Online Biblia

1

A zífiek elmentek Saulhoz Gibeába, és azt mondták: Nem Hakílá halmán rejtőzik-e Dávid, a pusztával szemben?

És menének a Zifeusok Saulhoz Gibeába, mondván: Nemde nem a Hakila halmán lappang-é Dávid, a puszta átellenében?

And the Ziphites came unto Saul to Gibeah, saying, Doth not David hide himself in the hill of Hachilah, which is before Jeshimon?

Zifiţii s-au dus la Saul la Ghibeea, şi au zis: „Iată că David este ascuns pe dealul Hachila, în faţa pustiului.”

Then the Ziphites came to Saul at Gibeah, saying, “Is not David hiding himself on the hill of Hachilah, which is on the east of Jeshimon?”

2

Fölkelt azért Saul, és lement a Zíf-pusztába, hogy megkeresse Dávidot. Izráelből háromezer válogatott ember volt vele.

Felkele azért Saul, és lement Zif pusztájába, és vele volt Izráel közül háromezer válogatott ember, hogy megkeresse Dávidot Zif pusztájában.

Then Saul arose, and went down to the wilderness of Ziph, having three thousand chosen men of Israel with him, to seek David in the wilderness of Ziph.

Saul s-a sculat şi s-a coborât în pustiul Zif, cu trei mii de oameni aleşi din Israel, ca să caute pe David în pustiul Zif.

So Saul arose and went down to the wilderness of Ziph with three thousand chosen men of Israel to seek David in the wilderness of Ziph.

3

Saul tábort ütött Hakílá halmán, amely a pusztával szemben, az út mentén van. Dávid pedig a pusztában tartózkodott. Amikor észrevette, hogy Saul utánament a pusztába,

És tábort jára Saul a Hakila halmán, mely a puszta átellenében van, az úton; Dávid pedig a pusztában tartózkodék. És mikor észrevette, hogy Saul utána ment a pusztába:

And Saul pitched in the hill of Hachilah, which is before Jeshimon, by the way. But David abode in the wilderness, and he saw that Saul came after him into the wilderness.

A tăbărât pe dealul Hachila, în faţa pustiului, lângă drum. David era în pustiu; şi, înţelegând că Saul merge în urmărirea lui în pustiu,

And Saul encamped on the hill of Hachilah, which is beside the road on the east of Jeshimon. But David remained in the wilderness. When he saw that Saul came after him into the wilderness,

4

kémeket küldött ki Dávid, és megtudta, hogy Saul valóban eljött.

Kémeket küldött ki Dávid, és megtudta biztosan, hogy Saul eljött.

David therefore sent out spies, and understood that Saul was come in very deed.

a trimis nişte iscoade şi a aflat că în adevăr Saul venise.

David sent out spies and learned that Saul had indeed come.

5

Akkor fölkelt Dávid, elment arra a helyre, ahol Saul táborozott, és megnézte Dávid azt a helyet, ahol Saul és Abnér, Nér fia, seregének a fővezére feküdt. Saul ugyanis a bekerített táborban feküdt, a nép pedig körülötte táborozott.

És felkele Dávid, és elment arra a helyre, a hol Saul táborozott, és megnézte Dávid azt a helyet, a hol feküvék Saul és Abner, a Nér fia, seregének fővezére. Saul pedig a kerített táborban feküvék, és a nép körülötte táborozott.

And David arose, and came to the place where Saul had pitched: and David beheld the place where Saul lay, and Abner the son of Ner, the captain of his host: and Saul lay in the trench, and the people pitched round about him.

Atunci David s-a sculat şi a venit la locul unde tăbărâse Saul şi a văzut locul unde era culcat Saul, cu Abner, fiul lui Ner, căpetenia oştirii lui. Saul era culcat în cort în mijlocul taberei, şi poporul era tăbărât în jurul lui.

