Online Biblia

1

Ezek után pedig az Úr további hetvenkettőt választott, és kettesével elküldte őket maga előtt minden városba és helységbe, ahova menni szándékozott.

Ezek után pedig rendele az Úr másokat is, hetvenet, és elküldé azokat kettőnként az ő orczája előtt, minden városba és helyre, a hová ő menendő vala.

After these things the Lord appointed other seventy also, and sent them two and two before his face into every city and place, whither he himself would come.

După aceea Domnul a mai rânduit alţi şaptezeci de ucenici şi i-a trimis doi câte doi înaintea Lui, în toate cetăţile şi în toate locurile pe unde avea să treacă El.

After this the Lord appointed seventy-two others and sent them on ahead of him, two by two, into every town and place where he himself was about to go.

2

Azt mondta nekik: Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, hogy küldjön ki munkásokat az aratásába.

Monda azért nékik: Az aratni való sok, de a munkás kevés; kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.

Therefore said he unto them, The harvest truly is great, but the labourers are few: pray ye therefore the Lord of the harvest, that he would send forth labourers into his harvest.

Şi le-a zis: „Mare este secerişul, dar puţini sunt lucrătorii! Rugaţi, dar, pe Domnul secerişului să scoată lucrători la secerişul Său.

And he said to them, “The harvest is plentiful, but the laborers are few. Therefore pray earnestly to the Lord of the harvest to send out laborers into his harvest.

3

Menjetek! Íme, én bárányként küldelek titeket a farkasok közé.

Menjetek el: Ímé én elbocsátlak titeket, mint bárányokat a farkasok közé.

Go your ways: behold, I send you forth as lambs among wolves.

Duceţi-vă; iată, vă trimit ca pe nişte miei în mijlocul lupilor.

Go your way; behold, I am sending you out as lambs in the midst of wolves.

4

Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se táskát, se sarut, és útközben senkit se köszöntsetek!

Ne hordozzatok erszényt, se táskát, se sarut; és az úton senkit ne köszöntsetek.

Carry neither purse, nor scrip, nor shoes: and salute no man by the way.

Să nu luaţi cu voi nici pungă, nici traistă, nici încălţăminte şi să nu întrebaţi pe nimeni de sănătate pe drum.

Carry no moneybag, no knapsack, no sandals, and greet no one on the road.

5

Amikor bementek egy házba, először ezt mondjátok: Békesség e háznak!

Valamely házba bementek, először ezt mondjátok: Békesség e háznak!

And into whatsoever house ye enter, first say, Peace be to this house.

În orice casă veţi intra, să ziceţi întâi: „Pacea să fie peste casa aceasta!”

Whatever house you enter, first say, ‘Peace be to this house!’

6

És ha ott a békesség fia lakik, békességetek megnyugszik majd rajta, ha pedig nem, visszatér rátok.

És ha lesz ott valaki békességnek fia, a ti békességtek azon marad; ha nem, ti reátok tér vissza.

And if the son of peace be there, your peace shall rest upon it: if not, it shall turn to you again.

Şi dacă va fi acolo un fiu al păcii, pacea voastră va rămâne peste el; altminteri ea se va întoarce la voi.

And if a son of peace is there, your peace will rest upon him. But if not, it will return to you.

7

Maradjatok abban a házban, és azt egyétek és igyátok, amit adnak, mert méltó a munkás a maga jutalmára. Ne járjatok házról házra.

Ugyanazon házban maradjatok pedig, azt evén és iván, a mit ők [adnak]: mert méltó a munkás az ő jutalmára. Ne járjatok házról-házra.

And in the same house remain, eating and drinking such things as they give: for the labourer is worthy of his hire. Go not from house to house.

Să rămâneţi în casa aceea şi să mâncaţi şi să beţi ce vi se va da; căci vrednic este lucrătorul de plata sa. Să nu umblaţi din casă în casă.

And remain in the same house, eating and drinking what they provide, for the laborer deserves his wages. Do not go from house to house.

8

Ha egy városba megérkeztek, és befogadnak titeket, azt egyétek, amit elétek tesznek.

És valamely városba bementek, és befogadnak titeket, azt egyétek, a mit előtökbe adnak:

And into whatsoever city ye enter, and they receive you, eat such things as are set before you:

În oricare cetate veţi intra, şi unde vă vor primi oamenii, să mâncaţi ce vi se va pune înainte;

Whenever you enter a town and they receive you, eat what is set before you.

