Online Biblia

1

Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.

Az emberé a szív gondolata, de az ÚRtól van a nyelv felelete.

2

Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!

Minden útja tiszta az embernek a maga szemében, de az ÚR a lelkeket vizsgálja.

3

Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.

Bízzad az ÚRra dolgaidat, és teljesülnek szándékaid!

4

Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.

Mindent rendeltetése szerint alkotott az ÚR, az istentelent is az ítélet napjára.

5

Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.

Utálatos az ÚR előtt mind, aki szívében fölfuvalkodott; kezemet adom rá, hogy nem marad büntetlen.

6

Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.

Könyörület és hűség törli el a bűnt, és az ÚR félelme távol tart a gonosztól.

7

Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.

Akinek útjaira jóindulattal tekint az ÚR, annak még az ellenségeit is a jóakaróivá teszi.

8

Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.

Jobb az igazság útján szerzett kevés, mint a hamissággal szerzett gazdag jövedelem.

9

Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.

Az ember elméje terveli ki útját, de az ÚR igazgatja annak járását.

10

Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.

Kinyilatkoztatást mond a király ajka, az ítélethozatalkor se szóljon hamisságot a szája.

11

Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.

Az ÚRé az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérősúly.

12

Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.

Irtózzanak a királyok a gonosz cselekedetektől, mert csak az igazság erősíti meg a trónt.

13

Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.]

Kedves a királyoknak az igaz beszéd, és szereti a király az igazmondót.

14

A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.

A király fölgerjedt haragja a halál követe, de a bölcs férfi lecsillapítja azt.

15

A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.

A király arcának ragyogásában élet van, jóakarata olyan, mint a tavaszi eső fellege.

16

Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!

Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és eszességet szerezni mennyivel kívánatosabb az ezüstnél!

17

Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.

Az igazak útja elkerüli a gonoszt, és aki figyel a maga útjára, az megtartja életét.

18

A megromlás előtt kevélység [jár], és az eset előtt felfuvalkodottság.

Kevélység jár az összeomlás előtt és a bukás előtt fölfuvalkodottság.

19

Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.

Jobb szelíd lélekkel az alázatosak között lenni, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.

20

A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!

Aki jól meggondol minden dolgot, jót nyer, és aki bízik az ÚRban, ó, mily boldog az!

21

A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.

Aki bölcs a szívében, azt értelmesnek hívják, és a kellemes beszéd növeli a tudást.

22

Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.

Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondok büntetése bolondság.

23

A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.

A bölcs szívű értelmesen igazgatja száját, és ajkaival is gyarapítja a tudást.

24

Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.

Lépes méz a gyönyörűséges beszéd, édes a léleknek, meggyógyítja a csontokat.

25

Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.

Van olyan út, amely igaznak tűnik az ember szemében, de végül a halálba visz.

26

A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.

A munkásnak javára szolgál az éhsége, mert szája sürgeti őt.

27

A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;

A haszontalan ember gonoszul áskálódik, és az ajkán perzselő tűz van.

28

A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.

A gonosz ember viszályt szít, a pletykálkodó pedig elválasztja a barátokat is.

29

Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.

Az erőszakos ember becsapja felebarátját, és nem jó útra viszi őt.

30

A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.

Aki behunyja szemét, azért teszi, hogy álnokságot tervezzen, aki összeszorítja ajkát, véghez is viszi a gonoszságot.

31

Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.

Igen ékes korona az ősz haj, az igazság útján található.

32

Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.

Jobb a hosszútűrő az erősnél, és aki uralkodik az indulatain annál, aki várost hódít.

33

Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.

Az ember sorsot vet az ölében, de az ÚRtól van minden döntés.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

A király és a bölcsesség
Bölcsességet szerezni és aszerint élni
Ember tervez, Isten végez
Helyes út és helyes beszéd
Időskor, önfegyelem és Isten szuverenitása
Isten könyörülete és jóakarata