Online Biblia

1

Salamon király pedig sok idegen asszonyt megszeretett. A fáraó leányán kívül a móábiak, ammóniak, edómiak, szidóniak és hettiták lányait.

Salamon király pedig megszerete sok idegen asszonyt, még pedig a Faraó leányán kivül a Moábiták, Ammoniták, Edomiták, Sídonbeliek és Hitteusok leányait,

But king Solomon loved many strange women, together with the daughter of Pharaoh, women of the Moabites, Ammonites, Edomites, Zidonians, and Hittites:

Împăratul Solomon a iubit multe femei străine, afară de fata lui faraon; moabite, amonite, edomite, sidoniene, hetite,

Now King Solomon loved many foreign women, along with the daughter of Pharaoh: Moabite, Ammonite, Edomite, Sidonian, and Hittite women,

2

Olyan népek közül, akik felől azt mondta az ÚR Izráel fiainak: Ne lépjetek házasságra velük, és ők se lépjenek házasságra veletek, mert bizonyára az ő isteneik felé hajlítják a szíveteket. Ezekhez ragaszkodott Salamon szerelemmel.

Olyan népek közül, a kik felől azt mondotta volt az Úr az Izráel fiainak: Ne menjetek hozzájok, és őket se engedjétek magatokhoz jőni, bizonyára az ő isteneik után hajtják a ti szíveteket. Ezekhez ragaszkodék Salamon szeretettel.

Of the nations concerning which the LORD said unto the children of Israel, Ye shall not go in to them, neither shall they come in unto you: for surely they will turn away your heart after their gods: Solomon clave unto these in love.

care făceau parte din neamurile despre care Domnul zisese copiilor lui Israel: „Să nu intraţi la ele, şi nici ele să nu intre la voi; căci v-ar întoarce negreşit inimile înspre dumnezeii lor.” De aceste neamuri s-a alipit Solomon, târât de iubire.

from the nations concerning which the LORD had said to the people of Israel, “You shall not enter into marriage with them, neither shall they with you, for surely they will turn away your heart after their gods.” Solomon clung to these in love.

3

Volt neki hétszáz főrangú felesége és háromszáz másodfelesége. És feleségei elfordították a szívét.

És valának néki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az ő feleségei elhajták az ő szívét.

And he had seven hundred wives, princesses, and three hundred concubines: and his wives turned away his heart.

A avut de neveste şapte sute de crăiese împărăteşti şi trei sute de ţiitoare; şi nevestele i-au abătut inima.

He had 700 wives, who were princesses, and 300 concubines. And his wives turned away his heart.

4

Mert amikor Salamon megöregedett, feleségei idegen istenekhez fordították a szívét, és szíve már nem volt teljesen az ÚRé, az ő Istenéé úgy, ahogy atyjának, Dávidnak a szíve.

És mikor megvénült Salamon, az ő feleségei elhajták az ő szívét az idegen istenek után, úgy hogy nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz, az ő Istenéhez, a mint az ő atyjának, Dávidnak szíve.

For it came to pass, when Solomon was old, that his wives turned away his heart after other gods: and his heart was not perfect with the LORD his God, as was the heart of David his father.

Când a îmbătrânit Solomon, nevestele i-au plecat inima spre alţi dumnezei; şi inima nu i-a fost în totul a Domnului Dumnezeului său, cum fusese inima tatălui său, David.

For when Solomon was old his wives turned away his heart after other gods, and his heart was not wholly true to the LORD his God, as was the heart of David his father.

5

Mert Salamon Astóretet, a szidóniak istenét és Milkómot, az ammóniak utálatos bálványát követte.

Mert Salamon követi vala Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Milkómot, az Ammoniták útálatos bálványát.

For Solomon went after Ashtoreth the goddess of the Zidonians, and after Milcom the abomination of the Ammonites.

Solomon s-a dus după Astarteea, zeiţa sidonienilor, şi după Milcom, urâciunea amoniţilor.

For Solomon went after Ashtoreth the goddess of the Sidonians, and after Milcom the abomination of the Ammonites.

6

Gonosz dolgot cselekedett Salamon az ÚR szeme előtt, és nem követte olyan tökéletesen az URat, mint atyja, Dávid.

És gonosz dolgot cselekedék Salamon az Úr szemei előtt, és nem követé olyan tökéletességgel az Urat, mint Dávid, az ő atyja.

And Solomon did evil in the sight of the LORD, and went not fully after the LORD, as did David his father.