9

Gyógyítsátok az ott levő betegeket, és mondjátok nekik: Elközelített hozzátok az Isten országa.

És gyógyítsátok a betegeket, a kik ott lesznek, és mondjátok nékik: Elközelített hozzátok az Isten országa.

And heal the sick that are therein, and say unto them, The kingdom of God is come nigh unto you.

să vindecaţi pe bolnavii care vor fi acolo şi să le ziceţi: „Împărăţia lui Dumnezeu s-a apropiat de voi.”

Heal the sick in it and say to them, ‘The kingdom of God has come near to you.’

10

Ha pedig bementek egy városba, és ott nem fogadnak be titeket, menjetek ki annak utcáira, és ezt mondjátok:

Valamely városba pedig bementek, és titeket be nem fogadnak, annak utczáira kimenvén, ezt mondjátok:

But into whatsoever city ye enter, and they receive you not, go your ways out into the streets of the same, and say,

Dar în oricare cetate veţi intra, şi nu vă vor primi, să vă duceţi pe uliţele ei şi să ziceţi:

But whenever you enter a town and they do not receive you, go into its streets and say,

11

Városotoknak még a porát is leverjük magunkról, amely lábunkra tapadt; mindazáltal legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok.

Még a port is, a mely reánk ragadt a ti várostokból, itt köztetek letöröljük; mindazáltal ez legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok.

Even the very dust of your city, which cleaveth on us, we do wipe off against you: notwithstanding be ye sure of this, that the kingdom of God is come nigh unto you.

„Scuturăm împotriva voastră, chiar şi praful din cetatea voastră care s-a lipit de picioarele noastre; totuşi să ştiţi că Împărăţia lui Dumnezeu s-a apropiat de voi.”

‘Even the dust of your town that clings to our feet we wipe off against you. Nevertheless know this, that the kingdom of God has come near.’

12

Mondom pedig nektek, hogy a sodomaiaknak elviselhetőbb sorsuk lesz ama napon, mint annak a városnak.

Mondom pedig néktek, hogy a Sodomabeliek állapota tűrhetőbb lesz ama napon, hogynem azé a városé.

But I say unto you, that it shall be more tolerable in that day for Sodom, than for that city.

Eu vă spun că în ziua judecăţii va fi mai uşor pentru Sodoma decât pentru cetatea aceea.

I tell you, it will be more bearable on that day for Sodom than for that town.

13

Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, zsákruhában és hamuban ülve régen megtértek volna.

Jaj néked Korazin! Jaj néked Bethsaida! mert ha Tírusban és Sídonban lettek volna azok a csodák, melyek te benned lőnek, régen zsákban és hamuban ülve megtértek volna.

Woe unto thee, Chorazin! woe unto thee, Bethsaida! for if the mighty works had been done in Tyre and Sidon, which have been done in you, they had a great while ago repented, sitting in sackcloth and ashes.

Vai de tine, Horazine! Vai de tine, Betsaido! Căci dacă ar fi fost făcute în Tir şi Sidon lucrările puternice care au fost făcute în voi, demult s-ar fi pocăit stând în sac şi cenuşă.

“Woe to you, Chorazin! Woe to you, Bethsaida! For if the mighty works done in you had been done in Tyre and Sidon, they would have repented long ago, sitting in sackcloth and ashes.

14

De Tírusznak és Szidónnak elviselhetőbb sorsa lesz az ítéletkor, mint nektek.

Hanem Tírusnak és Sídonnak tűrhetőbb lesz állapota az ítéletkor, hogynem néktek.

But it shall be more tolerable for Tyre and Sidon at the judgment, than for you.

De aceea, în ziua judecăţii, va fi mai uşor pentru Tir şi Sidon decât pentru voi.

But it will be more bearable in the judgment for Tyre and Sidon than for you.

15

És te, Kapernaum, az egekig fogsz felmagasztaltatni? Nem, a pokolig fogsz levettetni.

És te Kapernaum, mely mind az égig felmagasztaltattál, a pokolig fogsz lealáztatni.

And thou, Capernaum, which art exalted to heaven, shalt be thrust down to hell.

Şi tu, Capernaume, vei fi înălţat oare până la cer? Vei fi coborât până în Locuinţa morţilor.

And you, Capernaum, will you be exalted to heaven? You shall be brought down to Hades.

16

Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket visszautasít, engem utasít vissza, és aki engem visszautasít, azt utasítja vissza, aki engem küldött.

