Online Biblia

1

Sába királynője pedig hallotta Salamon hírét és az ÚR nevét, ezért eljött, hogy nehéz kérdésekkel próbára tegye.

A Séba királynéasszonya pedig hallván Salamonnak hírét és az Úr nevét, eljöve, hogy megkisértgesse őt nehéz kérdésekkel.

And when the queen of Sheba heard of the fame of Solomon concerning the name of the LORD, she came to prove him with hard questions.

Împărăteasa din Seba a auzit de faima lui Solomon, în ce priveşte slava Domnului, şi a venit să-l încerce prin întrebări grele.

Now when the queen of Sheba heard of the fame of Solomon concerning the name of the LORD, she came to test him with hard questions.

2

Igen nagy sokasággal és tevékkel érkezett Jeruzsálembe, amelyek illatos balzsamot, igen sok aranyat és drágakövet hoztak. Salamonhoz ment, és beszélt vele mindenről, ami a szívén volt.

És bejöve Jeruzsálembe igen nagy sereggel és tevékkel, a melyek hoznak vala fűszerszámokat, igen sok aranyat és drágaköveket, és Salamonhoz méne, és szóla vele mindenekről, a melyek szívén voltak.

And she came to Jerusalem with a very great train, with camels that bare spices, and very much gold, and precious stones: and when she was come to Solomon, she communed with him of all that was in her heart.

A sosit la Ierusalim cu un alai foarte mare şi cu cămile care aduceau mirodenii, aur foarte mult şi pietre scumpe. S-a dus la Solomon şi i-a spus tot ce avea pe inimă.

She came to Jerusalem with a very great retinue, with camels bearing spices and very much gold and precious stones. And when she came to Solomon, she told him all that was on her mind.

3

Salamon megfelelt neki mindenre, nem volt a király előtt olyan rejtett dolog, amire ne tudott volna neki felelni.

És Salamon megfelelt néki mindenre, semmi sem volt a király előtt elrejtve, a mire ne tudott volna néki felelni.

And Solomon told her all her questions: there was not any thing hid from the king, which he told her not.

Solomon i-a răspuns la toate întrebările şi n-a fost nimic pe care împăratul să nu fi ştiut să i-l lămurească.

And Solomon answered all her questions; there was nothing hidden from the king that he could not explain to her.

4

Amikor látta Sába királynője Salamon minden bölcsességét és a házat, amelyet épített,

És a mikor látta Séba királynéasszonya Salamonnak minden bölcseségét, és a házat, a melyet épített vala;

And when the queen of Sheba had seen all Solomon's wisdom, and the house that he had built,

Împărăteasa din Seba a văzut toată înţelepciunea lui Solomon şi casa pe care o zidise,

And when the queen of Sheba had seen all the wisdom of Solomon, the house that he had built,

5

és az asztalán levő étkeket, szolgáinak a lakásait, szolgái viselkedését, öltözetüket és a pohárnokokat, az áldozatot, amelyet az ÚR házában szokott bemutatni, a lélegzete is elállt.

És az ő asztalának étkeit, és szolgáinak lakásait, és szolgái udvarlásának módját, és azok öltözeteit, és pohárszékeit, és az ő áldozatját, a melylyel az Úrnak házában áldozott: a lélekzete is elállott;

And the meat of his table, and the sitting of his servants, and the attendance of his ministers, and their apparel, and his cupbearers, and his ascent by which he went up unto the house of the LORD; there was no more spirit in her.

şi bucatele de la masa lui, şi locuinţa slujitorilor lui, şi slujbele şi hainele celor ce-i slujeau, şi paharnicii lui, şi arderile de tot pe care le aducea în Casa Domnului.

the food of his table, the seating of his officials, and the attendance of his servants, their clothing, his cupbearers, and his burnt offerings that he offered at the house of the LORD, there was no more breath in her.

6

Azt mondta a királynak: Mind igaz, amit saját országomban hallottam dolgaid felől és bölcsességedről.

És monda a királynak: Mind igaz, a mit az én földemben hallottam volt a te dolgaid felől és a te bölcseségedről,

And she said to the king, It was a true report that I heard in mine own land of thy acts and of thy wisdom.

Uimită, a zis împăratului: „Deci era adevărat ce am auzit în ţara mea despre faptele şi înţelepciunea ta!

And she said to the king, “The report was true that I heard in my own land of your words and of your wisdom,

7

De nem akartam hinni azoknak a beszédeknek, míg én magam el nem jöttem, és saját szememmel nem láttam. És íme, nekem a felét sem beszélték el: bölcsességed és jóságod felülmúlja a hírt, amelyet felőled hallottam.