Then David rose and came to the place where Saul had encamped. And David saw the place where Saul lay, with Abner the son of Ner, the commander of his army. Saul was lying within the encampment, while the army was encamped around him.

6

Akkor így szólt Dávid a hettita Ahimelekhez és Abisajhoz, Cerújá fiához, aki Jóáb testvére volt: Ki jön le velem Saulhoz a táborba? Abisaj azt mondta: Én lemegyek veled.

Akkor szóla Dávid, és monda a Hitteus [nemzetségéből] való Akhiméleknek és Abisainak, a Seruja fiának, a ki Joábnak testvére vala, mondván: Ki jön le velem Saulhoz a táborba? És mondá Abisai: Lemegyek én veled.

Then answered David and said to Ahimelech the Hittite, and to Abishai the son of Zeruiah, brother to Joab, saying, Who will go down with me to Saul to the camp? And Abishai said, I will go down with thee.

David a luat cuvântul şi, vorbind lui Ahimelec, hetitul, şi lui Abişai, fiul Ţeruiei şi fratele lui Ioab, a zis: „Cine vrea să se coboare cu mine în tabără la Saul?” Şi Abişai a răspuns: „Eu mă voi coborî cu tine.”

Then David said to Ahimelech the Hittite, and to Joab’s brother Abishai the son of Zeruiah, “Who will go down with me into the camp to Saul?” And Abishai said, “I will go down with you.”

7

El is ment éjjel Dávid és Abisaj a nép közé. És íme, Saul ott feküdt és aludt a bekerített táborban, és dárdája a földbe volt szúrva a fejénél, Abnér pedig és a nép körülötte feküdt.

És elméne éjjel Dávid, és Abisai a nép közé. És ímé, Saul lefeküvén, alszik vala a kerített táborban, és dárdája a földbe volt szúrva fejénél; Abner pedig és a nép körülötte feküvének.

So David and Abishai came to the people by night: and, behold, Saul lay sleeping within the trench, and his spear stuck in the ground at his bolster: but Abner and the people lay round about him.

David şi Abişai s-au dus noaptea la popor. Şi iată că Saul era culcat şi dormea în cort în mijlocul taberei, şi suliţa lui era înfiptă în pământ la capul lui. Abner şi poporul erau culcaţi în jurul lui.

So David and Abishai went to the army by night. And there lay Saul sleeping within the encampment, with his spear stuck in the ground at his head, and Abner and the army lay around him.

8

Akkor azt mondta Abisaj Dávidnak: Kezedbe adta a mai napon Isten az ellenségedet. Most azért hadd szegezzem a földhöz őt a dárdával egy ütéssel, és másodszor már nem kell átdöfni.

Akkor monda Abisai Dávidnak: Kezedbe adta a mai napon Isten a te ellenségedet; most azért, hadd szegezzem a földhöz őt a dárdával egy ütéssel, és másodszor nem ütöm át.

Then said Abishai to David, God hath delivered thine enemy into thine hand this day: now therefore let me smite him, I pray thee, with the spear even to the earth at once, and I will not smite him the second time.

Abişai a zis lui David: „Dumnezeu dă astăzi pe vrăjmaşul tău în mâinile tale; lasă-mă, te rog, să-l lovesc cu suliţa mea şi să-l pironesc dintr-o lovitură în pământ, ca să n-am nevoie să-i mai dau alta.”

Then Abishai said to David, “God has given your enemy into your hand this day. Now please let me pin him to the earth with one stroke of the spear, and I will not strike him twice.”

9

Dávid azonban azt mondta Abisajnak: Ne veszítsd el őt! Mert vajon ki emelhetné föl büntetlenül a kezét az ÚR fölkentjére?

Dávid azonban monda Abisainak: Ne veszesd el őt! Mert vajjon ki emelhetné fel kezét az Úrnak felkentje ellen büntetlenül?!

And David said to Abishai, Destroy him not: for who can stretch forth his hand against the LORD's anointed, and be guiltless?

