Online Biblia

1

Amikor Salamon befejezte az ÚR házának és a királyi palotának az építését és mindazt, amit még építeni kívánt,

És lőn, mikor elvégezte Salamon az Úr házának és a király házának építését, és mindent a mit kívánt és a mit akart építeni Salamon:

And it came to pass, when Solomon had finished the building of the house of the LORD, and the king's house, and all Solomon's desire which he was pleased to do,

Când a isprăvit Solomon de zidit Casa Domnului, casa împăratului şi tot ce a găsit cu cale să facă,

As soon as Solomon had finished building the house of the LORD and the king’s house and all that Solomon desired to build,

2

megjelent az ÚR Salamonnak másodszor is, ahogy korábban megjelent neki Gibeónban.

Megjelenék az Úr Salamonnak másodszor is, a miként megjelent volt néki Gibeonban.

That the LORD appeared to Solomon the second time, as he had appeared unto him at Gibeon.

Domnul S-a arătat a doua oară lui Solomon, cum i Se arătase la Gabaon.

the LORD appeared to Solomon a second time, as he had appeared to him at Gibeon.

3

Azt mondta neki az ÚR: Meghallgattam imádságodat és könyörgésedet, amellyel könyörögtél előttem. Megszenteltem ezt a templomot, amelyet építettél, és örökre abba helyezem nevemet. Ott lesz a szemem és a szívem is mindenkor.

És monda néki az Úr: Meghallgattam a te imádságodat és könyörgésedet, a melylyel könyörgöttél előttem: Megszenteltem e házat, a melyet építettél, abba helyheztetvén az én nevemet mindörökké, és ott lesznek az én szemeim, és az én szívem mindenkor.

And the LORD said unto him, I have heard thy prayer and thy supplication, that thou hast made before me: I have hallowed this house, which thou hast built, to put my name there for ever; and mine eyes and mine heart shall be there perpetually.

Şi Domnul i-a zis: „Îţi ascult rugăciunea şi cererea pe care Mi-ai făcut-o, sfinţesc Casa aceasta pe care ai zidit-o ca să pui în ea pentru totdeauna Numele Meu, şi ochii Mei şi inima Mea vor fi acolo pe vecie.

And the LORD said to him, “I have heard your prayer and your plea, which you have made before me. I have consecrated this house that you have built, by putting my name there forever. My eyes and my heart will be there for all time.

4

És ha egyenes és tökéletes szívvel jársz előttem, ahogy atyád, Dávid, és úgy cselekszel mindenben, ahogy megparancsoltam neked, és megtartod rendeléseimet és végzéseimet,

És ha te előttem járándasz, a mint járt Dávid, a te atyád, egyenes és tökéletes szívvel, úgy cselekedvén mindenekben, a mint néked megparancsoltam, az én rendelésimet és végzésimet megtartándod;

And if thou wilt walk before me, as David thy father walked, in integrity of heart, and in uprightness, to do according to all that I have commanded thee, and wilt keep my statutes and my judgments:

Şi tu, dacă vei umbla înaintea Mea, cum a umblat tatăl tău, David, cu inimă curată şi cu neprihănire, făcând tot ce ţi-am poruncit, dacă vei păzi legile şi poruncile Mele,

And as for you, if you will walk before me, as David your father walked, with integrity of heart and uprightness, doing according to all that I have commanded you, and keeping my statutes and my rules,

5

megerősítem birodalmad trónját Izráelen mindörökké, ahogy megígértem atyádnak, Dávidnak e szavakkal: Nem fogy el a te nemzetségedből való férfi Izráel trónjáról.

Megerősítem a te birodalmadnak trónját az Izráelen mindörökké, a mint megígértem volt Dávidnak a te atyádnak, mondván: Nem fogy el a te [nemzetségedből] [való ]férfiú az Izráel királyi székéből.

Then I will establish the throne of thy kingdom upon Israel for ever, as I promised to David thy father, saying, There shall not fail thee a man upon the throne of Israel.

voi întări pe vecie scaunul de domnie al împărăţiei tale în Israel, cum am spus tatălui tău, David, când am zis: „Nu vei fi lipsit niciodată de un urmaş pe scaunul de domnie al lui Israel.”

then I will establish your royal throne over Israel forever, as I promised David your father, saying, ‘You shall not lack a man on the throne of Israel.’