Şi Solomon a făcut ce este rău înaintea Domnului şi n-a urmat în totul pe Domnul, ca tatăl său David.

So Solomon did what was evil in the sight of the LORD and did not wholly follow the LORD, as David his father had done.

7

Akkor Salamon a Jeruzsálemmel szemben levő hegyen templomot épített Kemósnak, a móábiak utálatos bálványának és Moloknak, az ammóniak utálatos bálványának.

Akkor építe Salamon templomot Kámosnak, a Moábiták útálatos bálványának a hegyen, a mely Jeruzsálem átellenében van, és Moloknak, az Ammon fiai útálatos bálványának.

Then did Solomon build an high place for Chemosh, the abomination of Moab, in the hill that is before Jerusalem, and for Molech, the abomination of the children of Ammon.

Atunci Solomon a zidit pe muntele din faţa Ierusalimului un loc înalt pentru Chemoş, urâciunea Moabului, pentru Moloc, urâciunea fiilor lui Amon.

Then Solomon built a high place for Chemosh the abomination of Moab, and for Molech the abomination of the Ammonites, on the mountain east of Jerusalem.

8

Így tett Salamon a többi idegenből való feleségével is, akik a maguk isteneinek tömjéneztek és áldoztak.

És ekképen cselekedék [Salamon] mind az ő idegen feleségeivel, a kik az ő isteneiknek tömjéneztek és áldoztak.

And likewise did he for all his strange wives, which burnt incense and sacrificed unto their gods.

Aşa a făcut pentru toate nevestele lui străine, care aduceau tămâie şi jertfe dumnezeilor lor.

And so he did for all his foreign wives, who made offerings and sacrificed to their gods.

9

Megharagudott azért az ÚR Salamonra, mivel elfordult szíve az ÚRtól, Izráel Istenétől, aki kétszer is megjelent neki,

Megharaguvék azért az Úr Salamonra, hogy elhajlott az ő szíve az Úrtól, Izráel Istenétől, a ki megjelent volt néki kétszer is,

And the LORD was angry with Solomon, because his heart was turned from the LORD God of Israel, which had appeared unto him twice,

Domnul S-a mâniat pe Solomon, pentru că îşi abătuse inima de la Domnul Dumnezeul lui Israel care i Se arătase de două ori.

And the LORD was angry with Solomon, because his heart had turned away from the LORD, the God of Israel, who had appeared to him twice

10

és azt parancsolta neki, hogy ne kövessen idegen isteneket, és mégsem őrizte meg az ÚR parancsolatát.

És azt parancsolta volt néki, hogy ne kövessen idegen isteneket, és mégsem őrizte meg az Úr parancsolatját.

And had commanded him concerning this thing, that he should not go after other gods: but he kept not that which the LORD commanded.

În privinţa aceasta îi spusese să nu meargă după alţi dumnezei; dar Solomon n-a păzit poruncile Domnului.

and had commanded him concerning this thing, that he should not go after other gods. But he did not keep what the LORD commanded.

11

Akkor ezt mondta az ÚR Salamonnak: Mivel ez történt veled, és nem tartottad meg szövetségemet és rendeléseimet, amelyeket parancsoltam neked, bizony kiszakítom kezedből az országot, és a szolgádnak adom.

Monda azért az Úr Salamonnak: Miután ez történt veled, és nem őrizted meg az én szövetségemet és az én rendelésimet, a melyeket parancsoltam néked: elszakasztván elszakasztom tőled az országot, és adom a te szolgádnak.

Wherefore the LORD said unto Solomon, Forasmuch as this is done of thee, and thou hast not kept my covenant and my statutes, which I have commanded thee, I will surely rend the kingdom from thee, and will give it to thy servant.

Şi Domnul a zis lui Solomon: „Fiindcă ai făcut aşa şi n-ai păzit legământul Meu şi legile Mele pe care ţi le-am dat, voi rupe împărăţia de la tine şi o voi da slujitorului tău.

Therefore the LORD said to Solomon, “Since this has been your practice and you have not kept my covenant and my statutes that I have commanded you, I will surely tear the kingdom from you and will give it to your servant.

12

Mindazáltal nem a te napjaidban teszem meg ezt, Dávidért, a te atyádért, hanem fiad kezéből szakítom ki.

Mindazáltal míg élsz, nem cselekeszem ezt Dávidért, a te atyádért; hanem a te fiadnak kezétől szakasztom el azt.