De én hinni sem akartam azokat a beszédeket, míg én magam el nem jöttem, és szemeimmel nem láttam. És ímé nékem a felét sem beszélték el: te meghaladtad bölcseséggel és jósággal a hírt, a melyet hallottam felőled.

Howbeit I believed not the words, until I came, and mine eyes had seen it: and, behold, the half was not told me: thy wisdom and prosperity exceedeth the fame which I heard.

Dar nu credeam, până n-am venit şi n-am văzut cu ochii mei. Şi iată că nici pe jumătate nu mi s-a spus. Tu ai mai multă înţelepciune şi propăşire decât am auzit mergându-ţi faima.

but I did not believe the reports until I came and my own eyes had seen it. And behold, the half was not told me. Your wisdom and prosperity surpass the report that I heard.

8

Boldogok a te embereid, boldogok a szolgáid, akik mindig előtted állnak, és hallhatják bölcsességedet.

Boldogok a te embereid, boldogok ezek a te szolgáid, a kik udvarlanak néked mindenkor, és hallhatják a te bölcseségedet:

Happy are thy men, happy are these thy servants, which stand continually before thee, and that hear thy wisdom.

Ferice de oamenii tăi, ferice de slujitorii tăi, care sunt necurmat înaintea ta, care aud înţelepciunea ta!

Happy are your men! Happy are your servants, who continually stand before you and hear your wisdom!

9

Istened, az ÚR legyen áldott, hogy kedvét lelte benned, és Izráel trónjára ültetett. Mivel szereti az ÚR Izráelt örökké, azért tett királlyá téged, hogy jogot és igazságot szolgáltass.

Legyen az Úr, a te Istened áldott, a ki kedvelt téged, hogy az Izráel királyi székibe ültetett, mert szerette az Úr az Izráelt mindörökké, és királylyá tett téged, hogy ítéletet és igazságot szolgáltass.

Blessed be the LORD thy God, which delighted in thee, to set thee on the throne of Israel: because the LORD loved Israel for ever, therefore made he thee king, to do judgment and justice.

Binecuvântat să fie Domnul Dumnezeul tău care a binevoit să te pună pe scaunul de domnie al lui Israel! Pentru că Domnul iubeşte pentru totdeauna pe Israel, de aceea te-a pus împărat, ca să judeci şi să faci dreptate.”

Blessed be the LORD your God, who has delighted in you and set you on the throne of Israel! Because the LORD loved Israel forever, he has made you king, that you may execute justice and righteousness.”

10

Akkor százhúsz talentum aranyat és igen sok balzsamot és drágakövet adott a királynak. Azóta sem hoztak ilyen és ennyire sok fűszert, amennyit Sába királynője adott Salamon királynak.

És ada a királynak száz és húsz tálentom aranyat, és igen sok fűszerszámot és drágakövet. Nem hoztak azután ilyen és ennyi sokaságú fűszerszámot, a mennyit Séba királynéasszonya ada Salamon királynak.

And she gave the king an hundred and twenty talents of gold, and of spices very great store, and precious stones: there came no more such abundance of spices as these which the queen of Sheba gave to king Solomon.

Ea a dat împăratului o sută douăzeci de talanţi de aur, foarte multe mirodenii şi pietre scumpe. N-au mai venit niciodată în urmă atâtea mirodenii câte a dat împărăteasa din Seba împăratului Solomon.

Then she gave the king 120 talents of gold, and a very great quantity of spices and precious stones. Never again came such an abundance of spices as these that the queen of Sheba gave to King Solomon.

11

Hírám hajói pedig, amelyek aranyat hoztak Ófírból, rengeteg ébenfát és drágakövet is hoztak onnan.

És a Hírám hajója is, mely aranyat hozott Ofirból, ébenfát is hozott Ofirból nagy bőséggel és drágaköveket.

And the navy also of Hiram, that brought gold from Ophir, brought in from Ophir great plenty of almug trees, and precious stones.

Corăbiile lui Hiram, care au adus aur din Ofir, au adus din Ofir şi foarte mult lemn de santal şi pietre scumpe.

Moreover, the fleet of Hiram, which brought gold from Ophir, brought from Ophir a very great amount of almug wood and precious stones.

12

A király az ébenfából oszlopokat készített az ÚR templomába és a királyi palotába, az énekeseknek pedig citerákat és lantokat. Nem hoztak többet soha olyan ébenfákat, és nem is láttak olyanokat mind e mai napig.