A ki titeket hallgat, engem hallgat, és a ki titeket megvet, engem vet meg; és a ki engem vet meg, azt veti meg, a ki engem elküldött.

He that heareth you heareth me; and he that despiseth you despiseth me; and he that despiseth me despiseth him that sent me.

Cine vă ascultă pe voi pe Mine Mă ascultă; şi cine vă nesocoteşte pe voi, pe Mine Mă nesocoteşte; iar cine Mă nesocoteşte pe Mine nesocoteşte pe Cel ce M-a trimis pe Mine.”

“The one who hears you hears me, and the one who rejects you rejects me, and the one who rejects me rejects him who sent me.”

17

A hetvenkét tanítvány örömmel tért vissza, és azt mondta: Uram, még az ördögök is engednek nekünk a te neved által!

Visszatére pedig a hetven [tanítvány] örömmel, mondván: Uram, még az ördögök is engednek nékünk a te neved által!

And the seventy returned again with joy, saying, Lord, even the devils are subject unto us through thy name.

Cei şaptezeci s-au întors plini de bucurie şi au zis: „Doamne, chiar şi dracii ne sunt supuşi în Numele Tău.”

The seventy-two returned with joy, saying, “Lord, even the demons are subject to us in your name!”

18

Ő pedig azt felelte: Láttam a Sátánt villámként leesni az égből.

Ő pedig monda nékik: Látám a Sátánt, mint a villámlást lehullani az égből.

And he said unto them, I beheld Satan as lightning fall from heaven.

Isus le-a zis: „Am văzut pe Satana căzând ca un fulger din cer.

And he said to them, “I saw Satan fall like lightning from heaven.

19

Íme, hatalmat adok nektek, hogy kígyókon és skorpiókon tapodjatok és az ellenség minden erején, és semmi sem árthat nektek.

Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.

Behold, I give unto you power to tread on serpents and scorpions, and over all the power of the enemy: and nothing shall by any means hurt you.

Iată că v-am dat putere să călcaţi peste şerpi şi peste scorpioni şi peste toată puterea vrăjmaşului: şi nimic nu vă va putea vătăma.

Behold, I have given you authority to tread on serpents and scorpions, and over all the power of the enemy, and nothing shall hurt you.

20

De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engednek nektek, hanem inkább annak örüljetek, hogy nevetek fel van írva a mennyben.

De azon ne örüljetek, hogy a lelkek néktek engednek; hanem inkább azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben.

Notwithstanding in this rejoice not, that the spirits are subject unto you; but rather rejoice, because your names are written in heaven.

Totuşi să nu vă bucuraţi de faptul că duhurile vă sunt supuse; ci bucuraţi-vă că numele voastre sunt scrise în ceruri.”

Nevertheless, do not rejoice in this, that the spirits are subject to you, but rejoice that your names are written in heaven.”

21

Abban az órában Jézus így ujjongott a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és kijelentetted a gyermekeknek. Igen, Atyám, mert így volt kedves előtted.

Azon órában örvendeze Jézus lelkében, és monda: Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted. Igen, Atyám, mert így volt kedves te előtted.

In that hour Jesus rejoiced in spirit, and said, I thank thee, O Father, Lord of heaven and earth, that thou hast hid these things from the wise and prudent, and hast revealed them unto babes: even so, Father; for so it seemed good in thy sight.

În ceasul acela, Isus S-a bucurat în Duhul Sfânt şi a zis: „Tată, Doamne al cerului şi al pământului, Te laud pentru că ai ascuns aceste lucruri de cei înţelepţi şi pricepuţi, şi le-ai descoperit pruncilor. Da, Tată, fiindcă aşa ai găsit cu cale Tu.

In that same hour he rejoiced in the Holy Spirit and said, “I thank you, Father, Lord of heaven and earth, that you have hidden these things from the wise and understanding and revealed them to little children; yes, Father, for such was your gracious will.

22

Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem tudja, ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja jelenteni.

Mindent nékem adott az én Atyám: és senki sem tudja, kicsoda a Fiú, csak az Atya; és kicsoda az Atya, hanem [csak] a Fiú, és a kinek a Fiú akarja megjelenteni.

All things are delivered to me of my Father: and no man knoweth who the Son is, but the Father; and who the Father is, but the Son, and he to whom the Son will reveal him.

