Online Biblia

1

Rúben és Gád fiainak igen sok jószáguk volt. Amikor látták Jazér és Gileád földjét, hogy íme, az a hely állattartásra alkalmas,

Rúben fiainak pedig és Gád fiainak igen sok barmok vala. Mikor látták a Jázér földét és a Gileád földét, hogy ímé az a hely marhatartani való hely:

Now the children of Reuben and the children of Gad had a very great multitude of cattle: and when they saw the land of Jazer, and the land of Gilead, that, behold, the place was a place for cattle;

Fiii lui Ruben şi fiii lui Gad aveau o mare mulţime de vite şi au văzut că ţara lui Iaezer şi ţara Galaadului erau un loc bun pentru vite.

Now the people of Reuben and the people of Gad had a very great number of livestock. And they saw the land of Jazer and the land of Gilead, and behold, the place was a place for livestock.

2

odamentek Gád és Rúben fiai, és így szóltak Mózeshez, Eleázárhoz, a paphoz és a gyülekezet vezető embereihez:

Eljövének Gád fiai és Rúben fiai, és szólának Mózesnek és Eleázárnak, a papnak, és a gyülekezet fejedelmeinek, mondván:

The children of Gad and the children of Reuben came and spake unto Moses, and to Eleazar the priest, and unto the princes of the congregation, saying,

Atunci fiii lui Gad şi fiii lui Ruben au venit la Moise, la preotul Eleazar şi la mai marii adunării, şi le-au zis:

So the people of Gad and the people of Reuben came and said to Moses and to Eleazar the priest and to the chiefs of the congregation,

3

Atárót, Díbón, Jazér, Nimrá, Hesbón, Elálé, Szebám, Nebó és Beón,

Atárót, Díbon, Jázér, Nimra, Hesbon, Elealé, Sebám, Nébó és Béon:

Ataroth, and Dibon, and Jazer, and Nimrah, and Heshbon, and Elealeh, and Shebam, and Nebo, and Beon,

„Atarot, Dibon, Iaezer, Nimra, Hesbon, Eleale, Sebam, Nebo şi Beon,

“Ataroth, Dibon, Jazer, Nimrah, Heshbon, Elealeh, Sebam, Nebo, and Beon,

4

az a föld, amelyet megvert az ÚR az Izráel fiainak gyülekezete előtt, állattartásra való, szolgáidnak pedig sok jószáguk van.

A föld, a melyet megvert az Úr az Izráel fiainak gyülekezete előtt, baromtartó föld az; a te szolgáidnak pedig [sok] marhájok van.

Even the country which the LORD smote before the congregation of Israel, is a land for cattle, and thy servants have cattle:

ţara aceasta, pe care a lovit-o Domnul înaintea adunării lui Israel, este un loc bun pentru vite, şi robii tăi au vite.”

the land that the LORD struck down before the congregation of Israel, is a land for livestock, and your servants have livestock.”

5

Majd azt mondták: Ha megnyertük tetszésedet, hadd kapják ezt a földet örökségül szolgáid, és ne vigyél át minket a Jordánon.

És mondának: Hogyha kedvet találtunk a te szemeid előtt, adassék ez a föld a te szolgáidnak örökségül, ne vígy minket át a Jordánon.

Wherefore, said they, if we have found grace in thy sight, let this land be given unto thy servants for a possession, and bring us not over Jordan.

Apoi au adăugat: „Dacă am căpătat trecere înaintea ta, să se dea ţara aceasta în stăpânirea robilor tăi şi să nu ne treci peste Iordan.”

And they said, “If we have found favor in your sight, let this land be given to your servants for a possession. Do not take us across the Jordan.”

6

Mózes pedig azt felelte Gád fiainak és Rúben fiainak: Testvéreitek harcba vonulnak, ti pedig itt maradnátok?!

Mózes pedig monda a Gád fiainak és Rúben fiainak: Avagy a ti atyátokfiai hadakozni menjenek, ti pedig itt maradjatok?

And Moses said unto the children of Gad and to the children of Reuben, Shall your brethren go to war, and shall ye sit here?