Dar David a zis lui Abişai: „Nu-l omorî! Căci cine ar putea pune mâna pe unsul Domnului şi să rămână nepedepsit?”

But David said to Abishai, “Do not destroy him, for who can put out his hand against the LORD’s anointed and be guiltless?”

10

És azt mondta Dávid: Él az ÚR, hogy az ÚR megveri őt! Vagy eljön az ő napja, és meghal, vagy pedig harcba megy, és ott vész el!

És monda Dávid: Él az Úr, hogy az Úr megveri őt! Vagy eljön az ő napja és meghal, vagy pedig harczba megy és [ott] vész el!

David said furthermore, As the LORD liveth, the LORD shall smite him; or his day shall come to die; or he shall descend into battle, and perish.

Şi David a zis: „Viu este Domnul, că numai Domnul îl poate lovi; fie că-i va veni ziua să moară, fie că se va coborî într-un câmp de bătaie şi va pieri.

And David said, “As the LORD lives, the LORD will strike him, or his day will come to die, or he will go down into battle and perish.

11

Az ÚR óvjon engem attól, hogy kezemet az ÚR fölkentjére emeljem. Csak a feje mellett lévő dárdát és a vizeskorsót vedd el, és menjünk.

Távoztassa el [azért] az Úr tőlem azt, hogy kezemet az Úrnak felkentje ellen emeljem, hanem csak vedd a dárdát, mely feje mellett van, és a vizes korsót, és menjünk el.

The LORD forbid that I should stretch forth mine hand against the LORD's anointed: but, I pray thee, take thou now the spear that is at his bolster, and the cruse of water, and let us go.

Să mă ferească Domnul să pun mâna pe unsul Domnului! Ia numai suliţa de la căpătâiul lui, cu ulciorul cu apă, şi să plecăm.”

The LORD forbid that I should put out my hand against the LORD’s anointed. But take now the spear that is at his head and the jar of water, and let us go.”

12

Akkor elvette Dávid a dárdát és a vizeskorsót Saul feje mellől, és elmentek. Senki sem volt, aki látta, vagy aki észrevette, vagy aki felébredt volna. Mindnyájan aludtak, mert az ÚR mély álmot bocsátott rájuk.

Akkor elvevé Dávid a dárdát és a vizes korsót Saul feje mellől, és elmenének. És senki sem volt, a ki látta volna, sem a ki észrevette volna, sem a ki felserkent volna, hanem mindnyájan aluvának, mert az Úr mély álmot bocsátott reájok.

So David took the spear and the cruse of water from Saul's bolster; and they gat them away, and no man saw it, nor knew it, neither awaked: for they were all asleep; because a deep sleep from the LORD was fallen upon them.

David a luat, dar, suliţa şi ulciorul cu apă de la căpătâiul lui Saul şi au plecat. Nimeni nu i-a văzut, nici n-a băgat de seamă nimic şi nimeni nu s-a deşteptat, căci Domnul îi cufundase pe toţi într-un somn adânc.

So David took the spear and the jar of water from Saul’s head, and they went away. No man saw it or knew it, nor did any awake, for they were all asleep, because a deep sleep from the LORD had fallen upon them.

13

Amikor Dávid átért a túlsó oldalra, megállt messze a hegytetőn úgy, hogy nagy távolság volt közöttük.

És mikor Dávid általment a túlsó oldalra, megállott a hegy tetején messzire, [úgy], hogy nagy távolság volt közöttük.

Then David went over to the other side, and stood on the top of an hill afar off; a great space being between them:

David a trecut de cealaltă parte şi a ajuns departe pe vârful muntelui, la o mare depărtare de tabără.

Then David went over to the other side and stood far off on the top of the hill, with a great space between them.

14

Így kiáltott Dávid a népnek és Abnérnak, Nér fiának: Nem válaszolsz, Abnér? Ekkor Abnér így válaszolt: Ki vagy te, hogy így kiáltasz a királynak?