Toate lucrurile Mi-au fost date în mâini de Tatăl Meu; şi nimeni nu ştie cine este Fiul, afară de Tatăl, nici cine este Tatăl, afară de Fiul şi acela căruia vrea Fiul să i-L descopere.”

All things have been handed over to me by my Father, and no one knows who the Son is except the Father, or who the Father is except the Son and anyone to whom the Son chooses to reveal him.”

23

Majd a tanítványokhoz fordulva, külön nekik azt mondta: Boldog az a szem, amely látja azokat, amiket ti láttok.

És a tanítványokhoz fordulván, monda ő magoknak: Boldog szemek, a melyek látják azokat, a melyeket ti láttok.

And he turned him unto his disciples, and said privately, Blessed are the eyes which see the things that ye see:

Apoi S-a întors spre ucenici şi le-a spus deoparte: „Ferice de ochii care văd lucrurile pe care le vedeţi voi!

Then turning to the disciples he said privately, “Blessed are the eyes that see what you see!

24

Mondom nektek, hogy sok próféta és király kívánta látni, amiket ti láttok, de nem látták, és hallani, amiket hallotok, de nem hallották.

Mert mondom néktek, hogy sok próféta és király kívánta látni, a miket ti láttok, de nem látták; és hallani, a miket hallotok, de nem hallották.

For I tell you, that many prophets and kings have desired to see those things which ye see, and have not seen them; and to hear those things which ye hear, and have not heard them.

Căci vă spun că mulţi proroci şi împăraţi au voit să vadă ce vedeţi voi, şi n-au văzut, să audă ce auziţi voi, şi n-au auzit.”

For I tell you that many prophets and kings desired to see what you see, and did not see it, and to hear what you hear, and did not hear it.”

25

Egy alkalommal egy törvénytudó felállt, hogy kísértse, és azt kérdezte: Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?

És ímé egy törvénytudó felkele, kísértvén őt, és mondván: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet vehessem?

And, behold, a certain lawyer stood up, and tempted him, saying, Master, what shall I do to inherit eternal life?

Un învăţător al Legii s-a sculat să ispitească pe Isus şi I-a zis: „Învăţătorule, ce să fac ca să moştenesc viaţa veşnică?”

And behold, a lawyer stood up to put him to the test, saying, “Teacher, what shall I do to inherit eternal life?”

26

Ő pedig azt mondta neki: Mi van megírva a törvényben, hogyan olvasod?

Ő pedig monda annak: A törvényben mi van megírva? mint olvasod?

He said unto him, What is written in the law? how readest thou?

Isus i-a zis: „Ce este scris în Lege? Cum citeşti în ea?”

He said to him, “What is written in the Law? How do you read it?”

27

Az így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, minden erőddel és teljes értelmeddel, és felebarátodat, mint magadat.

Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat.

And he answering said, Thou shalt love the Lord thy God with all thy heart, and with all thy soul, and with all thy strength, and with all thy mind; and thy neighbour as thyself.

El a răspuns: „Să iubeşti pe Domnul Dumnezeul tău cu toată inima ta, cu tot sufletul tău, cu toată puterea ta şi cu tot cugetul tău; şi pe aproapele tău ca pe tine însuţi.”

And he answered, “You shall love the Lord your God with all your heart and with all your soul and with all your strength and with all your mind, and your neighbor as yourself.”

28

Ő pedig azt mondta neki: Helyesen feleltél. Ezt cselekedd, és élsz.

Monda pedig annak: Jól felelél; ezt cselekedd, és élsz.

And he said unto him, Thou hast answered right: this do, and thou shalt live.

„Bine ai răspuns”, i-a zis Isus, „fă aşa, şi vei avea viaţa veşnică.”

And he said to him, “You have answered correctly; do this, and you will live.”

29

Az pedig, igazolni akarva magát, azt kérdezte Jézustól: De ki az én felebarátom?

Az pedig igazolni akarván magát, monda Jézusnak: De ki az én felebarátom?

But he, willing to justify himself, said unto Jesus, And who is my neighbour?

Dar el, care voia să se îndreptăţească, a zis lui Isus: „Şi cine este aproapele meu?”

But he, desiring to justify himself, said to Jesus, “And who is my neighbor?”

30

Jézus így válaszolt: Egy ember ment alá Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, összeverték, majd félholtan otthagyták, és elmentek.

Jézus pedig felelvén, monda: Egy ember megy vala alá Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók [kezé]be esék, a kik azt kifosztván és megsebesítvén, elmenének, és ott hagyák félholtan.