És csinála a király az ébenfából oszlopokat az Úr házába és a király házába, és az éneklőknek hegedűket és lantokat; nem hoztak soha többé olyan ébenfákat, és nem is láttak olyanokat mind e mai napig.

And the king made of the almug trees pillars for the house of the LORD, and for the king's house, harps also and psalteries for singers: there came no such almug trees, nor were seen unto this day.

Împăratul a făcut cu lemnul mirositor pălimare pentru Casa Domnului şi pentru casa împăratului, şi harpe şi lăute pentru cântăreţi. N-a mai venit de atunci lemn de acesta mirositor şi nu s-a mai văzut până în ziua de azi.

And the king made of the almug wood supports for the house of the LORD and for the king’s house, also lyres and harps for the singers. No such almug wood has come or been seen to this day.

13

Salamon király is adott Sába királynőjének mindent, amit csak kívánt és kért tőle még azonkívül, amit gazdagságának bősége szerint ajándékozott Salamon király. Azután visszatért országába szolgáival együtt.

És Salamon király ada a Séba királynéasszonyának mindent, a mit csak kívánt és kért tőle, azokon kivül, a melyeket gazdagságához képest ada Salamon király néki. Annakutána megtére, és méne az ő földébe szolgáival egyetemben.

And king Solomon gave unto the queen of Sheba all her desire, whatsoever she asked, beside that which Solomon gave her of his royal bounty. So she turned and went to her own country, she and her servants.

Împăratul Solomon a dat împărătesei din Seba tot ce a dorit, tot ce a cerut şi i-a mai dat şi pe deasupra daruri vrednice de un împărat ca Solomon. Apoi ea s-a întors şi s-a dus în ţara ei, cu slujitorii ei.

And King Solomon gave to the queen of Sheba all that she desired, whatever she asked besides what was given her by the bounty of King Solomon. So she turned and went back to her own land with her servants.

14

Annak az aranynak a súlya, amely minden évben befolyt Salamonhoz, hatszázhatvanhat talentum volt

Vala pedig mértéke az aranynak, a mely kezéhez jő vala Salamonnak minden esztendőben, hatszáz és hatvanhat tálentom arany.

Now the weight of gold that came to Solomon in one year was six hundred threescore and six talents of gold,

Greutatea aurului care venea lui Solomon, pe fiecare an, era de şase sute şaizeci şi şase de talanţi de aur,

Now the weight of gold that came to Solomon in one year was 666 talents of gold,

15

azon kívül, ami az árusoktól és a fűszerekkel foglalkozó kereskedőktől és az összes arábiai királytól, valamint az országok helytartóitól befolyt.

Azonkivül, [a mi jő vala] az árus emberektől és a fűszerszámokkal kereskedő kalmároktól, és mind az Arábiabeli királyoktól, és annak a földnek tiszttartóitól.

Beside that he had of the merchantmen, and of the traffick of the spice merchants, and of all the kings of Arabia, and of the governors of the country.

afară de ce scotea de la negustorii cei mari şi din negoţul cu mărfuri, de la toţi împăraţii Arabiei şi de la dregătorii ţării.

besides that which came from the explorers and from the business of the merchants, and from all the kings of the west and from the governors of the land.

16

Salamon király kétszáz pajzsot készíttetett színtiszta vert aranyból. Mindegyik pajzsra hatszáz sékel aranyat használtak föl.

És csináltata Salamon király kétszáz paizst tiszta vert aranyból; mindenik paizsra hatszáz aranyat adott.

And king Solomon made two hundred targets of beaten gold: six hundred shekels of gold went to one target.

Împăratul Solomon a făcut două sute de scuturi mari de aur bătut, şi pentru fiecare din ele a întrebuinţat şase sute de sicli de aur,

King Solomon made 200 large shields of beaten gold; 600 shekels of gold went into each shield.

17

Továbbá háromszáz kerek pajzsot is készíttetett vert aranyból, és mindegyikhez három font aranyat használtak föl. Ezeket a király a libánoni erdei palotában helyezte el.

És háromszáz kerek paizst vert aranyból, három font aranyat ada mindenik paizsra: és azokat a király helyhezteté a Libánon erdő házába.

And he made three hundred shields of beaten gold; three pound of gold went to one shield: and the king put them in the house of the forest of Lebanon.

şi alte trei sute de scuturi mici de aur bătut, şi pentru fiecare din ele a întrebuinţat trei mine de aur; şi împăratul le-a pus în casa numită Pădurea Libanului.

And he made 300 shields of beaten gold; three minas of gold went into each shield. And the king put them in the House of the Forest of Lebanon.

18

Készített a király elefántcsontból egy nagy trónt, és bevonatta színarannyal.