És kiálta Dávid a népnek és Abnernek, a Nér fiának, mondván: Nem felelsz-é Abner? És felele Abner, és monda: Kicsoda vagy te, hogy [így] kiáltasz a királynak?

And David cried to the people, and to Abner the son of Ner, saying, Answerest thou not, Abner? Then Abner answered and said, Who art thou that criest to the king?

Şi a strigat poporului şi lui Abner, fiul lui Ner: „N-auzi tu, Abner?” Abner a răspuns: „Cine eşti tu care strigi către împăratul?”

And David called to the army, and to Abner the son of Ner, saying, “Will you not answer, Abner?” Then Abner answered, “Who are you who calls to the king?”

15

Dávid pedig azt mondta Abnérnak: Hát nem férfi vagy te, és ki olyan Izráelben, mint te? Miért nem vigyáztál uradra, a királyra? Mert a nép közül odament egy ember, hogy elveszítse uradat, a királyt.

Dávid pedig monda Abnernek: Avagy nem férfi vagy-é te, és kicsoda olyan, mint te Izráelben? És miért nem vigyáztál a te uradra, a királyra? Mert a nép közül oda ment egy ember, hogy elveszesse a te uradat, a királyt.

And David said to Abner, Art not thou a valiant man? and who is like to thee in Israel? wherefore then hast thou not kept thy lord the king? for there came one of the people in to destroy the king thy lord.

Şi David a zis lui Abner: „Oare nu eşti tu bărbat? Şi cine este ca tine în Israel? Pentru ce atunci n-ai păzit pe împărat, stăpânul tău? Căci cineva din popor a venit să omoare pe împăratul, stăpânul tău.

And David said to Abner, “Are you not a man? Who is like you in Israel? Why then have you not kept watch over your lord the king? For one of the people came in to destroy the king your lord.

16

Nem jó dolog az, amit cselekedtél! Él az ÚR, hogy halál fiai vagytok, amiért nem vigyáztatok uratokra, az ÚR fölkentjére! Most hát nézd meg, hol van a király dárdája és a vizeskorsó, amely a fejénél volt!

Nem jó dolog ez, a mit cselekedtél! Él az Úr, hogy halál fiai vagytok ti, a miért nem vigyáztatok a ti uratokra, az Úrnak felkentjére! Most azért nézd meg, hol van a király dárdája és a vizes korsó, a mely fejénél volt?

This thing is not good that thou hast done. As the LORD liveth, ye are worthy to die, because ye have not kept your master, the LORD's anointed. And now see where the king's spear is, and the cruse of water that was at his bolster.

Ce ai făcut tu nu este bine. Viu este Domnul, că sunteţi vrednici de moarte, căci n-aţi vegheat asupra stăpânului vostru, asupra unsului Domnului. Uită-te acum unde este suliţa împăratului şi ulciorul de apă, care erau la căpătâiul lui.”

This thing that you have done is not good. As the LORD lives, you deserve to die, because you have not kept watch over your lord, the LORD’s anointed. And now see where the king’s spear is and the jar of water that was at his head.”

17

Amikor Saul megismerte Dávid hangját, azt mondta: A te hangod-e ez, Dávid fiam ? Dávid így felelt: Az én hangom, uram, király!

És megismeré Saul a Dávid hangját, és monda: A te hangod-é ez fiam, Dávid? Dávid pedig monda: Az én hangom, uram király!

And Saul knew David's voice, and said, Is this thy voice, my son David? And David said, It is my voice, my lord, O king.

Saul a cunoscut glasul lui David şi a zis: „Glasul tău este, fiul meu David?” Şi David a răspuns: „Glasul meu, împărate, domnul meu!”

Saul recognized David’s voice and said, “Is this your voice, my son David?” And David said, “It is my voice, my lord, O king.”