And Jesus answering said, A certain man went down from Jerusalem to Jericho, and fell among thieves, which stripped him of his raiment, and wounded him, and departed, leaving him half dead.

Isus a luat din nou cuvântul şi a zis: „Un om se cobora din Ierusalim la Ierihon. A căzut între nişte tâlhari, care l-au dezbrăcat, l-au jefuit de tot, l-au bătut zdravăn, au plecat şi l-au lăsat aproape mort.

Jesus replied, “A man was going down from Jerusalem to Jericho, and he fell among robbers, who stripped him and beat him and departed, leaving him half dead.

31

Történetesen egy pap ment azon az úton, de amint meglátta, elkerülte.

Történet szerint pedig megy vala alá azon az úton egy pap, a ki azt látván, elkerülé.

And by chance there came down a certain priest that way: and when he saw him, he passed by on the other side.

Din întâmplare, se cobora pe acelaşi drum un preot; şi, când a văzut pe omul acesta, a trecut înainte pe alături.

Now by chance a priest was going down that road, and when he saw him he passed by on the other side.

32

Hasonlóképpen egy lévita is, amikor arra a helyre ért, és meglátta, ő is elkerülte.

Hasonlóképen egy Lévita is, mikor arra a helyre ment, és [azt] látta, elkerülé.

And likewise a Levite, when he was at the place, came and looked on him, and passed by on the other side.

Un levit trecea şi el prin locul acela; şi, când l-a văzut, a trecut înainte pe alături.

So likewise a Levite, when he came to the place and saw him, passed by on the other side.

33

Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért, ahol az ember volt, és meglátta, megesett a szíve rajta.

Egy samaritánus pedig az úton menvén, odaért, a hol az vala: és mikor azt látta, könyörületességre indula.

But a certain Samaritan, as he journeyed, came where he was: and when he saw him, he had compassion on him,

Dar un samaritean, care era în călătorie, a venit în locul unde era el şi, când l-a văzut, i s-a făcut milă de el.

But a Samaritan, as he journeyed, came to where he was, and when he saw him, he had compassion.

34

Odament hozzá, olajat és bort öntött sebeire, bekötözte azokat, majd feltette saját állatára, elvitte egy vendégfogadóba, és gondját viselte.

És hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba; és azt felhelyezvén az ő tulajdon barmára, vivé a vendégfogadó házhoz, és gondját viselé néki.

And went to him, and bound up his wounds, pouring in oil and wine, and set him on his own beast, and brought him to an inn, and took care of him.

S-a apropiat de i-a legat rănile şi a turnat peste ele untdelemn şi vin; apoi l-a pus pe dobitocul lui, l-a dus la un han şi a îngrijit de el.

He went to him and bound up his wounds, pouring on oil and wine. Then he set him on his own animal and brought him to an inn and took care of him.

35

Másnap pedig két dénárt vett elő, odaadta a fogadósnak, és azt mondta: Viselj rá gondot, és amit ezen felül ráköltesz, megadom neked, amikor visszatérek.

Másnap pedig elmenőben két pénzt kivévén, adá a gazdának, és monda néki: Viselj gondot reá, és valamit ezen fölül reáköltesz, én mikor visszatérek, megadom néked.

And on the morrow when he departed, he took out two pence, and gave them to the host, and said unto him, Take care of him; and whatsoever thou spendest more, when I come again, I will repay thee.

A doua zi, când a pornit la drum, a scos doi lei, i-a dat hangiului şi i-a zis: „Ai grijă de el, şi orice vei mai cheltui îţi voi da înapoi la întoarcere.”

And the next day he took out two denarii and gave them to the innkeeper, saying, ‘Take care of him, and whatever more you spend, I will repay you when I come back.’

36

E három közül azért mit gondolsz, ki volt a felebarátja annak, aki a rablók kezébe esett?

E három közül azért kit gondolsz, hogy felebarátja volt annak, a ki a rablók [kezébe] esett?

Which now of these three, thinkest thou, was neighbour unto him that fell among the thieves?

Care dintre aceştia trei ţi se pare că a dat dovadă că este aproapele celui ce căzuse între tâlhari?”

Which of these three, do you think, proved to be a neighbor to the man who fell among the robbers?”

37

Az pedig azt mondta: Az, aki könyörült rajta. Jézus pedig így válaszolt: Menj el, és te is így cselekedj!

Az pedig monda: Az, a ki könyörült rajta. Monda azért néki Jézus: Eredj el, és te [is] a képen cselekedjél.