Moise a răspuns fiilor lui Gad şi fiilor lui Ruben: „Fraţii voştri să meargă oare la război, şi voi să rămâneţi aici?

But Moses said to the people of Gad and to the people of Reuben, “Shall your brothers go to the war while you sit here?

7

Miért akarjátok elbátortalanítani Izráel fiainak szívét attól, hogy bemenjenek arra a földre, amelyet az ÚR nekik adott?

És miért idegenítitek el Izráel fiainak szívét, hogy által ne menjenek a földre, a melyet adott nékik az Úr?

And wherefore discourage ye the heart of the children of Israel from going over into the land which the LORD hath given them?

Pentru ce voiţi să muiaţi inima copiilor lui Israel şi să-i faceţi să nu treacă în ţara pe care le-o dă Domnul?

Why will you discourage the heart of the people of Israel from going over into the land that the LORD has given them?

8

Atyáitok is így tettek, amikor elküldtem őket Kádés-Barneából, hogy nézzék meg azt a földet.

A ti atyáitok cselekedtek így, mikor elbocsátám őket Kádes-Bárneából, hogy nézzék meg azt a földet;

Thus did your fathers, when I sent them from Kadeshbarnea to see the land.

Aşa au făcut şi părinţii voştri când i-am trimis din Cades-Barnea să iscodească ţara.

Your fathers did this, when I sent them from Kadesh-barnea to see the land.

9

Fölmentek az Eskól-völgyig, megnézték a földet, és elbátortalanították Izráel fiainak szívét attól, hogy bemenjenek arra a földre, amelyet az ÚR nekik adott.

Mert felmentek az Eskól völgyéig, és megnézék a földet, és elidegeníték Izráel fiainak szívét, hogy be ne menjenek arra a földre, a melyet adott vala nékik az Úr.

For when they went up unto the valley of Eshcol, and saw the land, they discouraged the heart of the children of Israel, that they should not go into the land which the LORD had given them.

S-au suit până la valea Eşcol şi, după ce au iscodit ţara, au înmuiat inimile copiilor lui Israel şi i-au făcut să nu intre în ţara pe care le-o dădea Domnul.

For when they went up to the Valley of Eshcol and saw the land, they discouraged the heart of the people of Israel from going into the land that the LORD had given them.

10

Ezért föllobant az ÚR haragja azon a napon, és így esküdött meg:

Azért megharaguvék az Úr azon a napon, és megesküvék, mondván:

And the LORD's anger was kindled the same time, and he sware, saying,

Şi Domnul S-a aprins de mânie în ziua ceea şi a jurat zicând:

And the LORD’s anger was kindled on that day, and he swore, saying,

11

Az Egyiptomból feljött emberek húszesztendőstől fölfelé nem látják meg azt a földet, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mivel nem követtek engem tökéletesen.

Nem látják meg azok az emberek, a kik feljöttek Égyiptomból, húsz esztendőstől fogva és feljebb, azt a földet, a mely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mivelhogy nem tökéletesen jártak én utánam;

Surely none of the men that came up out of Egypt, from twenty years old and upward, shall see the land which I sware unto Abraham, unto Isaac, and unto Jacob; because they have not wholly followed me:

„Oamenii aceştia care s-au suit din Egipt, de la vârsta de douăzeci de ani în sus, nu vor vedea ţara pe care am jurat că o voi da lui Avraam, lui Isaac şi lui Iacov, căci n-au urmat în totul calea Mea,

‘Surely none of the men who came up out of Egypt, from twenty years old and upward, shall see the land that I swore to give to Abraham, to Isaac, and to Jacob, because they have not wholly followed me,

12

Kivéve a kenizzi Kálébot, Jefunne fiát és Józsuét, Nún fiát, mivel ők tökéletesen követték az URat.

Kivéve a Kenizeus Kálebet, a Jefunné fiát és Józsuét, a Nún fiát, mivelhogy tökéletesen jártak az Úr után.

Save Caleb the son of Jephunneh the Kenezite, and Joshua the son of Nun: for they have wholly followed the LORD.

afară de Caleb, fiul lui Iefune, chenizitul, şi Iosua, fiul lui Nun, care au urmat în totul calea Domnului.”

none except Caleb the son of Jephunneh the Kenizzite and Joshua the son of Nun, for they have wholly followed the LORD.’