18

És ezt mondta: Miért üldözi szolgáját az én uram? Ugyan mit cselekedtem, és mi gonoszság van bennem?

És monda: Miért üldözi szolgáját az én uram? Ugyan mit cselekedtem, és micsoda gonoszság van én bennem?

And he said, Wherefore doth my lord thus pursue after his servant? for what have I done? or what evil is in mine hand?

Şi a zis: „Pentru ce urmăreşte domnul meu pe robul său? Ce-am făcut şi cu ce sunt vinovat?

And he said, “Why does my lord pursue after his servant? For what have I done? What evil is on my hands?

19

Most azért hallgassa meg szolgája szavát az én uram, a király! Ha az ÚR ingerelt föl téged ellenem, bárcsak jó illatú volna előtte az áldozat. Ha pedig emberek, akkor átkozottak legyenek az ÚR előtt, mert most kiűznek engem, hogy ne részesülhessek az ÚR örökségében, hiszen ezt mondják: Eredj, szolgálj más isteneknek.

Most azért hallgassa meg az én uram, a király, az ő szolgájának szavát! Ha az Úr ingerelt fel téged ellenem: vajha jóillatú volna előtte az áldozat; ha pedig emberek: átkozottak legyenek az Úr előtt, mert kiűznek most engemet, hogy ne részesülhessek az Úrnak örökségében, azt mondván: Eredj, szolgálj idegen isteneknek.

Now therefore, I pray thee, let my lord the king hear the words of his servant. If the LORD have stirred thee up against me, let him accept an offering: but if they be the children of men, cursed be they before the LORD; for they have driven me out this day from abiding in the inheritance of the LORD, saying, Go, serve other gods.

Să binevoiască acum împăratul, domnul meu, să asculte cuvintele robului său: „Dacă Domnul este Cel ce te aţâţă împotriva mea, să primească mirosul unui dar de mâncare de la noi; dar dacă oamenii te aţâţă, blestemaţi să fie înaintea Domnului, fiindcă ei mă izgonesc azi ca să mă dezlipească de moştenirea Domnului, zicându-mi: „Du-te de slujeşte unor dumnezei străini!”

Now therefore let my lord the king hear the words of his servant. If it is the LORD who has stirred you up against me, may he accept an offering, but if it is men, may they be cursed before the LORD, for they have driven me out this day that I should have no share in the heritage of the LORD, saying, ‘Go, serve other gods.’

20

Azért ne hulljon a földre a vérem az ÚR színétől távol, mert Izráel királya kijött, hogy egy bolhát keressen, úgy, ahogy egy fogolymadarat üldöznek a hegyekben.

Azért ne omoljék az én vérem a földre távol az Úr színétől; mert Izráelnek királya kijött, hogy egy bolhát keressen, úgy, mint egy fogoly madarat üldöznek a hegyeken.

Now therefore, let not my blood fall to the earth before the face of the LORD: for the king of Israel is come out to seek a flea, as when one doth hunt a partridge in the mountains.

Of! să nu-mi cadă sângele pe pământ departe de faţa Domnului! Căci împăratul lui Israel a pornit să mă caute ca pe un purice, cum ar urmări o potârniche în munţi.”

Now therefore, let not my blood fall to the earth away from the presence of the LORD, for the king of Israel has come out to seek a single flea like one who hunts a partridge in the mountains.”

21

Saul pedig azt mondta: Vétkeztem! Térj vissza, Dávid fiam, mert többé nem cselekszem veled gonoszul, mert életem kedves volt előtted a mai napon. Íme, esztelenül cselekedtem, és igen nagyot vétettem.

Saul pedig monda: Vétkeztem! térj vissza fiam, Dávid, mert többé nem cselekszem veled gonoszul, mivel az én életem kedves volt előtted a mai napon. Ímé, esztelenül cselekedtem, és igen nagyot vétettem.

Then said Saul, I have sinned: return, my son David: for I will no more do thee harm, because my soul was precious in thine eyes this day: behold, I have played the fool, and have erred exceedingly.

