Online Biblia

1

Ki ez, ki jő Edomból, veres ruhákban Boczrából, a ki ékes öltözetében, ereje sokaságában büszke? Én, a ki igazságban szólok, elégséges vagyok a megtartásra.

Ki az, aki Edómból jön, vörös ruhában, ékes öltözetben, ereje teljében közeleg Bocrából? Én, aki igazat szólok, hatalmam van a szabadításra.

2

Miért veres öltözeted, és ruháid, mint a bornyomó ruhái?

Miért vörös az öltözeted, és a ruhád, mint a borsajtóban taposóé?

3

A sajtót egyedül tapostam, és a népek közül nem volt velem senki, és megtapodtam őket búsulásomban, és széttapostam őket haragomban: így fecscsent vérök ruháimra, és egész öltözetemet bekevertem.

A borsajtót egyedül tapostam, a népek közül senki sem volt velem. Megtiportam őket fölindulásomban, és széttapostam őket haragomban: így fröccsent vérük ruhámra, és egész öltözetemet beszennyeztem.

4

Mert bosszúállás napja volt szívemben, és megváltottaim esztendeje eljött.

Mert bosszúállás napja volt a szívemben, és eljött megváltásom esztendeje.

5

Körültekinték és nem vala segítő, s álmélkodám és nem vala gyámolító, és segített nékem karom, és haragom gyámolított engem!

Körültekintettem, de nem volt segítő, álmélkodtam, de nem volt támaszom. Saját karom segített nekem, és haragom támogatott!

6

És megtapodtam népeket búsulásomban, és megrészegítem őket haragomban, és ontám a földre véröket!

Népeket tapostam meg fölindulásomban, megrészegítettem őket haragomban, és kiontottam vérüket a földre!

7

Az Úrnak kegyelmességeiről emlékezem, az Úr dicséreteiről mind a szerint, a mit az Úr velünk cselekedett; az Izráel házához való sok jóságáról, a melyet velök cselekedett irgalma és kegyelmének sokasága szerint.

Az ÚR kegyelmes tetteiről emlékezem és az ÚR dicséretéről, mindarról, amit az ÚR cselekedett velünk. Izráel háza iránti nagy jóságáról, amelyet irgalmasan és nagy kegyelmében közölt velük.

8

És ő mondá: Bizony az én népem ők, fiak, a kik nem hazudnak; és lőn nékik megtartójok.

Azt mondta: Bizony, ők mégis az én népem, fiaim, akik nem csalnak meg. És így szabadítójuk lett nekik.

9

Minden szenvedésöket Ő is szenvedte, és orczájának angyala megszabadítá őket, szerelmében és kegyelmében váltotta Ő meg őket, fölvette és hordozá őket a régi idők minden napjaiban.

Minden szenvedésüket ő is megszenvedte, és arcának angyala szabadította meg őket, szeretetében és kegyelmében váltotta meg őket, fölvette és hordozta őket a régi idők minden napján.

10

Ők pedig engedetlenek voltak és megszomoríták szentségének lelkét, és ő ellenségükké lőn, hadakozott ellenök.

Ők azonban engedetlenek voltak, és megszomorították szent lelkét. Ezért ellenségükké lett, és harcolt ellenük.

11

S megemlékezék népe a Mózes régi napjairól: hol van, a ki őket kihozá a tengerből nyájának pásztorával? hol van, a ki belé adá az ő szentséges lelkét?

De megemlékezett népe Mózes régi napjairól: hol van, aki a tengerből kihozta őket nyájának pásztorával? Hol van, aki beleárasztotta szent lelkét?

12

Ki Mózes jobbján járatá dicsőségének karját, a ki a vizeket ketté választá előttök, hogy magának örök nevet szerezzen?

Hol van, akinek dicsőséges karja Mózes jobbjával járt, aki kettéválasztotta előttük a vizet, hogy magának örök nevet szerezzen?

13

Ki járatá őket mélységekben, mint a lovat a síkon, és meg nem botlottanak!

Átvezette őket a mélységeken, mint lovat a pusztaságon, és nem botlottak meg.

14

Mint a barmot, a mely völgybe száll alá, nyugodalomba vitte őket az Úr lelke: így vezérletted népedet, hogy magadnak dicső nevet szerezz!

Mint a jószág, amely leereszkedik a völgybe, úgy vitte őket a nyugalomba az ÚR lelke. Így vezetted népedet, hogy dicső nevet szerezz magadnak!

15

Tekints alá az égből, és nézz le szentséged és dicsőséged hajlékából! Hol van buzgó szerelmed és hatalmad? Szívednek dobogása és irgalmad megtartóztatják magokat én tőlem!

Tekints alá az égből, nézz le szentséged és dicsőséged hajlékából! Hol van féltő szereteted és hatalmad? Szíved dobogását és irgalmadat visszatartod tőlem?

16

Hiszen Te vagy Atyánk, hiszen Ábrahám nem tud minket, és Izráel nem ismer minket, Te, Uram, vagy a mi Atyánk, megváltónk, ez neved öröktől fogva.

Hiszen te vagy a mi Atyánk! Ábrahám nem tud rólunk, Izráel nem ismer bennünket. URam, te vagy a mi Atyánk, megváltónk, öröktől fogva ez a neved.

17

Miért engedél eltévelyedni minket útaidról, oh Uram! miért keményítéd meg szívünket, hogy ne féljünk tégedet? Térj meg szolgáidért, örökséged nemzetségeiért!

Miért engedsz eltévelyedni minket útjaidról, URam? Miért keményíted meg szívünket, hogy ne féljünk téged? Fordulj szolgáid felé, örökséged nemzetségei felé!

18

Kevés [ideig] bírta szentségednek népe [földét,] ellenségink megtapodták szent helyedet.

Szent néped csak kis ideig birtokolta földjét, ellenségeink letaposták szentélyedet.

19

Olyanok lettünk, mint a kiken eleitől fogva nem uralkodtál, a kik felett nem neveztetett neved.

Olyanok lettünk, mint akiken sosem uralkodtál, mint akiket nem a te nevedről neveznek.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

A szelíd Jézus még keményebb fellépése
Hol van az Úr?