13

Föllángolt az ÚR haragja Izráel ellen, és negyven esztendeig hagyta őket bolyongani a pusztában, amíg el nem pusztult az az egész nemzedék, amely gonoszt cselekedett az ÚR szemében.

És megharaguvék az Úr Izráelre, és bujdostatá őket a pusztában negyven esztendeig; míg megemészteték az egész nemzetség, a mely gonoszt cselekedett vala az Úr szemei előtt.

And the LORD's anger was kindled against Israel, and he made them wander in the wilderness forty years, until all the generation, that had done evil in the sight of the LORD, was consumed.

Domnul S-a aprins de mânie împotriva lui Israel şi i-a făcut să rătăcească în pustiu timp de patruzeci de ani, până la stingerea întregului leat de oameni care făcuse rău înaintea Domnului.

And the LORD’s anger was kindled against Israel, and he made them wander in the wilderness forty years, until all the generation that had done evil in the sight of the LORD was gone.

14

És íme, most fölkeltetek atyáitok nyomán ti, bűnös emberek maradékai, hogy az ÚR fellobant haragjának tüzét még növeljétek Izráel ellen!

És ímé feltámadtatok a ti atyáitok helyett, bűnös emberek maradékai, hogy az Úr haragjának tüzét még öregbítsétek Izráel ellen.

And, behold, ye are risen up in your fathers' stead, an increase of sinful men, to augment yet the fierce anger of the LORD toward Israel.

Şi iată că voi luaţi locul părinţilor voştri, ca nişte odrasle de oameni păcătoşi, ca să faceţi pe Domnul să se aprindă şi mai tare de mânie împotriva lui Israel.

And behold, you have risen in your fathers’ place, a brood of sinful men, to increase still more the fierce anger of the LORD against Israel!

15

Ha elfordultok az ő útjaitól, még tovább is ott hagyja Izráelt bolyongani a pusztában, és elvész miattatok az egész nép!

Hogyha elfordultok az ő utaitól, még tovább is otthagyja őt a pusztában, és elvesztitek mind az egész népet.

For if ye turn away from after him, he will yet again leave them in the wilderness; and ye shall destroy all this people.

Căci, dacă vă întoarceţi de la El, El va lăsa mai departe pe Israel să rătăcească în pustiu şi veţi aduce pierderea poporului acestuia întreg.”

For if you turn away from following him, he will again abandon them in the wilderness, and you will destroy all this people.”

16

Ekkor közelebb mentek hozzá, és azt mondták: Állatainknak juhaklokat és kicsinyeinknek városokat építünk itt,

És járulának közelebb ő hozzá, és mondának: Barmainknak juhaklokat építünk itt, és a mi kicsinyeinknek városokat;

And they came near unto him, and said, We will build sheepfolds here for our cattle, and cities for our little ones:

Ei s-au apropiat de Moise şi au zis: „Vom face aici ocoale pentru vitele noastre şi cetăţi pentru pruncii noştri:

Then they came near to him and said, “We will build sheepfolds here for our livestock, and cities for our little ones,

17

mi magunk pedig fölfegyverkezve, készséggel megyünk Izráel fiai előtt, míg bevisszük őket a lakóhelyükre. Gyermekeink pedig a kerített városokban maradnak e föld lakosai miatt.

Magunk pedig felfegyverkezve, készséggel megyünk Izráel fiai előtt, míg beviszszük őket az ő helyökre; gyermekeink pedig a kerített városokban maradnak e földnek lakosai miatt.

But we ourselves will go ready armed before the children of Israel, until we have brought them unto their place: and our little ones shall dwell in the fenced cities because of the inhabitants of the land.

apoi ne vom înarma în grabă şi vom merge înaintea copiilor lui Israel, până îi vom duce în locul care le este rânduit; şi pruncii noştri vor locui în aceste cetăţi întărite, din pricina locuitorilor ţării acesteia.

but we will take up arms, ready to go before the people of Israel, until we have brought them to their place. And our little ones shall live in the fortified cities because of the inhabitants of the land.