Saul a zis: „Am păcătuit; întoarce-te, fiul meu David, căci nu-ţi voi mai face rău, fiindcă în ziua aceasta viaţa mea a fost scumpă înaintea ta. Am lucrat ca un nebun şi am făcut o mare greşeală.”

Then Saul said, “I have sinned. Return, my son David, for I will no more do you harm, because my life was precious in your eyes this day. Behold, I have acted foolishly, and have made a great mistake.”

22

Dávid így felelt: Íme, itt van a király dárdája, jöjjön ide a szolgák közül valaki, és vigye el.

És felele Dávid, és monda: Ímhol a király dárdája, jőjjön ide a szolgák közül egy, és vigye el azt.

And David answered and said, Behold the king's spear! and let one of the young men come over and fetch it.

David a răspuns: „Iată suliţa împăratului; să vină unul din oamenii tăi s-o ia.

And David answered and said, “Here is the spear, O king! Let one of the young men come over and take it.

23

Az ÚR pedig fizessen meg mindenkinek igazsága és hűsége szerint, mert ma az ÚR kezembe adott téged, de én nem akartam fölemelni kezemet az ÚR fölkentjére.

Az Úr pedig fizessen meg mindenkinek az ő igazsága és hűsége szerint, mert az Úr kezembe adott téged ma, de én nem akartam felemelni kezemet az Úrnak felkentje ellen.

The LORD render to every man his righteousness and his faithfulness; for the LORD delivered thee into my hand to day, but I would not stretch forth mine hand against the LORD's anointed.

Domnul va răsplăti fiecăruia după dreptatea lui şi după credincioşia lui: căci Domnul te dăduse azi în mâinile mele, şi eu n-am vrut să pun mâna pe unsul Domnului.

The LORD rewards every man for his righteousness and his faithfulness, for the LORD gave you into my hand today, and I would not put out my hand against the LORD’s anointed.

24

Amennyire drága volt a mai napon a te lelked énelőttem, legyen annyira drága az én lelkem az ÚR előtt, és szabadítson meg engem minden nyomorúságból!

És a mennyire drága volt a mai napon a te lelked én előttem, legyen annyira drága az én lelkem az Úr előtt, és szabadítson meg engem minden nyomorúságból!

And, behold, as thy life was much set by this day in mine eyes, so let my life be much set by in the eyes of the LORD, and let him deliver me out of all tribulation.

Şi după cum azi viaţa ta a avut un mare preţ înaintea mea, tot aşa şi viaţa mea va avea un mare preţ înaintea Domnului, şi El mă va izbăvi din orice necaz.”

Behold, as your life was precious this day in my sight, so may my life be precious in the sight of the LORD, and may he deliver me out of all tribulation.”

25

Akkor Saul azt mondta Dávidnak: Áldott légy, Dávid fiam, hatalmas dolgokat viszel végbe, és győzni fogsz! És elment Dávid a maga útján, Saul pedig hazatért.

Akkor monda Saul Dávidnak: Áldott légy te, fiam Dávid, hatalmasan is fogsz cselekedni, és győzni is fogsz! És elment Dávid a maga útjára, Saul pedig visszatért az ő helyére.

Then Saul said to David, Blessed be thou, my son David: thou shalt both do great things, and also shalt still prevail. So David went on his way, and Saul returned to his place.

Saul a zis lui David: „Fii binecuvântat, fiul meu David! Tu vei face lucruri mari şi vei birui.” David şi-a văzut de drum, şi Saul s-a întors acasă. „

Then Saul said to David, “Blessed be you, my son David! You will do many things and will succeed in them.” So David went his way, and Saul returned to his place.

Színjelzés

• Revideált Károli Biblia (Veritas)
• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version
• Traducerea Cornilescu
• English Standard Version

Igehirdetés.ma

A lándzsa célba ér