6

De ha ti és fiaitok elszakadtok tőlem, és nem őrzitek meg parancsolataimat és végzéseimet, amelyeket elétek adtam, hanem elmentek, és idegen isteneknek szolgáltok, és meghajoltok azok előtt,

De hogyha elszakadtok ti és a ti fiaitok én tőlem, és meg nem őrizénditek az én parancsolatimat és végzéseimet, melyeket előtökbe adtam; hanem elmentek, és idegen isteneknek szolgáltok, és meghajoltok azok előtt:

But if ye shall at all turn from following me, ye or your children, and will not keep my commandments and my statutes which I have set before you, but go and serve other gods, and worship them:

Dar dacă vă veţi abate de la Mine, voi şi fiii voştri, dacă nu veţi păzi poruncile Mele şi legile Mele pe care vi le-am dat şi dacă vă veţi duce să slujiţi altor dumnezei şi să vă închinaţi înaintea lor,

But if you turn aside from following me, you or your children, and do not keep my commandments and my statutes that I have set before you, but go and serve other gods and worship them,

7

kigyomlálom Izráelt e föld színéről, amelyet nekik adtam. És e házat, amelyet nevemnek szenteltem, elvetem a szemem elől, és Izráel példabeszédül és gúny tárgyául lesz minden nép előtt.

Kigyomlálom az Izráelt e föld színéről, a melyet nékik adtam; e házat, melyet az én nevemnek szenteltem, elvetem szemeim elől, és az Izráel példabeszédül és meséül lészen minden nép előtt.

Then will I cut off Israel out of the land which I have given them; and this house, which I have hallowed for my name, will I cast out of my sight; and Israel shall be a proverb and a byword among all people:

voi nimici pe Israel din ţara pe care i-am dat-o, voi lepăda de la Mine Casa pe care am sfinţit-o Numelui Meu, şi Israel va ajunge de râs şi de pomină printre toate popoarele.

then I will cut off Israel from the land that I have given them, and the house that I have consecrated for my name I will cast out of my sight, and Israel will become a proverb and a byword among all peoples.

8

És bármily felséges is ez a ház, mégis akik elmennek mellette, elcsodálkoznak, fölkiáltanak, és ezt mondják: Miért cselekedett így az ÚR ezzel a földdel és ezzel a házzal?

És bár e ház felséges, mégis a kik elmennek mellette, elcsodálkoznak, felkiáltanak, és azt mondják: Miért cselekedett így az Úr ezzel a földdel és ezzel a házzal?

And at this house, which is high, every one that passeth by it shall be astonished, and shall hiss; and they shall say, Why hath the LORD done thus unto this land, and to this house?

Şi oricât de înaltă este Casa aceasta, oricine va trece pe lângă ea, va rămâne încremenit şi va fluiera. Şi va zice: „Pentru ce a făcut Domnul aşa ţării acesteia şi Casei acesteia?”

And this house will become a heap of ruins. Everyone passing by it will be astonished and will hiss, and they will say, ‘Why has the LORD done thus to this land and to this house?’

9

És azt felelik nekik: Azért, mert elhagyták az URat, az ő Istenüket, aki kihozta atyáikat Egyiptom földjéről, és idegen istenekhez ragaszkodtak, azokat imádták, és azoknak szolgáltak. Ezért bocsátotta rájuk az ÚR mindezt a nyomorúságot.

És azt felelik: Azért, mert elhagyták az Urat, az ő Istenöket, a ki az ő atyáikat kihozta volt Égyiptom földéből, és idegen istenekhez ragaszkodtak, és azokat imádták, és azoknak szolgáltak: ezért bocsátá ő reájok az Úr mind ezt a nyomorúságot.

And they shall answer, Because they forsook the LORD their God, who brought forth their fathers out of the land of Egypt, and have taken hold upon other gods, and have worshipped them, and served them: therefore hath the LORD brought upon them all this evil.

Şi i se va răspunde: „Pentru că au părăsit pe Domnul Dumnezeul lor care a scos pe părinţii lor din ţara Egiptului, pentru că s-au alipit de alţi dumnezei, s-au închinat înaintea lor şi le-au slujit; de aceea a făcut Domnul să vină peste ei toate aceste rele.”

Then they will say, ‘Because they abandoned the LORD their God who brought their fathers out of the land of Egypt and laid hold on other gods and worshiped them and served them. Therefore the LORD has brought all this disaster on them.’”

10

Annak a húsz esztendőnek a végén, amely alatt Salamon a két házat, az ÚR házát és a királyi palotát megépítette,

És lőn a húsz esztendő végén, a mialatt Salamon a két házat, az Úr házát és a király házát megépíté,

And it came to pass at the end of twenty years, when Solomon had built the two houses, the house of the LORD, and the king's house,

După douăzeci de ani, Solomon zidise cele două case, Casa Domnului şi casa împăratului.

