Online Biblia

1

Így szól az Úr: Hol van anyátok elválólevele, a melylyel őt elbocsátám? vagy hol van egy kölcsönadóim közül, a kinek titeket eladtalak? Ímé, a ti vétkeitekért adattatok el, és bűneitekért bocsáttatott el anyátok!

Így szól az ÚR: Hol van anyátok válólevele, amellyel elbocsátottam őt? Vagy ki az hitelezőim közül, akinek eladtalak titeket? Íme, vétkeitek miatt adtalak el titeket, és bűneitek miatt bocsátottam el anyátokat!

2

Miért jöttem, holott nem volt [ott] senki? hívtam és nem felelt senki sem! vagy olyan rövid már a kezem, hogy meg nem válthat? vagy nincs bennem megszabadításra való erő? Ímé, én dorgálásommal kiszáraztom a tengert, a folyókat pusztává teszem, megbűzhödnek halaik, hogy nincsen víz, és szomjúságtól meghalnak.

Amikor eljöttem, miért nem volt ott senki? Amikor hívtalak, miért nem felelt senki? Olyan rövid már a kezem, hogy nem válthat meg? Nincs bennem erő, hogy megszabadítsalak? Íme, dorgáló szavammal kiszárítom a tengert, pusztává teszem a folyókat. Megbűzhödnek halaik, mivel nincs víz, és elpusztulnak a szomjúságtól.

3

Felöltöztetem az egeket sötétségbe, és gyászruhával födöm be azokat.

Sötétségbe öltöztetem az eget, és zsákruhával takarom be.

4

Az Úr Isten bölcs nyelvet adott én nékem, hogy tudjam erősítni a megfáradtat beszéddel, fölserkenti minden reggel, fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a tanítványok.

Az én Uram, az ÚR olyan nyelvet adott nekem, hogy beszédemmel erősíteni tudjam a megfáradtat; minden reggel fölébreszt, serkenti fülemet, hogy hallgassam, miként a tanítványok.

5

Az Úr Isten megnyitotta fülemet, és én nem voltam engedetlen, hátra nem fordultam.

Az én Uram, az ÚR megnyitotta fülemet, én pedig nem voltam engedetlen, nem hátráltam meg.

6

Hátamat odaadám a verőknek, és orczámat a szaggatóknak, képemet nem födöztem be a gyalázás és köpdösés előtt.

Hátamat odatartottam a verőknek, és szakállamat a szaggatóknak, arcomat nem fedeztem el a gyalázás és köpdösés elől.

7

És az Úr Isten megsegít engemet, azért nem szégyenülök meg, ezért olyanná tettem képemet, mint a kova, és tudtam, hogy szégyent nem vallok.

És az én Uram, az ÚR megsegített engem, ezért nem szégyenülök meg. Olyanná tettem arcomat, mint a kovakő, és tudom, hogy nem vallok szégyent.

8

Közel van, a ki engem megigazít, ki perel én velem? Álljunk együtt elő! Kicsoda peresem? közelegjen hozzám!

Közel van, aki engem igazzá tesz, ki perelhet velem? Álljunk elő együtt! Kicsoda perel engem? Lépjen hozzám!

9

Ímé, az Úr Isten megsegít engem, kicsoda kárhoztatna engem? Ímé, mindnyájan, mint a ruha megavulnak, moly emészti meg őket!

Íme, az én Uram, az ÚR megsegít engem, kicsoda kárhoztatna engem? Íme, mindnyájan szétfoszlanak, mint a ruha, moly rágja meg őket!

10

Ki féli közületek az Urat? és ki hallgat az ő szolgája szavára? ő, a ki sötétségben jár és nincs fényesség néki, bízzék az Úr nevében, és támaszkodjék Istenhez!

Ki féli közületek az URat? Ki hallgat szolgája szavára? Aki sötétségben jár, és nincs fényessége, mind bízzon az ÚR nevében, és támaszkodjon Istenére!

11

Ímé, ti mind, a kik tüzet gyujtotok, felövezvén magatokat tüzes nyilakkal, vettessetek tüzeteknek lángjába és a tüzes nyilakba, a melyeket meggyújtottatok! Kezemből jő ez rátok; fájdalomban fogtok feküdni!

Íme, mindnyájan, akik tüzet gyújtotok, és tüzes nyilakkal szerelitek föl magatokat, saját tüzetek lángjába vesztek, tüzes nyilaitokba, amelyeket meggyújtottatok! Az én kezemből jön ez rátok, és fájdalmak között fogtok feküdni!

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Hátát odatartotta a verőknek
Ki hallgat az Úr szavára?