És készíte a király elefántcsontból egy nagy királyi széket és beborítá azt finom aranynyal.

Moreover the king made a great throne of ivory, and overlaid it with the best gold.

Împăratul a făcut un mare scaun de domnie de fildeş şi l-a acoperit cu aur curat.

The king also made a great ivory throne and overlaid it with the finest gold.

19

Hat lépcsőfoka volt a trónnak, és a szék teteje kerekded volt hátul, és karjai voltak mindkét felől az ülés mellett, és két oroszlán alak állt a karoknál.

Hat grádicsa volt e királyi széknek és e szék teteje kerekded vala hátul, és karjai valának mindkétfelől az ülés mellett, és két oroszlán álla ott a karoknál.

The throne had six steps, and the top of the throne was round behind: and there were stays on either side on the place of the seat, and two lions stood beside the stays.

Scaunul acesta de domnie avea şase trepte, şi partea de sus era rotunjită pe dinapoi; de fiecare parte a scaunului erau rezemători: lângă rezemători stăteau doi lei,

The throne had six steps, and the throne had a round top, and on each side of the seat were armrests and two lions standing beside the armrests,

20

És tizenkét oroszlán állt ott kétfelől a lépcső hat fokán. Senki soha olyat nem készített egyetlen országban sem.

És tizenkét oroszlán álla ott kétfelől a grádics hat lépésén. Senki soha olyant nem csinált egyetlen országban sem.

And twelve lions stood there on the one side and on the other upon the six steps: there was not the like made in any kingdom.

şi pe cele şase trepte stăteau doisprezece lei de o parte şi de alta. Aşa ceva nu s-a făcut pentru nicio împărăţie.

while twelve lions stood there, one on each end of a step on the six steps. The like of it was never made in any kingdom.

21

Salamon király összes ivóedénye is aranyból volt, és a libánoni erdei palota összes edénye szintén. Nem volt közöttük semmi ezüst, mert azt semmire sem becsülték Salamon idejében.

És Salamon királynak összes ivóedényei is aranyból voltak, és a Libánon erdő házának összes edényei tiszta aranyból; nem volt azok között semmi ezüst, mert [annak] semmi becse nem vala Salamon idejében.

And all king Solomon's drinking vessels were of gold, and all the vessels of the house of the forest of Lebanon were of pure gold; none were of silver: it was nothing accounted of in the days of Solomon.

Toate paharele împăratului Solomon erau de aur, şi toate vasele din casa Pădurii Libanului erau de aur curat. Nimic nu era de argint: pe vremea lui Solomon argintul n-avea nicio trecere.

All King Solomon’s drinking vessels were of gold, and all the vessels of the House of the Forest of Lebanon were of pure gold. None were of silver; silver was not considered as anything in the days of Solomon.

22

Mert a király Tarsis-hajói Hírám hajóival jártak a tengeren, háromévenként egyszer érkeztek vissza, és a Tarsis-hajók hoztak aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmokat és pávákat.

Mert a király Társis hajója, a mely a tengeren Hírám hajójával járt, minden három esztendőben egyszer fordult meg, s hozott a Társis hajó aranyat, ezüstöt, elefántcsontokat, majmokat és pávákat.

For the king had at sea a navy of Tharshish with the navy of Hiram: once in three years came the navy of Tharshish, bringing gold, and silver, ivory, and apes, and peacocks.

Căci împăratul avea pe mare corăbii din Tars cu ale lui Hiram; şi corăbiile din Tars veneau la fiecare trei ani, aducând aur şi argint, fildeş, maimuţe şi păuni.

For the king had a fleet of ships of Tarshish at sea with the fleet of Hiram. Once every three years the fleet of ships of Tarshish used to come bringing gold, silver, ivory, apes, and peacocks.

23

Salamon király fölülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát.

És feljebb magasztaltaték Salamon király gazdagsággal és bölcseséggel a földön való minden királyoknál.

So king Solomon exceeded all the kings of the earth for riches and for wisdom.

Împăratul Solomon a întrecut pe toţi împăraţii pământului în bogăţii şi înţelepciune.

Thus King Solomon excelled all the kings of the earth in riches and in wisdom.

24

Az egész föld arra vágyott, hogy lássa Salamont, és hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott.

És mind az egész föld kivánja vala látni Salamont, hogy hallhatnák az ő bölcseségét, melyet Isten az ő szívébe adott volt.

And all the earth sought to Solomon, to hear his wisdom, which God had put in his heart.

Toată lumea căuta să vadă pe Solomon, ca să audă înţelepciunea pe care o pusese Dumnezeu în inima lui.