Notwithstanding in thy days I will not do it for David thy father's sake: but I will rend it out of the hand of thy son.

Numai, nu voi face lucrul acesta în timpul vieţii tale, pentru tatăl tău, David. Ci din mâna fiului tău o voi rupe.

Yet for the sake of David your father I will not do it in your days, but I will tear it out of the hand of your son.

13

De nem szakítom el az egész birodalmat, hanem egy törzset adok fiadnak Dávidért, az én szolgámért és Jeruzsálemért, amelyet kiválasztottam.

De nem szakasztom el az egész birodalmat; hanem egy nemzetséget adok a te fiadnak Dávidért, az én szolgámért és Jeruzsálemért, a melyet magamnak választottam.

Howbeit I will not rend away all the kingdom; but will give one tribe to thy son for David my servant's sake, and for Jerusalem's sake which I have chosen.

Nu voi rupe însă toată împărăţia; voi lăsa o seminţie fiului tău, din pricina robului Meu David şi din pricina Ierusalimului, pe care l-am ales.”

However, I will not tear away all the kingdom, but I will give one tribe to your son, for the sake of David my servant and for the sake of Jerusalem that I have chosen.”

14

Azután ellenfelet támasztott az ÚR Salamonnak, az edómi Hadadot, aki az edómi királyi házból származott.

És ellenséget támaszta az Úr Salamonra, az Edombeli Hadádot, a ki az Edombeli királyi nemből való vala.

And the LORD stirred up an adversary unto Solomon, Hadad the Edomite: he was of the king's seed in Edom.

Domnul a ridicat un vrăjmaş lui Solomon: pe Hadad, edomitul, din neamul împărătesc al Edomului.

And the LORD raised up an adversary against Solomon, Hadad the Edomite. He was of the royal house in Edom.

15

Mert amikor Dávid az edómiak ellen ment, és Jóáb, a sereg fővezére elment, hogy eltemesse azokat, akiket megöltek, és levágott minden férfit Edómban

Mert mikor Dávid az Edomiták ellen ment volt, és Joáb, a sereg fővezére elment volt a megöletteknek temetésére, és levágott minden férfiú nemet Edomban, -

For it came to pass, when David was in Edom, and Joab the captain of the host was gone up to bury the slain, after he had smitten every male in Edom;

Pe vremea când a bătut David Edomul, Ioab, căpetenia oştirii, suindu-se să îngroape morţii, a ucis toată partea bărbătească din Edom;

For when David was in Edom, and Joab the commander of the army went up to bury the slain, he struck down every male in Edom

16

(mert hat hónapig volt ott Jóáb egész Izráellel, amíg minden férfit ki nem irtott Edómban),

Mert hat hónapig volt ott Joáb az egész Izráellel, míg minden férfiúi nemet ki nem vesztett Edomban, -

(For six months did Joab remain there with all Israel, until he had cut off every male in Edom:)

a rămas acolo şase luni cu tot Israelul, până ce a nimicit toată partea bărbătească.

(for Joab and all Israel remained there six months, until he had cut off every male in Edom).

17

akkor menekült el Hadad néhány edómi férfival, akik apja szolgái voltak, és Egyiptomba mentek. Hadad pedig akkor még kisgyermek volt.

Akkor szaladott vala el Hadád és vele együtt valami Edomiták az ő atyjának szolgái közül ő vele, bemenvén Égyiptomba. Hadád pedig [akkor még] kis gyermek volt.

That Hadad fled, he and certain Edomites of his father's servants with him, to go into Egypt; Hadad being yet a little child.

Atunci Hadad a fugit cu nişte edomiţi, slujitori ai tatălui său, şi s-a dus în Egipt. Hadad era încă un băiat pe atunci.

But Hadad fled to Egypt, together with certain Edomites of his father’s servants, Hadad still being a little child.

18

Elindultak Midjánból, és Páránba jutottak. Maguk mellé vettek néhány páráni férfit, és elmentek Egyiptomba a fáraóhoz, az egyiptomi királyhoz, aki házat adott neki, ételéről és italáról gondoskodott, és jószágot is adott neki.

Kik felkelvén Midiánból, menének Páránba, és melléjök vévén a Páránbeli férfiak közül, bemenének Égyiptomba a Faraóhoz, az Égyiptombeli királyhoz, a ki házat ada néki, és ételt, [italt] szolgáltata néki, és jószágot is ada néki.

