Online Biblia

1

És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtőd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!

De most így szól az ÚR, a te Teremtőd, Jákób, és a te Alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!

2

Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.

Mikor vízen mész át, veled vagyok, és ha folyókon, azok nem borítanak el. Ha tűzben jársz, nem égsz meg, a láng nem perzsel meg téged.

3

Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izráelnek Szentje, a te megtartód, adtam váltságodba Égyiptomot, Kúst és Sebát helyetted.

Mert én vagyok az ÚR, a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód. Váltságul adom érted Egyiptomot, Kúst és Sebát adom helyetted.

4

Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek: embereket adok helyetted, és népeket a te életedért:

Mivel drága vagy a szememben, becses vagy, és szeretlek, azért embereket adok helyetted és népeket az életedért.

5

Ne félj, mert én veled vagyok, napkeletről meghozom magodat, és napnyugotról egybegyűjtelek.

Ne félj, mert veled vagyok! Napkeletről visszahozom utódaidat, és napnyugatról összegyűjtelek.

6

Mondom északnak: add meg; és délnek: ne tartsd vissza, hozd meg az én fiaimat messzünnen, és leányimat a földnek végéről,

Azt mondom északnak: „Add ide”, és délnek: „Ne tartsd vissza!” Hozd vissza fiaimat a messzeségből és leányaimat a föld végéről,

7

Mindent, a ki csak az én nevemről neveztetik, a kit dicsőségemre teremtettem, a kit alkottam és készítettem!

mindenkit, akit csak nevemről neveznek, akit dicsőségemre teremtettem, akit alkottam és készítettem!

8

Hozd ki a vak népet, a melynek szemei vannak, és a süketeket, a kiknek füleik vannak!

Hozd ki a vak népet, amelynek van ugyan szeme, és amely süket, pedig van neki füle!

9

Minden népek gyűljenek egybe, és seregeljenek össze a népségek: ki hirdethet közülök ilyet? Vagy a régieket tudassák velünk, állítsák elő tanuikat, hogy igazuk legyen, hogy ezek hallván, ezt mondják: Igaz.

Gyűljön egybe minden nép, gyülekezzenek össze a nemzetek! Ki hirdethet közülük ilyet, ki tudathatja velünk a régi dolgokat? Állítsák elő tanúikat, hogy igazuk van-e, hogy aki hallja, ezt mondhassa: Igaz!

10

Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám, a kit elválasztottam, hogy megtudjátok és higyjetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az, előttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz!

Ti vagytok a tanúim, mondja az ÚR, és szolgáim, akiket kiválasztottam, hogy megismerjetek, és higgyetek nekem, és megértsétek, hogy csak én vagyok. Előttem nem jött létre isten, és utánam sem lesz soha.

11

Én, én vagyok az Úr, és rajtam kivül nincsen szabadító!

Én, én vagyok az ÚR, rajtam kívül nincsen szabadító!

12

Én hirdettem, és megtartottam, és megjelentettem, és nem volt idegen [isten] köztetek, és ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr, hogy én Isten vagyok.

Én megmondtam, és elhoztam a szabadulást; én hirdettem ki, nem valamely idegen isten köztetek, és ti vagytok a tanúim – így szól az ÚR –, hogy én Isten vagyok.

13

Mostantól fogva is én az leszek, és nincs, a ki az én kezemből kimentsen; cselekszem, és ki változtatja azt meg?

Kezdettől fogva csak én vagyok, és nincs, aki kezemből kimentsen; ha én cselekszem, ki változtathatná meg azt?

14

Így szól az Úr, a ti megváltótok, Izráel Szentje. Ti értetek küldöttem el Bábelbe, és leszállítom mindnyájokat, mint menekülőket a Káldeusokkal együtt vídámságuk hajóiba.

Így szól az ÚR, a megváltótok, Izráel Szentje: Tiértetek küldöttem el Bábelbe, és leszállítom mindnyájukat mint menekülőket a káldeusokkal együtt vidám hajóikba.

15

Én az Úr vagyok, szent [Istene]tek, Izráelnek teremtője, királyotok.

Én vagyok az ÚR, a ti Szentetek, Izráel teremtője, királyotok.

16

Így szól az Úr, a ki a tengeren utat csinál, és a hatalmas vizeken ösvényt,

Így szól az ÚR, aki utat készít a tengeren és ösvényt a hatalmas vizeken,

17

A ki kihozott szekeret és lovat, sereget és vitézt; együtt hevernek ottan, nem kelnek föl, kialudtak, mint gyertyabél elhamvadának!

aki kihozott szekeret és lovat, sereget és vitézt; együtt hevernek ott, nem kelnek föl, kialudtak, elhamvadtak, mint a gyertyabél.

18

Ne emlékezzetek a régiekről, és az előbbiekről ne gondolkodjatok!

Ne emlékezzetek a régiekről, ne gondolkodjatok a korábbi dolgokról!

19

Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket.

Íme, én újat cselekszem. Most készül, hát nem tudjátok még? Igen, utat készítek a pusztában, és folyóvizeket fakasztok a kietlenben.

20

Dicsőítni fog engem a mező vada, a sakálok és struczok, hogy vizet szereztem a pusztában; a kietlenben folyóvizeket, hogy választott népemnek inni adjak.

A mező vadjai is dicsőíteni fognak engem, a sakálok és struccok, mert vizet fakasztok a pusztában, folyóvizeket a kietlenben, hogy inni adjak választott népemnek.

21

A nép, a melyet magamnak alkoték, hirdesse dicséretemet!

A népnek, amelyet magamnak alkottam, hogy hirdesse dicséretemet.

22

És még sem engem hívtál segítségül Jákób, hanem megfáradtál én bennem Izráel!

És mégsem engem hívtál segítségül, Jákób, hanem megfáradtál irányombam, Izráel!

23

Nem adtad nékem égőáldozatul bárányaidat, és áldozataiddal nem dicsőítettél engem; nem terheltelek ételáldozattal, és tömjénnel nem fárasztottalak.

Nem adtad nekem égőáldozatul bárányaidat, és véresáldozataiddal nem dicsőítettél engem. Nem nekem szolgáltál ételáldozattal, és nem nekem fáradoztál tömjénezéssel.

24

Nem vettél pénzen nékem jóillatú nádat, és áldozataid kövérével jól nem tartottál, csak bűneiddel terhelél, vétkeiddel fárasztál engemet.

Nem nekem vettél pénzen jó illatú nádat, és nem engem tartottál jól áldozataid kövérjével; csak bűneiddel terheltél, vétkeiddel fárasztottál engem.

25

Én, én vagyok, a ki eltörlöm álnokságaidat enmagamért, és bűneidről nem emlékezem meg!

Én, én vagyok, aki eltörlöm álnokságaidat önmagamért, és bűneidről nem emlékezem meg!

26

Juttasd eszembe, no pereljünk együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál!

Juttasd eszembe, vitassuk meg egymással, mondd el ügyedet, hogy igazold magad!

27

Az első atyád vétkezett, és tanítóid elpártoltak tőlem!

Már első atyád is vétkezett, és tanítóid elpártoltak tőlem.

28

Ezért én is megfertőztettem a szent fejedelmeket, és veszedelemre adám Jákóbot, és gyalázatra Izráelt!

Ezért én is tisztátalanná tettem a szentély fejedelmeit, veszedelemre adtam Jákóbot és gyalázatra Izráelt.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

"Ti vagytok a tanúim, hogy én Isten vagyok"
Isten örömteli terve és az ember örömteli feladata
Ne félj, mert...
Ne félj!
Újat cselekszik az Úr