18

Nem térünk vissza addig a házainkba, amíg Izráel fiai közül ki-ki meg nem kapja a maga örökségét.

Vissza nem térünk addig a mi házainkhoz, a míg Izráel fiai közül meg nem kapja kiki az ő örökségét.

We will not return unto our houses, until the children of Israel have inherited every man his inheritance.

Nu ne vom întoarce în casele noastre mai înainte ca fiecare din copiii lui Israel să fi pus stăpânire pe moştenirea lui,

We will not return to our homes until each of the people of Israel has gained his inheritance.

19

Mert nem kívánunk tőlük részt az örökségből a Jordánon túl és tovább, mert már jutott nekünk örökség a Jordánon innen, keleten.

Mert nem veszünk mi részt az örökségben ő velök a Jordánon túl és tovább, mivelhogy meg van nékünk a mi örökségünk a Jordánon innen napkelet felől.

For we will not inherit with them on yonder side Jordan, or forward; because our inheritance is fallen to us on this side Jordan eastward.

şi nu vom stăpâni nimic cu ei dincolo de Iordan, nici mai departe, pentru că noi ne vom avea moştenirea noastră dincoace de Iordan, la răsărit.”

For we will not inherit with them on the other side of the Jordan and beyond, because our inheritance has come to us on this side of the Jordan to the east.”

20

Ekkor azt mondta nekik Mózes: Ha azt cselekszitek, amit mondtatok, hogy az ÚR előtt fölfegyverkeztek a harcra,

És monda nékik Mózes: Ha azt cselekszitek, a mit szóltok; ha az Úr előtt készültök fel a hadra;

And Moses said unto them, If ye will do this thing, if ye will go armed before the LORD to war,

Moise le-a zis: „Dacă faceţi aşa, dacă vă înarmaţi ca să luptaţi înaintea Domnului,

So Moses said to them, “If you will do this, if you will take up arms to go before the LORD for the war,

21

és átmegy közületek mindenki mint fegyveres a Jordánon az ÚR színe előtt, amíg ő ki nem űzi az ellenségeit maga elől,

És átmegy közületek minden fegyveres a Jordánon az Úr előtt, míg kiűzi az ő ellenségeit maga előtt;

And will go all of you armed over Jordan before the LORD, until he hath driven out his enemies from before him,

dacă toţi aceia dintre voi care se vor înarma trec Iordanul înaintea Domnului, până ce va izgoni pe vrăjmaşii Lui dinaintea Lui

and every armed man of you will pass over the Jordan before the LORD, until he has driven out his enemies from before him

22

és ha csak azután tértek vissza, ha az a föld meghódol az ÚR előtt, akkor ártatlanok lesztek őelőtte és Izráel szemében, és örökségül kapjátok ezt a földet az ÚRtól.

És csak azután tértek vissza, ha az a föld meghódol az Úr előtt: akkor ártatlanok lesztek az Úr előtt, és Izráel előtt, és az a föld birtokotokká lesz néktek az Úr előtt.

And the land be subdued before the LORD: then afterward ye shall return, and be guiltless before the LORD, and before Israel; and this land shall be your possession before the LORD.

şi dacă vă veţi întoarce înapoi numai după ce ţara va fi supusă înaintea Domnului, atunci, veţi fi fără vină înaintea Domnului şi înaintea lui Israel, şi ţinutul acesta va fi moşia voastră înaintea Domnului.

and the land is subdued before the LORD; then after that you shall return and be free of obligation to the LORD and to Israel, and this land shall be your possession before the LORD.

23

De ha nem így cselekszetek, íme, vétkeztek az ÚR ellen. És tudjátok meg, hogy vétketek büntetése utolér titeket!

Hogyha nem így cselekesztek, ímé vétkeztek az Úr ellen; és gondoljátok meg, hogy a ti bűnötök[nek] [büntetése] utólér benneteket!

But if ye will not do so, behold, ye have sinned against the LORD: and be sure your sin will find you out.

Dar dacă nu faceţi aşa, păcătuiţi împotriva Domnului şi să ştiţi că păcatul vostru vă va ajunge.

But if you will not do so, behold, you have sinned against the LORD, and be sure your sin will find you out.