And they arose out of Midian, and came to Paran: and they took men with them out of Paran, and they came to Egypt, unto Pharaoh king of Egypt; which gave him an house, and appointed him victuals, and gave him land.

Plecând din Madian, s-au dus la Paran, au luat cu ei nişte oameni din Paran şi au ajuns în Egipt la faraon, împăratul Egiptului. Faraon a dat o casă lui Hadad, i-a purtat grijă de mâncare şi i-a dat moşii.

They set out from Midian and came to Paran and took men with them from Paran and came to Egypt, to Pharaoh king of Egypt, who gave him a house and assigned him an allowance of food and gave him land.

19

Hadad nagyon megnyerte a fáraó tetszését, olyannyira, hogy feleségül adta neki az ő feleségének, Tahpenész királynénak a húgát.

Igen kedvében lőn azért Hadád a Faraónak, úgyannyira, hogy feleségül adá néki az ő feleségének hugát, Táfnes királyasszonynak hugát.

And Hadad found great favour in the sight of Pharaoh, so that he gave him to wife the sister of his own wife, the sister of Tahpenes the queen.

Hadad a căpătat trecere înaintea lui faraon, până acolo încât faraon i-a dat de nevastă pe sora nevestei lui, sora împărătesei Tahpenes.

And Hadad found great favor in the sight of Pharaoh, so that he gave him in marriage the sister of his own wife, the sister of Tahpenes the queen.

20

Tahpenész húga szülte neki fiát, Genubatot. Tahpenész a fáraó házában választotta el őt, és Genubat ott volt a fáraó házában, a fáraó fiai között.

És a Táfnes huga szülé néki Génubátot, az ő fiát, és elválasztá azt Táfnes a Faraó házában, és Génubát ott volt a Faraó házában, a Faraó fiai között.

And the sister of Tahpenes bare him Genubath his son, whom Tahpenes weaned in Pharaoh's house: and Genubath was in Pharaoh's household among the sons of Pharaoh.

Sora Tehpenei i-a născut pe fiul său Ghenubat. Tahpenes l-a înţărcat în casa lui faraon; şi Ghenubat a fost în casa lui faraon, în mijlocul copiilor lui faraon.

And the sister of Tahpenes bore him Genubath his son, whom Tahpenes weaned in Pharaoh’s house. And Genubath was in Pharaoh’s house among the sons of Pharaoh.

21

Amikor pedig Hadad meghallotta Egyiptomban, hogy Dávid elaludt, és atyáihoz tért, és hogy Jóáb, a seregek fővezére is meghalt, azt mondta a fáraónak: Bocsáss el engem, hadd menjek el hazámba!

Mikor pedig Hadád meghallotta Égyiptomban, hogy Dávid elaludt az ő atyáival, és hogy Joáb is, a seregnek fővezére, meghalt, monda Hadád a Faraónak: Bocsáss el engem, hadd menjek el az én földembe.

And when Hadad heard in Egypt that David slept with his fathers, and that Joab the captain of the host was dead, Hadad said to Pharaoh, Let me depart, that I may go to mine own country.

Când a auzit Hadad în Egipt că David a adormit cu părinţii lui şi că Ioab, căpetenia oştirii, murise, a zis lui faraon: „Lasă-mă să mă duc în ţara mea.”

But when Hadad heard in Egypt that David slept with his fathers and that Joab the commander of the army was dead, Hadad said to Pharaoh, “Let me depart, that I may go to my own country.”

22

A fáraó így felelt neki: Miben van hiányod nálam, hogy a hazádba igyekszel menni? Ő így felelt: Semmiben sincs hiányom, de kérlek, bocsáss el.

És felele néki a Faraó: Mi nélkül szűkölködöl én nálam, hogy a te földedbe igyekezel menni? Felele az: Semmi nélkül [nem szűkölködöm,] de [kérlek] bocsáss el engem.

Then Pharaoh said unto him, But what hast thou lacked with me, that, behold, thou seekest to go to thine own country? And he answered, Nothing: howbeit let me go in any wise.

Şi faraon i-a zis: „Ce-ţi lipseşte la mine, de doreşti să te duci în ţara ta?” El a răspuns: „Nimic, dar lasă-mă să plec.”

But Pharaoh said to him, “What have you lacked with me that you are now seeking to go to your own country?” And he said to him, “Only let me depart.”

23

Támasztott Isten másik ellenfelet is, Rezónt, Eljádá fiát, aki Cóbá királyától, Hadadezertől, az ő urától menekült el.

