Online Biblia

Către mai marele cântăreţilor: către Iedutun. Un psalm al lui David. 

1

Ziceam: „Voi veghea asupra căilor mele, ca să nu păcătuiesc cu limba; îmi voi pune frâu gurii, cât va sta cel rău înaintea mea.”

Az éneklőmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára.

2

Am stat mut, în tăcere; am tăcut, măcar că eram nenorocit; şi totuşi durerea mea nu era mai puţin mare.

Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, a míg előttem van a hitetlen.

3

Îmi ardea inima în mine, un foc lăuntric mă mistuia; şi atunci mi-a venit cuvântul pe limbă şi am zis:

Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott.

4

„Doamne, spune-mi care este sfârşitul vieţii mele, care este măsura zilelor mele, ca să ştiu cât de trecător sunt.”

Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tűz gerjede fel, így szólék [azért] az én nyelvemmel:

5

Iată că zilele mele sunt cât un lat de mână, şi viaţa mea este ca o nimica înaintea Ta. Da, orice om este doar o suflare, oricât de bine s-ar ţine. (Oprire)

Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.

6

Da, omul umblă ca o umbră, se frământă degeaba, strânge la comori, şi nu ştie cine le va lua.

Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony merő hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! Szela.

7

Acum, Doamne, ce mai pot nădăjdui eu? În Tine îmi este nădejdea.

Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyűjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!

8

Izbăveşte-mă de toate fărădelegile mele! Nu mă face de ocara celui nebun!

Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.

9

Stau mut, nu deschid gura, căci Tu lucrezi.

Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!

10

Abate-Ţi loviturile de la mine! Îmi iese sufletul sub loviturile mâinii Tale.

Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted.

11

Tu pedepseşti pe om şi-l loveşti pentru fărădelegea lui: îi prăpădeşti, ca molia, ce are el mai scump. Da, orice om este doar o suflare. (Oprire)

Vedd le rólam a te ostorodat; kezed fenyítéke miatt elenyészem én.

12

Ascultă-mi rugăciunea, Doamne, şi pleacă-Ţi urechea la strigătele mele! Nu tăcea în faţa lacrimilor mele! Căci sunt un străin înaintea Ta, un pribeag, ca toţi părinţii mei.

Mikor a bűn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az ő szépségét. Bizony merő hiábavalóság minden ember. Szela.

13

Abate-Ţi privirea de la mine şi lasă-mă să răsuflu, până nu mă duc şi să nu mai fiu!

Halld meg Uram az én könyörgésemet, figyelmezzél kiáltásomra, könyhullatásomra ne vesztegelj; mert én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én ősöm.

14

[Ne nézz reám, hadd enyhüljek meg, mielőtt elmegyek és nem leszek többé!]

Színjelzés

• Traducerea Cornilescu
• Károli Gáspár Fordítás

Igehirdetés.ma

Elhatározásaink csődje
Mulandóság