24

Építsetek magatoknak városokat kicsinyeitek számára és aklokat juhaitoknak. De amit fogadtatok, azt tartsátok meg.

Építsetek magatoknak városokat a ti kicsinyeitek számára, és a ti juhaitoknak aklokat; de a mit fogadtatok, azt megcselekedjétek.

Build you cities for your little ones, and folds for your sheep; and do that which hath proceeded out of your mouth.

Zidiţi cetăţi pentru pruncii voştri şi ocoale pentru vitele voastre şi faceţi ce aţi spus cu gura voastră.”

Build cities for your little ones and folds for your sheep, and do what you have promised.”

25

Ekkor így szóltak Gád fiai és Rúben fiai Mózeshez: Szolgáid úgy tesznek, ahogy te parancsolod, urunk.

És szólának Gád fiai és Rúben fiai Mózesnek, mondván: A te szolgáid úgy cselekesznek, a mint az én Uram parancsolja.

And the children of Gad and the children of Reuben spake unto Moses, saying, Thy servants will do as my lord commandeth.

Fiii lui Gad şi fiii lui Ruben au zis lui Moise: „Robii tăi vor face tot ce porunceşte domnul nostru.

And the people of Gad and the people of Reuben said to Moses, “Your servants will do as my lord commands.

26

Kicsinyeink, feleségeink, juhaink és mindenféle állataink ott maradnak Gileád városaiban,

A mi kicsinyeink, feleségeink, juhaink és mindenféle barmaink ott lesznek Gileád városaiban;

Our little ones, our wives, our flocks, and all our cattle, shall be there in the cities of Gilead:

Pruncii noştri, nevestele, turmele noastre şi toate vitele noastre, vor rămâne în cetăţile Galaadului;

Our little ones, our wives, our livestock, and all our cattle shall remain there in the cities of Gilead,

27

szolgáid pedig átmennek mindnyájan fölfegyverkezve harcolni az ÚR előtt, ahogy az én uram mondja.

A te szolgáid pedig átmennek mindnyájan hadra felkészülve, harczolni az Úr előtt, a miképen az én Uram szól.

But thy servants will pass over, every man armed for war, before the LORD to battle, as my lord saith.

iar robii tăi, toţi înarmaţi pentru război, vor merge să se lupte înaintea Domnului, cum zice domnul nostru.”

but your servants will pass over, every man who is armed for war, before the LORD to battle, as my lord orders.”

28

Parancsot adott azért felőlük Mózes Eleázárnak, a papnak és Józsuénak, Nún fiának és az Izráel fiainak törzseiből való családfőknek.

Parancsot ada azért ő felőlök Mózes Eleázárnak, a papnak, és Józsuénak a Nún fiának, és az Izráel fiai törzseiből való atyák fejeinek,

So concerning them Moses commanded Eleazar the priest, and Joshua the son of Nun, and the chief fathers of the tribes of the children of Israel:

Moise a dat porunci, cu privire la ei preotului Eleazar, lui Iosua, fiul lui Nun, şi capilor de familie din seminţiile copiilor lui Israel.

So Moses gave command concerning them to Eleazar the priest and to Joshua the son of Nun and to the heads of the fathers’ houses of the tribes of the people of Israel.

29

Azt mondta nekik Mózes: Ha Gád fiai és Rúben fiai mindnyájan átmennek veletek a Jordánon fölfegyverkezve az ÚR színe előtt, és meghódol a föld előttetek, akkor adjátok nekik birtokul Gileád földjét.

És monda nékik Mózes: Ha átmennek a Gád fiai és a Rúben fiai veletek a Jordánon, mindnyájan hadakozni készen az Úr előtt, és meghódol a föld ti előttetek: akkor adjátok nékik a Gileád földét birtokul.

And Moses said unto them, If the children of Gad and the children of Reuben will pass with you over Jordan, every man armed to battle, before the LORD, and the land shall be subdued before you; then ye shall give them the land of Gilead for a possession:

El le-a zis: „Dacă fiii lui Gad şi fiii lui Ruben trec cu voi Iordanul, înarmaţi cu toţii ca să lupte înaintea Domnului, după ce ţara va fi supusă înaintea voastră, să le daţi în stăpânire ţinutul Galaadului.

