decât un talant a venit şi el şi a zis: „Doamne, am ştiut că eşti om aspru, care seceri de unde n-ai semănat şi strângi de unde n-ai vânturat:

He also who had received the one talent came forward, saying, ‘Master, I knew you to be a hard man, reaping where you did not sow, and gathering where you scattered no seed,

25

Félelmemben azért elmentem, és elástam a te talentumodat a földbe, íme, megvan, ami a tied.

Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.

And I was afraid, and went and hid thy talent in the earth: lo, there thou hast that is thine.

mi-a fost teamă şi m-am dus de ţi-am ascuns talantul în pământ; iată-ţi ce este al tău!”

so I was afraid, and I went and hid your talent in the ground. Here, you have what is yours.’

26

Az ő ura pedig így válaszolt neki: Gonosz és rest szolga! Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és ott is begyűjtöm a termést, ahol nem plántáltam.

Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;

His lord answered and said unto him, Thou wicked and slothful servant, thou knewest that I reap where I sowed not, and gather where I have not strawed:

Stăpânul său i-a răspuns: „Rob viclean şi leneş! Ai ştiut că secer de unde n-am semănat şi că strâng de unde n-am vânturat;

But his master answered him, ‘You wicked and slothful servant! You knew that I reap where I have not sown and gather where I scattered no seed?

27

El kellett volna tehát helyezned a pénzemet a pénzváltóknál, hogy amikor megjövök, nyereséggel kapjam vissza azt, ami az enyém.

El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.

Thou oughtest therefore to have put my money to the exchangers, and then at my coming I should have received mine own with usury.

prin urmare se cădea ca tu să-mi fi dat banii la zarafi şi, la venirea mea, eu mi-aş fi luat înapoi cu dobândă ce este al meu!

Then you ought to have invested my money with the bankers, and at my coming I should have received what was my own with interest.

28

Vegyétek el azért tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van.

Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van.

Take therefore the talent from him, and give it unto him which hath ten talents.

Luaţi-i, dar, talantul şi daţi-l celui ce are zece talanţi.

So take the talent from him and give it to him who has the ten talents.

29

Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és gyarapodik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van.

Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van.

For unto every one that hath shall be given, and he shall have abundance: but from him that hath not shall be taken away even that which he hath.

Pentru că celui ce are i se va da, şi va avea de prisos; dar de la cel ce n-are se va lua şi ce are!

For to everyone who has will more be given, and he will have an abundance. But from the one who has not, even what he has will be taken away.

30

És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.

És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

And cast ye the unprofitable servant into outer darkness: there shall be weeping and gnashing of teeth.

Iar pe robul acela netrebnic, aruncaţi-l în întunericul de afară: acolo va fi plânsul şi scrâşnirea dinţilor.”

And cast the worthless servant into the outer darkness. In that place there will be weeping and gnashing of teeth.’

31

Amikor pedig eljön az Emberfia az ő dicsőségében és vele mind a szent angyalok, akkor elfoglalja majd dicsőségének trónusát.

Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.

When the Son of man shall come in his glory, and all the holy angels with him, then shall he sit upon the throne of his glory:

Când va veni Fiul omului în slava Sa cu toţi sfinţii îngeri, va şedea pe scaunul de domnie al slavei Sale.

“When the Son of Man comes in his glory, and all the angels with him, then he will sit on his glorious throne.

32

Elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.

És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.

And before him shall be gathered all nations: and he shall separate them one from another, as a shepherd divideth his sheep from the goats:

Toate neamurile vor fi adunate înaintea Lui. El îi va despărţi pe unii de alţii cum desparte păstorul oile de capre;

Before him will be gathered all the nations, and he will separate people one from another as a shepherd separates the sheep from the goats.

33

A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.

És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.

And he shall set the sheep on his right hand, but the goats on the left.

şi va pune oile la dreapta, iar caprele la stânga Lui.

And he will place the sheep on his right, but the goats on the left.

34

Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Gyertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek azt az országot, amely számotokra készíttetett a világ teremtésétől fogva.

Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.

Then shall the King say unto them on his right hand, Come, ye blessed of my Father, inherit the kingdom prepared for you from the foundation of the world:

Atunci Împăratul va zice celor de la dreapta Lui: „Veniţi binecuvântaţii Tatălui Meu de moşteniţi Împărăţia care v-a fost pregătită de la întemeierea lumii.

Then the King will say to those on his right, ‘Come, you who are blessed by my Father, inherit the kingdom prepared for you from the foundation of the world.

35

Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok engem,

Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;

For I was an hungred, and ye gave me meat: I was thirsty, and ye gave me drink: I was a stranger, and ye took me in:

Căci am fost flămând, şi Mi-aţi dat de mâncat; Mi-a fost sete, şi Mi-aţi dat de băut; am fost străin, şi M-aţi primit;

For I was hungry and you gave me food, I was thirsty and you gave me drink, I was a stranger and you welcomed me,

36

mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.

Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.

Naked, and ye clothed me: I was sick, and ye visited me: I was in prison, and ye came unto me.

am fost gol, şi M-aţi îmbrăcat; am fost bolnav, şi aţi venit să Mă vedeţi; am fost în temniţă, şi aţi venit pe la Mine.”

I was naked and you clothed me, I was sick and you visited me, I was in prison and you came to me.’