At the end of twenty years, in which Solomon had built the two houses, the house of the LORD and the king’s house,

11

amelyekhez Hírám, Tírusz királya adott ajándékba Salamonnak cédrusfákat, ciprusfákat és aranyat, amennyit csak kívánt, Salamon király húsz várost adott Hírámnak Galilea földjén.

A melyekhez Hírám, Tírus királya adott volt ajándékban Salamonnak czédrusfákat, fenyőfákat, aranyat egész kivánsága szerint: ada Salamon király Hírámnak húsz várost Galileának földén.

(Now Hiram the king of Tyre had furnished Solomon with cedar trees and fir trees, and with gold, according to all his desire,) that then king Solomon gave Hiram twenty cities in the land of Galilee.

Atunci, fiindcă Hiram, împăratul Tirului, dăduse lui Solomon lemne de cedru şi lemne de chiparos şi aur cât a voit, împăratul Solomon a dat lui Hiram douăzeci de cetăţi în ţara Galileii.

and Hiram king of Tyre had supplied Solomon with cedar and cypress timber and gold, as much as he desired, King Solomon gave to Hiram twenty cities in the land of Galilee.

12

Eljött Hírám Tíruszból, hogy megnézze azokat a városokat, amelyeket Salamon neki adott, de nem tetszettek neki.

És kiméne Hírám Tírusból, hogy megnézze azokat a városokat, a melyeket Salamon néki ada, de nem tetszettek azok néki.

And Hiram came out from Tyre to see the cities which Solomon had given him; and they pleased him not.

Hiram a ieşit din Tir, să vadă cetăţile pe care i le dădea Solomon. Dar nu i-au plăcut

But when Hiram came from Tyre to see the cities that Solomon had given him, they did not please him.

13

Ezt mondta: Milyen városokat adtál nekem, atyámfia?! Ezért nevezik azokat Kábúl földjének mindmáig.

És monda: Miféle városok ezek, atyámfia, a melyeket nékem adtál? És Kábul földnek nevezé azokat mind e mai napig.

And he said, What cities are these which thou hast given me, my brother? And he called them the land of Cabul unto this day.

şi a zis: „Ce cetăţi mi-ai dat, frate?” Şi le-a numit ţara Cabul, nume pe care le-au păstrat până în ziua de azi.

Therefore he said, “What kind of cities are these that you have given me, my brother?” So they are called the land of Cabul to this day.

14

Hírám pedig százhúsz talentum aranyat küldött a királynak.

Küldött vala pedig Hírám a királynak százhúsz tálentom aranyat.

And Hiram sent to the king sixscore talents of gold.

Hiram trimisese împăratului o sută douăzeci de talanţi de aur.

Hiram had sent to the king 120 talents of gold.

15

Ez a számadás a robotról, amelyet Salamon király végeztetett, hogy megépíthesse az ÚR házát és a maga palotáját, Millót, Jeruzsálem kőfalait és Hácórt, Megiddót és Gézert.

És ez az összege annak az adónak is, a melyet kivetett volt Salamon király, hogy megépíthesse az Úr házát, és a maga házát, és Millót, és Jeruzsálem kőfalait, és Kháczort, Megiddót és Gézert.

And this is the reason of the levy which king Solomon raised; for to build the house of the LORD, and his own house, and Millo, and the wall of Jerusalem, and Hazor, and Megiddo, and Gezer.

Iată cum stau lucrurile cu privire la oamenii de corvoadă pe care i-a luat împăratul Solomon pentru zidirea Casei Domnului şi a casei sale Milo şi a zidului Ierusalimului, Haţorului, Meghidoului şi Ghezerului:

And this is the account of the forced labor that King Solomon drafted to build the house of the LORD and his own house and the Millo and the wall of Jerusalem and Hazor and Megiddo and Gezer

16

A fáraó, Egyiptom királya ugyanis felvonult, és meghódította Gézert, fölperzselte tűzzel, és megölte a kánaániakat, akik a városban laktak. A várost ajándékul adta leányának, Salamon feleségének.

Mert a Faraó, Égyiptom királya, feljött volt, és meghódítá Gézert, és felégette tűzzel, és a Kananeusokat, a kik a városban laktak, megölte, és adá azt ajándékban az ő leányának, a Salamon feleségének.

For Pharaoh king of Egypt had gone up, and taken Gezer, and burnt it with fire, and slain the Canaanites that dwelt in the city, and given it for a present unto his daughter, Solomon's wife.