And Moses said to them, “If the people of Gad and the people of Reuben, every man who is armed to battle before the LORD, will pass with you over the Jordan and the land shall be subdued before you, then you shall give them the land of Gilead for a possession.

30

Ha azonban nem kelnek át veletek fegyveresen, akkor köztetek kapjanak birtokot Kánaán földjén.

Ha pedig nem mennek át fegyveresen veletek, akkor veletek kapjanak birtokot a Kanaán földén.

But if they will not pass over with you armed, they shall have possessions among you in the land of Canaan.

Dar dacă nu vor merge înarmaţi împreună cu voi, să se aşeze în mijlocul vostru în ţara Canaanului.”

However, if they will not pass over with you armed, they shall have possessions among you in the land of Canaan.”

31

Gád és Rúben fiai így válaszoltak: Úgy cselekszünk, ahogy az ÚR meghagyta szolgáidnak.

És felelének a Gád fiai és a Rúben fiai, mondván: A mit mondott az Úr a te szolgáidnak, akképen cselekeszünk.

And the children of Gad and the children of Reuben answered, saying, As the LORD hath said unto thy servants, so will we do.

Fiii lui Gad şi fiii lui Ruben au răspuns: „Vom face tot ce a spus robilor tăi, Domnul.

And the people of Gad and the people of Reuben answered, “What the LORD has said to your servants, we will do.

32

Átmegyünk fegyveresen az ÚR színe előtt Kánaán földjére, de örökségünk birtoka legyen itt, a Jordánon innen.

Mi átmegyünk fegyveresen az Úr előtt a Kanaán földére, de miénk legyen a mi örökségünknek birtoka a Jordánon innen.

We will pass over armed before the LORD into the land of Canaan, that the possession of our inheritance on this side Jordan may be ours.

Vom trece înarmaţi înaintea Domnului în ţara Canaanului; dar noi să ne avem moştenirea noastră dincoace de Iordan.”

We will pass over armed before the LORD into the land of Canaan, and the possession of our inheritance shall remain with us beyond the Jordan.”

33

Nekik adta tehát Mózes (tudniillik Gád fiainak, Rúben fiainak és József fiának, Manassé fél törzsének) Szíhónnak, az emóriak királyának országát és Ógnak, Básán királyának országát, azt a területet a rajta lévő városokkal és határaikkal együtt és a környező területek városait.

Nékik adá azért Mózes, [tudniillik] a Gád fiainak, a Rúben fiainak és a József fiának, Manasse féltörzsének, Szihonnak, az Emoreusok királyának országát, és Ógnak, Básán királyának országát; azt a földet az ő városaival, határaival, annak a földnek városait köröskörül.

And Moses gave unto them, even to the children of Gad, and to the children of Reuben, and unto half the tribe of Manasseh the son of Joseph, the kingdom of Sihon king of the Amorites, and the kingdom of Og king of Bashan, the land, with the cities thereof in the coasts, even the cities of the country round about.

Moise a dat fiilor lui Gad şi fiilor lui Ruben şi la jumătate din seminţia lui Manase, fiul lui Iosif, împărăţia lui Sihon, împăratul amoriţilor şi împărăţia lui Og, împăratul Basanului, ţara cu cetăţile ei, cu ţinuturile cetăţilor ţării de jur împrejur.

And Moses gave to them, to the people of Gad and to the people of Reuben and to the half-tribe of Manasseh the son of Joseph, the kingdom of Sihon king of the Amorites and the kingdom of Og king of Bashan, the land and its cities with their territories, the cities of the land throughout the country.

34

Fölépítették Gád fiai Díbónt, Atárótot, Aróért,

És megépíték a Gád fiai Dibont, Ataróthot, Aroért,

And the children of Gad built Dibon, and Ataroth, and Aroer,

Fiii lui Gad au zidit Dibonul, Atarotul, Aroerul,

And the people of Gad built Dibon, Ataroth, Aroer,

35

AtrótSófánt, Jazért, Jogbohát,

Atróth-Sofánt, Jázért, Jogbehát,

And Atroth, Shophan, and Jaazer, and Jogbehah,

Atrot-Şofan, Iaezer, Iogbeha,

Atroth-shophan, Jazer, Jogbehah,

36

Bét-Nimrát és BétHáránt, ezeket a bekerített városokat és hozzá a juhaklokat.

