Online Biblia

1

Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.

As snow in summer, and as rain in harvest, so honour is not seemly for a fool.

2

Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.

As the bird by wandering, as the swallow by flying, so the curse causeless shall not come.

3

Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.

A whip for the horse, a bridle for the ass, and a rod for the fool's back.

4

Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;

Answer not a fool according to his folly, lest thou also be like unto him.

5

Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.

Answer a fool according to his folly, lest he be wise in his own conceit.

6

A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.

He that sendeth a message by the hand of a fool cutteth off the feet, and drinketh damage.

7

[Mint] a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.

The legs of the lame are not equal: so is a parable in the mouth of fools.

8

Mint a ki követ köt a parittyába, úgy [cselekszik,] a ki a bolondnak tisztességet tesz.

As he that bindeth a stone in a sling, so is he that giveth honour to a fool.

9

[Mint] a részeg ember kezébe akad a tövis, [úgy akad] az eszes mondás a bolondoknak szájába.

As a thorn goeth up into the hand of a drunkard, so is a parable in the mouths of fools.

10

Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.

The great God that formed all things both rewardeth the fool, and rewardeth transgressors.

11

Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.

As a dog returneth to his vomit, so a fool returneth to his folly.

12

Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől [jobb] reménységed legyen, hogynem mint a felől!

Seest thou a man wise in his own conceit? there is more hope of a fool than of him.

13

Azt mondja a rest: ordító [oroszlán] van az úton! oroszlán van az utczákon!

The slothful man saith, There is a lion in the way; a lion is in the streets.

14

[Mint] az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.

As the door turneth upon his hinges, so doth the slothful upon his bed.

15

Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.

The slothful hideth his hand in his bosom; it grieveth him to bring it again to his mouth.

16

Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.

The sluggard is wiser in his own conceit than seven men that can render a reason.

17

Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.

He that passeth by, and meddleth with strife belonging not to him, is like one that taketh a dog by the ears.

18

Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,

As a mad man who casteth firebrands, arrows, and death,

19

Olyan [az], a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!

So is the man that deceiveth his neighbour, and saith, Am not I in sport?

20

Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.

Where no wood is, there the fire goeth out: so where there is no talebearer, the strife ceaseth.

21

Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, [olyan] a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.

As coals are to burning coals, and wood to fire; so is a contentious man to kindle strife.

22

A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.

The words of a talebearer are as wounds, and they go down into the innermost parts of the belly.

23

[Mint] a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, [olyanok] a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.

Burning lips and a wicked heart are like a potsherd covered with silver dross.

24

Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.

He that hateth dissembleth with his lips, and layeth up deceit within him;

25

Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.

When he speaketh fair, believe him not: for there are seven abominations in his heart.

26

Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.

Whose hatred is covered by deceit, his wickedness shall be shewed before the whole congregation.

27

A ki vermet ás [másnak], abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.

Whoso diggeth a pit shall fall therein: and he that rolleth a stone, it will return upon him.

28

A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott [embert], és a hízelkedő száj romlást szerez.

A lying tongue hateth those that are afflicted by it; and a flattering mouth worketh ruin.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• King James Version

Igehirdetés.ma

02 A pletykáról
Lustaság