Faraon, împăratul Egiptului, venise şi cucerise Ghezerul, îi dăduse foc şi omorâse pe canaaniţii care locuiau în cetate. Apoi îl dăduse de zestre fetei lui, nevasta lui Solomon.

(Pharaoh king of Egypt had gone up and captured Gezer and burned it with fire, and had killed the Canaanites who lived in the city, and had given it as dowry to his daughter, Solomon’s wife;

17

Salamon megépítette Gézert és Alsó-Béthórónt,

És megépíté Salamon Gézert és az alsó Bethoront;

And Solomon built Gezer, and Bethhoron the nether,

Şi Solomon a zidit Ghezerul, Bet-Horonul de jos,

so Solomon rebuilt Gezer) and Lower Beth-horon

18

valamint Baalátot és Tadmórt az ország puszta részén

Bahalátot és Thadmort a pusztában, azon a földön;

And Baalath, and Tadmor in the wilderness, in the land,

Baalatul şi Tadmorul, în pustiul ţării,

and Baalath and Tamar in the wilderness, in the land of Judah,

19

és az összes raktárvárost, amelyek Salamonéi voltak, a harci szekerek városait, a lovasok városait és mindent, aminek az építéséhez Salamonnak kedve volt Jeruzsálemben, a Libánonon és birodalma egész területén.

És a tárházak minden városait, a melyek a Salamonéi valának, a szekerek városait, és a lovagok városait, és mindeneket, a melyeknek építéséhez Salamonnak kedve volt Jeruzsálemben és a Libánonon, és az ő birodalmának egész földén.

And all the cities of store that Solomon had, and cities for his chariots, and cities for his horsemen, and that which Solomon desired to build in Jerusalem, and in Lebanon, and in all the land of his dominion.

toate cetăţile slujindu-i ca magazii şi fiind ale lui, cetăţile pentru care, cetăţile pentru călărime şi tot ce a găsit cu cale Solomon să zidească la Ierusalim, la Liban şi în toată ţara peste care împărăţea.

and all the store cities that Solomon had, and the cities for his chariots, and the cities for his horsemen, and whatever Solomon desired to build in Jerusalem, in Lebanon, and in all the land of his dominion.

20

Az emóriak, hettiták, perizziek, hivviek, jebúsziak közül megmaradt egész népet, akik nem voltak izráeliek,

És mindazt a népet, a mely megmaradott volt az Emoreusoktól, Hitteusoktól, Perizeusoktól, Hivveusoktól, Jebuzeusoktól, a kik nem valának az Izráel fiai közül.

And all the people that were left of the Amorites, Hittites, Perizzites, Hivites, and Jebusites, which were not of the children of Israel,

Iar pe tot poporul care mai rămăsese din amoriţi, hetiţi, fereziţi, heviţi şi iebusiţi, nefăcând parte din copiii lui Israel,

All the people who were left of the Amorites, the Hittites, the Perizzites, the Hivites, and the Jebusites, who were not of the people of Israel—

21

meg a fiaikat, akik utánuk uralkodtak azon a földön, és akiket az izráeliek nem tudtak kiirtani, Salamon robotosokká tette mind e mai napig.

Azoknak fiait, a kik ő utánok azon a földön maradtak volt, a kiket az Izráeliták ki nem irthattak, Salamon jobbágyokká tette mind e mai napig.

Their children that were left after them in the land, whom the children of Israel also were not able utterly to destroy, upon those did Solomon levy a tribute of bondservice unto this day.

pe urmaşii lor, care mai rămăseseră după ei în ţară şi pe care copiii lui Israel nu-i putuseră nimici cu desăvârşire, Solomon i-a luat ca robi de corvoadă, şi aşa au fost până în ziua de astăzi.

their descendants who were left after them in the land, whom the people of Israel were unable to devote to destruction—these Solomon drafted to be slaves, and so they are to this day.

22

De Izráel fiai közül senkit sem fogott Salamon szolgálatra, hanem ezek harcosok voltak: az ő udvari szolgái, főemberei, hadnagyai és harci szekereinek és lovasainak parancsnokai.

De az Izráel fiai közül senkit nem vetett Salamon szolgálat alá, hanem ezek hadakozó férfiak voltak és ő szolgái és főemberei és hadnagyai és az ő szekereinek és lovagjainak fejei.

But of the children of Israel did Solomon make no bondmen: but they were men of war, and his servants, and his princes, and his captains, and rulers of his chariots, and his horsemen.

Dar Solomon n-a întrebuinţat ca robi de corvoadă pe copiii lui Israel; căci ei erau oameni de război, slujitorii lui, căpeteniile lui, căpitanii lui, cârmuitorii carelor şi călărimii lui.