És támaszta az Isten néki [más] ellenséget [is,] Rézont, az Eljada fiát, a ki elfutott vala Hadadézertől, a Sóbabeli királytól, az ő urától.

And God stirred him up another adversary, Rezon the son of Eliadah, which fled from his lord Hadadezer king of Zobah:

Dumnezeu a ridicat un alt vrăjmaş lui Solomon: pe Rezon, fiul lui Eliada, care fugise de la stăpânul său Hadadezer, împăratul din Ţoba.

God also raised up as an adversary to him, Rezon the son of Eliada, who had fled from his master Hadadezer king of Zobah.

24

És férfiakat gyűjtött maga mellé, és ő volt a sereg vezére. De amikor leverte őket Dávid, Damaszkuszba mentek, ott laktak, és uralkodtak.

És [hadakozó] férfiakat gyűjtött maga mellé, és ő vala a sereg hadnagya, mikor megölé őket Dávid; azután Damaskusba menvén ott lakának, és uralkodának Damaskusban.

And he gathered men unto him, and became captain over a band, when David slew them of Zobah: and they went to Damascus, and dwelt therein, and reigned in Damascus.

El strânsese nişte oameni la el şi se făcuse capul cetei, când a măcelărit David oştile stăpânului său. S-au dus la Damasc şi s-au aşezat acolo şi au domnit la Damasc.

And he gathered men about him and became leader of a marauding band, after the killing by David. And they went to Damascus and lived there and made him king in Damascus.

25

Ellenfele volt Izráelnek Salamon egész életében, és olyan nyomorúságot okozott, mint Hadad, megvetette Izráelt, és Arámban uralkodott.

És ellensége volt Izráelnek Salamonnak egész életében, a nyomorúságon kivül, a melyet Hadád szerze, és gyűlölte Izráelt, és uralkodott Siriában.

And he was an adversary to Israel all the days of Solomon, beside the mischief that Hadad did: and he abhorred Israel, and reigned over Syria.

El a fost un vrăjmaş al lui Israel în tot timpul vieţii lui Solomon, în acelaşi timp când îi făcea rău Hadad şi ura pe Israel. El a împărăţit peste Siria.

He was an adversary of Israel all the days of Solomon, doing harm as Hadad did. And he loathed Israel and reigned over Syria.

26

Azután Jeroboám, az efrátai Nebát fia Cerédából, Salamon szolgája – akinek Cerúá, egy özvegyasszony volt az anyja – fölemelte a kezét a király ellen.

Azután Jeroboám, a Nébát fia, Seredából való Efrateus, - a kinek anyja Sérua, egy özvegy asszony volt - a Salamon szolgája emelte fel kezét a király ellen.

And Jeroboam the son of Nebat, an Ephrathite of Zereda, Solomon's servant, whose mother's name was Zeruah, a widow woman, even he lifted up his hand against the king.

Şi Ieroboam, slujitorul lui Solomon, a ridicat mâna împotriva împăratului. El era fiul lui Nebat, efratit din Ţereda, şi avea ca mamă pe o văduvă numită Ţerua.

Jeroboam the son of Nebat, an Ephraimite of Zeredah, a servant of Solomon, whose mother’s name was Zeruah, a widow, also lifted up his hand against the king.

27

Annak pedig, hogy fölemelte a kezét a király ellen, ez volt az oka: Salamon megépítette Millót, és kijavította apja, Dávid városának a réseit.

Annak pedig, a miért felemelte kezét a király ellen, ez volt az oka: Mikor Salamon megépítette Millót, és berakatta az ő atyjának, a Dávid városának romlását;

And this was the cause that he lifted up his hand against the king: Solomon built Millo, and repaired the breaches of the city of David his father.

Iată cu ce prilej a ridicat el mâna împotriva împăratului: Solomon zidea Milo şi închidea spărturile cetăţii tatălui său, David.

And this was the reason why he lifted up his hand against the king. Solomon built the Millo, and closed up the breach of the city of David his father.

28

Jeroboám pedig erős férfi volt. Amikor Salamon látta, hogy szolgája szorgalmas a feladatában, rábízta József háza gondviselésének minden terhét.

Jeroboám erős férfiú vala; és látván Salamon, hogy az ő szolgája az ő dolgában szorgalmatos, reá bízá a József háza gondviselésének egész terhét.

And the man Jeroboam was a mighty man of valour: and Solomon seeing the young man that he was industrious, he made him ruler over all the charge of the house of Joseph.