37

Akkor felelnek majd neki az igazak: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna, vagy szomjaztál, és innod adtunk volna?

Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?

Then shall the righteous answer him, saying, Lord, when saw we thee an hungred, and fed thee? or thirsty, and gave thee drink?

Atunci cei neprihăniţi Îi vor răspunde: „Doamne, când Te-am văzut noi flămând şi Ţi-am dat să mănânci? Sau fiindu-Ţi sete şi Ţi-am dat de ai băut?

Then the righteous will answer him, saying, ‘Lord, when did we see you hungry and feed you, or thirsty and give you drink?

38

Mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna, vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?

És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?

When saw we thee a stranger, and took thee in? or naked, and clothed thee?

Când Te-am văzut noi străin şi Te-am primit? Sau gol şi Te-am îmbrăcat?

And when did we see you a stranger and welcome you, or naked and clothe you?

39

Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?

Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?

Or when saw we thee sick, or in prison, and came unto thee?

Când Te-am văzut noi bolnav sau în temniţă şi am venit pe la Tine?”

And when did we see you sick or in prison and visit you?’

40

A király pedig azt mondja majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben megcselekedtétek ezt akár csak eggyel is az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg.

És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.

And the King shall answer and say unto them, Verily I say unto you, Inasmuch as ye have done it unto one of the least of these my brethren, ye have done it unto me.

Drept răspuns, Împăratul le va zice: „Adevărat vă spun că, ori de câte ori aţi făcut aceste lucruri unuia din aceşti foarte neînsemnaţi fraţi ai Mei, Mie Mi le-aţi făcut.”

And the King will answer them, ‘Truly, I say to you, as you did it to one of the least of these my brothers, you did it to me.’

41

Akkor szól majd a bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett!

Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.

Then shall he say also unto them on the left hand, Depart from me, ye cursed, into everlasting fire, prepared for the devil and his angels:

Apoi va zice celor de la stânga Lui: „Duceţi-vă de la Mine, blestemaţilor, în focul cel veşnic care a fost pregătit diavolului şi îngerilor lui!

“Then he will say to those on his left, ‘Depart from me, you cursed, into the eternal fire prepared for the devil and his angels.

42

Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom,

Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;

For I was an hungred, and ye gave me no meat: I was thirsty, and ye gave me no drink:

Căci am fost flămând, şi nu Mi-aţi dat să mănânc; Mi-a fost sete, şi nu Mi-aţi dat să beau;

For I was hungry and you gave me no food, I was thirsty and you gave me no drink,

43

jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel engem, beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.

Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.

I was a stranger, and ye took me not in: naked, and ye clothed me not: sick, and in prison, and ye visited me not.

am fost străin, şi nu M-aţi primit; am fost gol, şi nu M-aţi îmbrăcat; am fost bolnav şi în temniţă, şi n-aţi venit pe la Mine.”

I was a stranger and you did not welcome me, naked and you did not clothe me, sick and in prison and you did not visit me.’

44

Akkor ezek is felelnek majd neki: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél vagy szomjaztál, vagy hogy jövevény vagy mezítelen vagy beteg vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna neked?

Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?

Then shall they also answer him, saying, Lord, when saw we thee an hungred, or athirst, or a stranger, or naked, or sick, or in prison, and did not minister unto thee?

Atunci Îi vor răspunde şi ei: „Doamne, când Te-am văzut noi flămând, sau fiindu-Ţi sete, sau străin, sau gol, sau bolnav, sau în temniţă, şi nu Ţi-am slujit?”

Then they also will answer, saying, ‘Lord, when did we see you hungry or thirsty or a stranger or naked or sick or in prison, and did not minister to you?’

45

Akkor így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben nem cselekedtétek meg ezeket eggyel is a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg.

Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.

Then shall he answer them, saying, Verily I say unto you, Inasmuch as ye did it not to one of the least of these, ye did it not to me.

Şi El, drept răspuns, le va zice: „Adevărat vă spun că, ori de câte ori n-aţi făcut aceste lucruri unuia dintre aceşti foarte neînsemnaţi fraţi ai Mei, Mie nu Mi le-aţi făcut.”

Then he will answer them, saying, ‘Truly, I say to you, as you did not do it to one of the least of these, you did not do it to me.’

46

És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre.

És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.

And these shall go away into everlasting punishment: but the righteous into life eternal.

Şi aceştia vor merge în pedeapsa veşnică, iar cei neprihăniţi vor merge în viaţa veşnică.”

And these will go away into eternal punishment, but the righteous into eternal life.”

Színjelzés

• Revideált Károli Biblia (Veritas)
• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version
• Traducerea Cornilescu
• English Standard Version

Igehirdetés.ma

6. rész: Micsoda? Ítélet? Nem! De!
A juhok és a kecskék ítélete
A képmutatás magasfoka
A tíz szűz példázata.
Az Emberfia ítélni fog - cselekedetek alapján!
Az evangéliumban való engedetlenség és végső ítélet
Az okos és a bolond szüzek
Hűség
Krisztus, mint ítélőbíró
Mit teszel a tálentumaiddal?
Példázat a tíz szűzről
Példázat a tíz szűzről
Példázat haszontalan szolgákról és haszontalan kecskéről
Tálentumokkal való sáfárkodás
Van-e elegendő olaj a te lámpádban