But of the people of Israel Solomon made no slaves. They were the soldiers, they were his officials, his commanders, his captains, his chariot commanders and his horsemen.

23

A hivatalnokok száma, akik Salamon munkáit vezették, ötszázötven volt, ők irányították a munkát végző népet.

És a hivatalnokoknak, a kik Salamon munkáinak élén állottak, száma ötszázötven volt, a kik igazgatták a népet, a mely dolgozott a munkán.

These were the chief of the officers that were over Solomon's work, five hundred and fifty, which bare rule over the people that wrought in the work.

Căpeteniile puse de Solomon peste lucrări erau în număr de cinci sute cincizeci, însărcinaţi să privegheze pe lucrători.

These were the chief officers who were over Solomon’s work: 550 who had charge of the people who carried on the work.

24

A fáraó lánya pedig fölment Dávid városából a saját házába, amelyet Salamon épített neki. Akkor építette föl Millót is.

És a Faraó leánya felméne a Dávid városából a maga házába, a melyet [Salamon] épített néki. Akkor építé meg Millót is.

But Pharaoh's daughter came up out of the city of David unto her house which Solomon had built for her: then did he build Millo.

Fata lui faraon s-a suit din cetatea lui David în casa ei, pe care i-o zidise Solomon. Atunci a zidit el Milo.

But Pharaoh’s daughter went up from the city of David to her own house that Solomon had built for her. Then he built the Millo.

25

Salamon minden évben háromszor mutatott be égőáldozatot és békeáldozatot azon az oltáron, amelyet az ÚRnak épített, illatáldozatot is mutatott be rajta az ÚR színe előtt, miután befejezte a templom építését.

És áldozék Salamon minden esztendőben háromszor, égő és hálaáldozatot azon az oltáron, a melyet épített vala az Úrnak, és áldozik vala jóillattal azon, a mely az Úr előtt vala. És elvégezé a házat.

And three times in a year did Solomon offer burnt offerings and peace offerings upon the altar which he built unto the LORD, and he burnt incense upon the altar that was before the LORD. So he finished the house.

Solomon aducea de trei ori pe an arderi de tot şi jertfe de mulţumire pe altarul pe care-l zidise Domnului şi ardea tămâie pe cel care era înaintea Domnului. Şi a isprăvit astfel Casa.

Three times a year Solomon used to offer up burnt offerings and peace offerings on the altar that he built to the LORD, making offerings with it before the LORD. So he finished the house.

26

Hajókat is csináltatott Salamon király Ecjón-Geberben, amely Élót mellett van a Vörös-tenger partján, Edóm földjén.

És hajókat is csináltata Salamon király Esiongáberben, a mely Elót mellett van a Veres tenger partján, az Edom földén.

And king Solomon made a navy of ships in Eziongeber, which is beside Eloth, on the shore of the Red sea, in the land of Edom.

Împăratul Solomon a mai făcut şi corăbii la Eţion-Gheber, lângă Elot, pe ţărmul Mării Roşii, în ţara Edomului.

King Solomon built a fleet of ships at Ezion-geber, which is near Eloth on the shore of the Red Sea, in the land of Edom.

27

Hírám pedig elküldte Salamon szolgáival együtt a hajókon a maga szolgáit, akik jó hajósok voltak, és jártasak is a tengeren.

És elküldé Hírám az ő szolgáit a hajókon, a kik jó hajósok és a tengeren jártasak [valának], a Salamon szolgáival.

And Hiram sent in the navy his servants, shipmen that had knowledge of the sea, with the servants of Solomon.

Şi Hiram a trimis cu aceste corăbii la slujitorii lui Solomon, pe înşişi slujitorii lui, marinari care cunoşteau marea.

And Hiram sent with the fleet his servants, seamen who were familiar with the sea, together with the servants of Solomon.

28

Egész Ófírig eljutottak, négyszázhúsz talentum aranyat hoztak onnan, és Salamon királyhoz vitték.

És egész Ofirig menének, és hozának onnét négyszázhúsz tálentom aranyat, és vivék azt Salamon királyhoz.

And they came to Ophir, and fetched from thence gold, four hundred and twenty talents, and brought it to king Solomon.

S-au dus la Ofir şi au luat de acolo aur, patru sute douăzeci de talanţi, pe care i-au adus împăratului Solomon.

And they went to Ophir and brought from there gold, 420 talents, and they brought it to King Solomon.

Színjelzés

• Revideált Károli Biblia (Veritas)
• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version
• Traducerea Cornilescu
• English Standard Version

Igehirdetés.ma

Kisiklott jókívánságok