Ieroboam era tare şi viteaz; şi Solomon, văzând pe tânărul acesta la lucru, i-a dat privegherea peste toţi oamenii de corvoadă din casa lui Iosif.

The man Jeroboam was very able, and when Solomon saw that the young man was industrious he gave him charge over all the forced labor of the house of Joseph.

29

Ebben az időben történt, hogy amikor egyszer Jeroboám kiment Jeruzsálemből, találkozott az úton Ahijjával, a silóbeli prófétával, akin egy új köpeny volt. Csak ők ketten voltak a mezőn.

És történt ebben az időben, hogy mikor kiment [egysze]r Jeroboám Jeruzsálemből, találkozék az úton Ahijával, a Silóbeli prófétával, és rajta új köpönyeg volt, és csak ketten valának a mezőn együtt.

And it came to pass at that time when Jeroboam went out of Jerusalem, that the prophet Ahijah the Shilonite found him in the way; and he had clad himself with a new garment; and they two were alone in the field:

În vremea aceea, Ieroboam, ieşind din Ierusalim, a fost întâlnit pe drum de prorocul Ahia din Silo, îmbrăcat cu o haină nouă. Erau amândoi singuri pe câmp.

And at that time, when Jeroboam went out of Jerusalem, the prophet Ahijah the Shilonite found him on the road. Now Ahijah had dressed himself in a new garment, and the two of them were alone in the open country.

30

Ahijjá megragadta az új ruhát, amely őrajta volt, és tizenkét részre hasította.

És megragadván Ahija az új ruhát, a mely azon volt, hasítá azt tizenkét részre.

And Ahijah caught the new garment that was on him, and rent it in twelve pieces:

Ahia a apucat haina nouă pe care o avea pe el, a rupt-o în douăsprezece bucăţi

Then Ahijah laid hold of the new garment that was on him, and tore it into twelve pieces.

31

És azt mondta Jeroboámnak: Vedd el magadnak a tíz részt, mert ezt mondja az ÚR, Izráel Istene: Íme, elszakítom ezt az országot Salamon kezétől, és a tíz törzset neked adom.

És monda Jeroboámnak: Vedd el magadnak a tíz részt; mert ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Ímé elszakasztom ez országot Salamon kezétől, és néked adom a tíz nemzetséget;

And he said to Jeroboam, Take thee ten pieces: for thus saith the LORD, the God of Israel, Behold, I will rend the kingdom out of the hand of Solomon, and will give ten tribes to thee:

şi a zis lui Ieroboam: „Ia-ţi zece bucăţi! Căci aşa vorbeşte Domnul Dumnezeul lui Israel: „Iată, voi rupe împărăţia din mâna lui Solomon şi-ţi voi da zece seminţii.

And he said to Jeroboam, “Take for yourself ten pieces, for thus says the LORD, the God of Israel, ‘Behold, I am about to tear the kingdom from the hand of Solomon and will give you ten tribes

32

Egy törzset azonban meghagyok neki szolgámért, Dávidért és Jeruzsálem városáért, amelyet magamnak választottam Izráel összes törzse közül.

Egy nemzetséget hagyok pedig ő nála az én szolgámért, Dávidért, és Jeruzsálem városáért, a melyet magamnak választottam az Izráel minden nemzetségei közül,

(But he shall have one tribe for my servant David's sake, and for Jerusalem's sake, the city which I have chosen out of all the tribes of Israel:)

Dar el va avea o seminţie, din pricina robului Meu David şi din pricina Ierusalimului, cetatea pe care am ales-o din toate seminţiile lui Israel.

(but he shall have one tribe, for the sake of my servant David and for the sake of Jerusalem, the city that I have chosen out of all the tribes of Israel),

33

Azért lesz így, mert elhagyott engem, és Astóretet, a szidóniak istenét és Kemóst, a móábiak istenét és Milkómot, az Ammón fiainak istenét imádta, és nem az én útjaimon járt, nem azt cselekedte, ami az én szememnek tetszik: rendeléseimet és végzéseimet nem hajtotta végre, ahogyan az atyja, Dávid.

Még pedig azért, mert elhagytak engem, és imádták Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Kámost, a Moábiták istenét, és Milkomot, az Ammon fiainak istenét, és nem jártak az én utaimban, hogy azt cselekedték volna, a mi tetszett volna az én szemeimnek: az én rendelésimet és végzéseimet, a mint Dávid, az ő atyja.