And the whole earth sought the presence of Solomon to hear his wisdom, which God had put into his mind.

25

Mindenki neki hozott ajándékot: ezüst- és aranyedényeket, öltözeteket, hadi szerszámokat, fűszereket, lovakat, öszvéreket évről évre.

És azok néki ajándékot hoznak vala, ezüst és arany edényeket, öltözeteket, hadi szerszámokat, fűszerszámokat, lovakat, öszvéreket, esztendőnként.

And they brought every man his present, vessels of silver, and vessels of gold, and garments, and armour, and spices, horses, and mules, a rate year by year.

Şi fiecare îşi aducea darul lui: lucruri de argint şi lucruri de aur, haine, arme, mirodenii, cai şi catâri; aşa era în fiecare an.

Every one of them brought his present, articles of silver and gold, garments, myrrh, spices, horses, and mules, so much year by year.

26

Gyűjtött Salamon harci szekereket és lovasokat is, úgyhogy ezernégyszáz szekere és tizenkétezer lovasa volt, akiket a szekerek városaiba és a király mellé rendelt Jeruzsálembe.

És gyűjte Salamon szekereket és lovagokat, úgy hogy ezer és négyszáz szekere, és tizenkétezer lovagja volt néki, a kiket helyheztete a szekerek városaiba, és a király mellé Jeruzsálemben.

And Solomon gathered together chariots and horsemen: and he had a thousand and four hundred chariots, and twelve thousand horsemen, whom he bestowed in the cities for chariots, and with the king at Jerusalem.

Solomon a strâns care şi călărime; avea o mie patru sute de care şi douăsprezece mii de călăreţi, pe care i-a pus în cetăţile unde îşi ţinea carele şi la Ierusalim, lângă împărat.

And Solomon gathered together chariots and horsemen. He had 1,400 chariots and 12,000 horsemen, whom he stationed in the chariot cities and with the king in Jerusalem.

27

Úgy fölhalmozta a király Jeruzsálemben az ezüstöt, hogy annyi lett, mint a kő, és a cédrus annyi, mint a vad fügefák tömege a mezőn.

És felhalmozá a király Jeruzsálemben az ezüstöt mint a követ, és a czédrust, mint a vad fügefákat, a melyek nagy tömegben vannak a mezőn.

And the king made silver to be in Jerusalem as stones, and cedars made he to be as the sycomore trees that are in the vale, for abundance.

Împăratul a făcut ca argintul să fie tot aşa de obişnuit la Ierusalim ca pietrele, şi cedrii tot aşa de mulţi ca smochinii din Egipt care cresc pe câmpie.

And the king made silver as common in Jerusalem as stone, and he made cedar as plentiful as the sycamore of the Shephelah.

28

Salamonnak Egyiptomból és Kevéből hoztak lovakat, és a király kereskedői seregestül vették a lovakat megszabott áron.

És Salamonnak Égyiptomból hozának lovakat, és a király kereskedői sereggel vették volt a [lovakat] megszabott áron.

And Solomon had horses brought out of Egypt, and linen yarn: the king's merchants received the linen yarn at a price.

Solomon îşi aducea caii din Egipt; o ceată de negustori de-ai împăratului se ducea să-i ia cu grămada pe un preţ hotărât:

And Solomon’s import of horses was from Egypt and Kue, and the king’s traders received them from Kue at a price.

29

Egy szekeret hatszáz ezüstsékelért és egy lovat százötven sékelért hoztak el Egyiptomból, és ugyancsak ők szállították ezeket a hettiták királyainak és Arám királyainak.

És egy-egy szekér hatszáz ezüst siklusért és egy-egy ló százötven siklusért ment fel és jött ki Égyiptomból, és ugyancsak ők szállították [ezeket] a Hitteusok királyainak és Siria királyainak.

And a chariot came up and went out of Egypt for six hundred shekels of silver, and an horse for an hundred and fifty: and so for all the kings of the Hittites, and for the kings of Syria, did they bring them out by their means.

un car se aducea din Egipt cu şase sute de sicli de argint, şi un cal cu o sută cincizeci de sicli. De asemenea aduceau cai cu ei pentru toţi împăraţii hetiţilor şi pentru împăraţii Siriei.

A chariot could be imported from Egypt for 600 shekels of silver and a horse for 150, and so through the king’s traders they were exported to all the kings of the Hittites and the kings of Syria.

Színjelzés

• Revideált Károli Biblia (Veritas)
• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version
• Traducerea Cornilescu
• English Standard Version

Igehirdetés.ma

Isten nem keresésének bűne - Séba királyné esete