Beth-Nimrát, és Beth-Haránt, kerített városokat juhaklokkal egyben.

And Bethnimrah, and Bethharan, fenced cities: and folds for sheep.

Bet-Nimra şi Bet-Haran, cetăţi întărite, şi au făcut staule pentru turme.

Beth-nimrah and Beth-haran, fortified cities, and folds for sheep.

37

Rúben fiai pedig fölépítették Hesbónt, Elálét, Kirjátaimot,

A Rúben fiai pedig megépíték Hesbont, Elealét, Kirjáthaimot,

And the children of Reuben built Heshbon, and Elealeh, and Kirjathaim,

Fiii lui Ruben au zidit Hesbonul, Eleale, Chiriataim,

And the people of Reuben built Heshbon, Elealeh, Kiriathaim,

38

Nebót, Baal-Meónt, amelyeknek megváltoztatták a nevét, továbbá Szibmát. Ezeket a neveket adták azoknak a városoknak, amelyeket fölépítettek.

Nébót, Baál-Meont, (változtatott néven nevezve) és Sibmát. És [új] neveket adának a városoknak, a melyeket építének.

And Nebo, and Baalmeon, (their names being changed,) and Shibmah: and gave other names unto the cities which they builded.

Nebo şi Baal-Meon, ale căror nume au fost schimbate, şi Sibma, şi au pus alte nume cetăţilor pe care le-au zidit.

Nebo, and Baal-meon (their names were changed), and Sibmah. And they gave other names to the cities that they built.

39

Mákírnak, Manassé fiának a fiai pedig Gileádba vonultak, bevették, és kiűzték az ott lakó emóriakat.

Mákirnak, a Manasse fiának fiai pedig Gileádba vonulának, és bevevék azt, és kiűzék az Emoreust, a ki ott vala.

And the children of Machir the son of Manasseh went to Gilead, and took it, and dispossessed the Amorite which was in it.

Fiii lui Machir, fiul lui Manase, au mers împotriva Galaadului şi au pus mâna pe el; au izgonit pe amoriţii care erau acolo.

And the sons of Machir the son of Manasseh went to Gilead and captured it, and dispossessed the Amorites who were in it.

40

Mózes Gileádot Mákírnak, Manassé fiának adta, és az ott telepedett le.

Adá azért Mózes Gileádot Mákirnak, a Manasse fiának, és lakozék abban.

And Moses gave Gilead unto Machir the son of Manasseh; and he dwelt therein.

Moise a dat Galaadul lui Machir, fiul lui Manase, care s-a aşezat acolo.

And Moses gave Gilead to Machir the son of Manasseh, and he settled in it.

41

Jáír pedig, Manassé fia, elment, bevette a hozzájuk tartozó falvakat, és Jáír falvainak nevezte őket.

Jáir pedig, a Manasse fia elméne, és bevevé azoknak falvait, és hívá azokat Jáir falvainak.

And Jair the son of Manasseh went and took the small towns thereof, and called them Havothjair.

Iair, fiul lui Manase, a pornit şi el, şi a luat târgurile şi le-a numit târgurile lui Iair.

And Jair the son of Manasseh went and captured their villages, and called them Havvoth-jair.

42

Nóbah is elment, bevette Kenátot és városait, és Nóbahnak nevezte el a maga nevéről.

Nóbah is elméne, és bevevé Kenáthot és annak városait, és hívá azt Nóbáhnak, a maga nevéről.

And Nobah went and took Kenath, and the villages thereof, and called it Nobah, after his own name.

Nobah a pornit şi el şi a luat Chenatul împreună cu cetăţile care ţineau de el, şi l-a numit Nobah, după numele lui.

And Nobah went and captured Kenath and its villages, and called it Nobah, after his own name.

Színjelzés

• Revideált Károli Biblia (Veritas)
• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version
• Traducerea Cornilescu
• English Standard Version

Igehirdetés.ma

Egymás elbátortalanítása