Because that they have forsaken me, and have worshipped Ashtoreth the goddess of the Zidonians, Chemosh the god of the Moabites, and Milcom the god of the children of Ammon, and have not walked in my ways, to do that which is right in mine eyes, and to keep my statutes and my judgments, as did David his father.

Şi aceasta, pentru că M-au părăsit şi s-au închinat înaintea Astarteii, zeiţa sidonienilor, înaintea lui Chemoş, dumnezeul Moabului, şi înaintea lui Milcom, dumnezeul fiilor lui Amon, şi pentru că n-au umblat în căile Mele ca să facă ce este drept înaintea Mea şi să păzească legile şi poruncile Mele, cum a făcut David, tatăl lui Solomon.

because they have forsaken me and worshiped Ashtoreth the goddess of the Sidonians, Chemosh the god of Moab, and Milcom the god of the Ammonites, and they have not walked in my ways, doing what is right in my sight and keeping my statutes and my rules, as David his father did.

34

De nem veszem ki kezéből az egész országot, hanem megtartom őt fejedelemnek egész életében Dávidért, az én szolgámért, akit kiválasztottam, mivel ő megőrizte parancsaimat és rendeléseimet.

De nem veszem el az egész birodalmat az ő kezétől, hanem akarom, hogy fejedelem legyen életének minden idejében, Dávidért az én szolgámért, a kit választottam; mivelhogy megőrizte az én parancsolatimat és rendeléseimet;

Howbeit I will not take the whole kingdom out of his hand: but I will make him prince all the days of his life for David my servant's sake, whom I chose, because he kept my commandments and my statutes:

Nu voi lua din mâna lui toată împărăţia, căci îl voi ţine domn în tot timpul vieţii lui, pentru robul Meu David, pe care l-am ales şi care a păzit poruncile şi legile Mele.

Nevertheless, I will not take the whole kingdom out of his hand, but I will make him ruler all the days of his life, for the sake of David my servant whom I chose, who kept my commandments and my statutes.

35

De az ő fia kezétől már elveszem a királyságot, és neked adom azt, tudniillik tíz törzset.

Hanem az ő fiának kezétől [már] elveszem a királyságot, és néked adom azt, tudniillik a tíz nemzetséget.

But I will take the kingdom out of his son's hand, and will give it unto thee, even ten tribes.

Dar voi lua împărăţia din mâna fiului său şi-ţi voi da zece seminţii din ea;

But I will take the kingdom out of his son’s hand and will give it to you, ten tribes.

36

Az ő fiának pedig csak egy törzset adok, hogy Dávidnak, az én szolgámnak mindig legyen előttem mécsese Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet magamnak választottam, hogy oda helyezzem a nevemet.

Az ő fiának pedig egy nemzetséget adok, hogy Dávidnak, az én szolgámnak legyen előttem szövétneke mindenkor Jeruzsálemben, a városban, a melyet magamnak választottam, hogy ott helyheztessem az én nevemet.

And unto his son will I give one tribe, that David my servant may have a light alway before me in Jerusalem, the city which I have chosen me to put my name there.

voi lăsa o seminţie fiului său, pentru ca robul Meu David să aibă totdeauna o lumină înaintea Mea la Ierusalim, cetatea pe care am ales-o să pun în ea Numele Meu.

Yet to his son I will give one tribe, that David my servant may always have a lamp before me in Jerusalem, the city where I have chosen to put my name.

37

Téged pedig fölemellek, és mindenben a lelked kívánsága szerint uralkodsz, és király leszel Izráelen.

Téged pedig felveszlek, és uralkodol mindenekben a te lelkednek kívánsága szerint, és király lész az Izráelen.

And I will take thee, and thou shalt reign according to all that thy soul desireth, and shalt be king over Israel.

Pe tine te voi lua, şi vei domni peste tot ce-ţi va dori sufletul, vei fi împăratul lui Israel.

And I will take you, and you shall reign over all that your soul desires, and you shall be king over Israel.

38

Ha minden parancsomnak engedsz, ha az én útjaimon jársz, és azt cselekszed, ami nekem tetszik, ha megtartod rendelkezéseimet és parancsaimat, ahogy Dávid, az én szolgám tette, akkor veled leszek, és állandó házat építek neked, ahogy Dávidnak is építettem, és neked adom Izráelt.

