Online Biblia

1

Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,

Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei

2

Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;

a bölcsesség és erkölcs tanulására, az értelmes beszéd megértésére.

3

Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;

Okos intésként, igazságnak, ítéletnek és becsületességnek megnyerésére szolgál,

4

Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.

hogy az egyszerű emberek eszességet, az ifjak tudást és meggondolást kapjanak.

5

Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.

Hallja ezt a bölcs, és növelje tudását, és az értelmes helyes tanácsokra tegyen szert,

6

Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.

hogy megértse a példabeszédeket és példázatokat, a bölcsek beszédeit és találós meséit.

7

Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.

Az ÚRnak félelme az ismeret kezdete. A bölcsességet és erkölcsi tanítást csupán a bolondok vetik meg.

8

Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.

Hallgasd, fiam, apád erkölcsi tanítását, és anyád oktatását ne hagyd el!

9

Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.

Mert kedves ékesség lesz az a fejednek, és aranylánc a nyakadra.

10

Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.

Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani, ne engedj nekik!

11

Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;

Ha azt mondják: „Gyere velünk, álljunk lesben a vérontásra, settenkedjünk az ártatlan után ok nélkül!

12

Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;

Nyeljük el őket élve, mint a sír és egészen úgy, mint akik a mélységbe szálltak;

13

Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;

és szerezzünk mindenféle drága kincset, töltsük meg házainkat zsákmánnyal!

14

Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:

Végy részt köztünk a sorsvetésben, és közös erszényünk legyen mindnyájunknak!”,

15

Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;

fiam, ne járj ezekkel egy úton, tartsd vissza a lábad ösvényüktől,

16

Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.

mert lábuk a gonosz felé fut, és vérontásra siet.

17

Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:

Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas szeme láttára:

18

Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;

a maguk vére árán ólálkodnak, saját lelkük kárára állnak lesben.

19

Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.

Ilyen az útja minden kapzsi embernek: a saját életét veszíti el.

20

A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.

A bölcsesség kint kiált szerteszét, az utcákon hallatja szavát.

21

Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.

Lármás utcasarkokon kiált a kapuk bejáratánál, a városban mondja beszédeit.

22

Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!

Meddig szeretitek, ó, ti együgyűek, az együgyűséget, és meddig gyönyörködnek a csúfolók a csúfolódásban, és meddig gyűlölik a balgák a tudományt?

23

Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.

Térjetek meg dorgálásomra! Íme, kiárasztom rátok lelkemet, tudtotokra adom beszédeimet.

24

Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;

Mivel hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztettem kezemet, de senki sem figyelt;

25

És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:

elhagytátok minden tanácsomat, és feddésemmel nem törődtetek,

26

Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.

ezért én is nevetek nyomorúságotokon, kicsúfollak, amikor eljön az, amitől féltek.

27

Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.

Mikor eljön az, amitől féltek, mint a vihar, és nyomorúságotok, mint a forgószél, elközelget; amikor eljön reátok a nyomorúság és a szorongattatás,

28

Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.

akkor majd segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg őket; keresnek engem, de nem találnak meg.

29

Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.

Azért, mert gyűlölték a tudományt, és nem az ÚR félelmét választották.

30

Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.

Nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.

31

Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.

Útjuk gyümölcséből esznek, és saját tanácsukkal laknak jól.

32

Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.

Mert az együgyűeket pártosságuk öli meg, és a balgákat önteltségük veszti el.

33

A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.

Aki pedig rám hallgat, biztonságban lakik, és nyugalomban él, mert nem kell félnie a gonosztól.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

A bölcseség hívása
A kísértés hívása
Isten félelme
Megtérésre szoló hívás
Mi jellemzi a bölcs embert?
Tamás bácsi bizonyságtétele