And he said, He that shewed mercy on him. Then said Jesus unto him, Go, and do thou likewise.

„Cel ce şi-a făcut milă cu el”, a răspuns învăţătorul Legii. „Du-te de fă şi tu la fel”, i-a zis Isus.

He said, “The one who showed him mercy.” And Jesus said to him, “You go, and do likewise.”

38

Ahogy továbbmentek, Jézus bement egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta.

Lőn pedig, mikor az úton menének, hogy ő beméne egy faluba; egy Mártha nevű asszony pedig befogadá őt házába.

Now it came to pass, as they went, that he entered into a certain village: and a certain woman named Martha received him into her house.

Pe când era pe drum, cu ucenicii Săi, Isus a intrat într-un sat. Şi o femeie, numită Marta, L-a primit în casa ei.

Now as they went on their way, Jesus entered a village. And a woman named Martha welcomed him into her house.

39

Ennek volt egy Mária nevű testvére, aki az Úr lábához ült, és hallgatta a beszédét.

És ennek vala egy Mária nevezetű testvére, ki is Jézus lábainál leülvén, hallgatja vala az ő beszédét.

And she had a sister called Mary, which also sat at Jesus' feet, and heard his word.

Ea avea o soră numită Maria, care s-a aşezat jos la picioarele Domnului şi asculta cuvintele Lui.

And she had a sister called Mary, who sat at the Lord’s feet and listened to his teaching.

40

Márta pedig a felszolgálás körüli teendőkkel volt elfoglalva, míg egyszer elő nem állt, és azt mondta: Uram, nincs arra gondod, hogy a testvérem magamra hagyott a felszolgálásban? Mondd azért neki, hogy segítsen nekem!

Mártha pedig foglalatos volt a szüntelen való szolgálatban; előállván azért, monda: Uram, nincs-é arra gondod, hogy az én testvérem magamra hagyott engem, hogy szolgáljak? Mondjad azért néki, hogy segítsen nékem.

But Martha was cumbered about much serving, and came to him, and said, Lord, dost thou not care that my sister hath left me to serve alone? bid her therefore that she help me.

Marta era împărţită cu multă slujire, a venit repede la El şi I-a zis: „Doamne, nu-Ţi pasă că sora mea m-a lăsat să slujesc singură? Zi-i, dar, să-mi ajute.”

But Martha was distracted with much serving. And she went up to him and said, “Lord, do you not care that my sister has left me to serve alone? Tell her then to help me.”

41

Jézus pedig azt válaszolta: Márta, Márta, sok mindenért aggódsz, és töröd magad,

Felelvén pedig, monda néki Jézus: Mártha, Mártha, szorgalmas vagy és sokra igyekezel:

And Jesus answered and said unto her, Martha, Martha, thou art careful and troubled about many things:

Drept răspuns, Isus i-a zis: „Marto, Marto, pentru multe lucruri te îngrijorezi şi te frămânţi tu,

But the Lord answered her, “Martha, Martha, you are anxious and troubled about many things,

42

pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre, és Mária a jó részt választotta, amelyet nem vesznek el tőle soha.

De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik ő tőle.

But one thing is needful: and Mary hath chosen that good part, which shall not be taken away from her.

dar un singur lucru trebuie. Maria şi-a ales partea cea bună, care nu i se va lua.”

but one thing is necessary. Mary has chosen the good portion, which will not be taken away from her.”

Színjelzés

• Revideált Károli Biblia (Veritas)
• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version
• Traducerea Cornilescu
• English Standard Version

Igehirdetés.ma

45. Missziós küldetés
46. Siker és öröm
47. Amikor Jézus ujjongott
48. Samaritánus sokk
49. A tanítványság dilemmája
A Biblia tanítása a szívről - Megosztott és képmutató szív
A bölcsek elől elrejtetted, a kisdedeknek megjelentetted!
A hét fő bűn+1
Az aratók és az aratás Ura
Az irgalmas samaritánus
Az irgalmas samaritánus
Egy a szükséges dolog
Egy család Betániából
Felebarátom vagy Felebarátja vagyok?
Írástudói kérdés-felelet
Jézus kiküldi hetvenkét tanítványát
Már az is baj ha örülök?
Márta, Mária és a jó rész
Mikor visszajövök megfizetem
Minek örüljek?
Minek örüljünk?
Példázat az irgalmas samaritánusról
Szegényekért égő szív