És ha te minden parancsolatimnak engedéndesz, és járándasz az én utaimban, és azt cselekedénded, a mi tetszik nékem, megőrizvén az én rendelésimet és parancsolatimat, a mint Dávid, az én szolgám cselekedett: én veled leszek, és építek néked állandó házat, a mint Dávidnak építettem, és néked adom az Izráelt.

And it shall be, if thou wilt hearken unto all that I command thee, and wilt walk in my ways, and do that is right in my sight, to keep my statutes and my commandments, as David my servant did; that I will be with thee, and build thee a sure house, as I built for David, and will give Israel unto thee.

Dacă vei asculta de tot ce-ţi voi porunci, dacă vei umbla în căile Mele şi dacă vei face ce este drept înaintea Mea, păzind legile şi poruncile Mele, cum a făcut robul Meu David, voi fi cu tine, îţi voi zidi o casă trainică, aşa cum am zidit lui David, şi-ţi voi da ţie pe Israel.

And if you will listen to all that I command you, and will walk in my ways, and do what is right in my eyes by keeping my statutes and my commandments, as David my servant did, I will be with you and will build you a sure house, as I built for David, and I will give Israel to you.

39

Így sanyargatom Dávid utódait, bár nem örökre.

És megsanyargatom ezért a Dávid magvát: de még sem örökre.

And I will for this afflict the seed of David, but not for ever.

Voi smeri prin aceasta sămânţa lui David, dar nu pentru totdeauna.”

And I will afflict the offspring of David because of this, but not forever.’”

40

Salamon pedig meg akarta öletni Jeroboámot. Ő azonban útra kelt, és Egyiptomba menekült Sisákhoz, az egyiptomi királyhoz, és ott maradt Egyiptomban Salamon haláláig.

Igyekezik vala pedig Salamon megölni Jeroboámot; ezért felkelvén Jeroboám, futa Égyiptomba, Sésákhoz, az Égyiptombeli királyhoz, és [ott] volt Égyiptomban, Salamon haláláig.

Solomon sought therefore to kill Jeroboam. And Jeroboam arose, and fled into Egypt, unto Shishak king of Egypt, and was in Egypt until the death of Solomon.

Solomon a căutat să omoare pe Ieroboam. Şi Ieroboam s-a sculat şi a fugit în Egipt la Şişac, împăratul Egiptului; a locuit în Egipt până la moartea lui Solomon.

Solomon sought therefore to kill Jeroboam. But Jeroboam arose and fled into Egypt, to Shishak king of Egypt, and was in Egypt until the death of Solomon.

41

Salamonnak egyéb dolgai pedig és minden tette és bölcsessége vajon nincs-e megírva a Salamon cselekedeteiről írott könyvben?

Salamonnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, a melyeket cselekedett, és bölcsesége avagy nem írattattak-é meg a Salamon cselekedeteiről írott könyvben?

And the rest of the acts of Solomon, and all that he did, and his wisdom, are they not written in the book of the acts of Solomon?

Celelalte fapte ale lui Solomon, tot ce a făcut el, şi înţelepciunea lui nu sunt scrise oare în cartea faptelor lui Solomon?

Now the rest of the acts of Solomon, and all that he did, and his wisdom, are they not written in the Book of the Acts of Solomon?

42

Az az idő pedig, ameddig Salamon Jeruzsálemben az egész Izráelen uralkodott, negyven esztendő.

Az az idő pedig, a melyben uralkodott Salamon Jeruzsálemben az egész Izráelen: negyven esztendő.

And the time that Solomon reigned in Jerusalem over all Israel was forty years.

Solomon a domnit patruzeci de ani la Ierusalim peste tot Israelul.

And the time that Solomon reigned in Jerusalem over all Israel was forty years.

43

Azután Salamon elaludt, és nyugodni tért atyáihoz, és eltemették atyjának, Dávidnak városában. Utána fia, Roboám lett a király.

És elaluvék Salamon az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyjának, Dávidnak városában. És Roboám, az ő fia uralkodék helyette.

And Solomon slept with his fathers, and was buried in the city of David his father: and Rehoboam his son reigned in his stead.

Apoi Solomon a adormit cu părinţii lui şi a fost îngropat în cetatea tatălui său, David. În locul lui a domnit fiul său Roboam.

And Solomon slept with his fathers and was buried in the city of David his father. And Rehoboam his son reigned in his place.

Színjelzés

• Revideált Károli Biblia (Veritas)
• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version
• Traducerea Cornilescu
• English Standard Version

Igehirdetés.ma

Elhagytad az első szereteted
Gazdag évek, szegény évek