Online Biblia

1

Jobb a száraz falat, mellyel békesség jár, mint a levágott jószággal teli ház, melyben viszálykodás van.

Mai bine o bucată de pâine uscată, cu pace, decât o casă plină de cărnuri, cu ceartă! –

2

Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és részt kap az örökségből a testvérek között.

Un argat cu minte stăpâneşte peste fiul care face ruşine şi va împărţi moştenirea cu fraţii lui.

3

Az olvasztótégely az ezüstnek és a kemence az aranynak; a szívek vizsgálója pedig az ÚR.

Tigaia lămureşte argintul, şi cuptorul lămureşte aurul; dar Cel ce încearcă inimile este Domnul. –

4

A gonosztevő hallgat az álnok ajkakra, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

Cel rău ascultă cu luare aminte la buza nelegiuită, şi mincinosul pleacă urechea la limba nimicitoare. –

5

Aki megcsúfolja a szegényt, gyalázza annak Teremtőjét. Aki örül a szerencsétlenségnek, az nem marad büntetlen.

Cine îşi bate joc de sărac, îşi bate joc de Cel ce l-a făcut; cine se bucură de o nenorocire, nu va rămâne nepedepsit. –

6

Az öregek ékessége: az unokák, és a fiak koronája: az atyák.

Copiii copiilor sunt cununa bătrânilor, şi părinţii sunt slava copiilor lor. –

7

Nem illik a bolondhoz az ékes beszéd, még kevésbé illik a hazug beszéd a tisztességeshez.

Cuvintele alese nu se potrivesc în gura unui nebun; cu cât mai puţin cuvintele mincinoase în gura unui om de viţă aleasă! –

8

Bűvös kőnek tartja a megvesztegetést az, aki adja, amellyel eredményt ér el, bármerre is fordul.

Darurile par o piatră scumpă în ochii celor ce le primesc: oriîncotro se întorc, izbândesc. –

9

Elfedezi a vétket az, aki a szeretetet keresi, aki viszont ismételten szóba hoz egy dolgot, elszakítja egymástól a jóbarátokat is.

Cine acoperă o greşeală, caută dragostea, dar cine o pomeneşte mereu în vorbirile lui, dezbină pe prieteni. –

10

Jobban megdöbbenti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés a bolondot.

O mustrare pătrunde mai mult pe omul priceput, decât o sută de lovituri pe cel nebun. –

11

Csak ellenkezést keres a gonosz, ezért kegyetlen követet küldenek ellene.

Cel rău nu caută decât răscoală, dar un sol fără milă va fi trimis împotriva lui. –

12

Jobb egy kölykétől megfosztott medvével találkozni, mint egy bolonddal az ő bolondságában.

Mai bine să întâlneşti o ursoaică jefuită de puii ei, decât un nebun în timpul nebuniei lui. –

13

Aki rosszal fizet a jóért, annak házát nem hagyja el a baj.

Celui ce întoarce rău pentru bine, nu-i va părăsi răul casa. –

14

Olyan a háborúság kezdete, mint amikor elszabadul az árvíz; azért térj ki előle, mielőtt kitörne a viszálykodás.

Începutul unei certe este ca slobozirea unor ape; de aceea, curmă cearta înainte de a se înteţi. –

15

Aki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat: mindkettőt egyaránt utálja az ÚR.

Cel ce iartă pe vinovat şi osândeşte pe cel nevinovat, sunt amândoi o scârbă înaintea Domnului. –

16

Mire való a vételár a bolond kezében, hogy bölcsességet szerezzen, holott nincs is neki esze?

La ce slujeşte argintul în mâna nebunului? Să cumpere înţelepciunea?… Dar n-are minte. –

17

Minden időben szeret a barát, de testvérré a nyomorúság idején válik.

Prietenul adevărat iubeşte oricând, şi în nenorocire ajunge ca un frate. –

18

Esztelen ember, aki kezet ad, és kezességet vállal felebarátjáért.

Omul fără minte dă chezăşie, se pune chezaş pentru aproapele său. –

19

A bűnt szereti az, aki a viszálykodást szereti, és aki magasítja kapuját, a maga romlását keresi.

Cine iubeşte certurile iubeşte păcatul, şi cine-şi zideşte poarta prea înaltă, îşi caută pieirea. –

20

A romlott szívű embernek nem jó vége lesz, és akinek csalárd nyelve van, nyomorúságba jut.

Cel cu inimă prefăcută nu găseşte fericirea, şi cel cu limba stricată cade în nenorocire. –

21

Aki bolondot szül, szomorúságára lesz az annak, nincs öröme a bolond apjának.

Cine dă naştere unui nebun va avea întristare, şi tatăl unui nebun nu poate să se bucure. –

22

A vidám szív jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek azonban kiszárítja a csontokat.

O inimă veselă este un bun leac, dar un duh mâhnit usucă oasele. –

23

Az istentelen elfogadja a megvesztegető ajándékot, hogy elfordítsa a törvényesség útját.

Cel rău primeşte daruri pe ascuns ca să sucească şi căile dreptăţii. –

24

Az eszes ember arcáról leolvasható a bölcsesség, a bolond szeme pedig a föld határáig kalandozik.

Înţelepciunea este în faţa omului priceput, dar ochii nebunului o caută la capătul pământului. –

25

A bolond fiú búsulására van apjának és keserűségére anyjának.

Un fiu nebun aduce necaz tatălui său şi amărăciune celei ce l-a născut. –

26

Nem helyes megbírságolni az igaz embert, sem a tisztességest megverni igazságáért.

Nu este bine să osândeşti pe cel neprihănit la o gloabă, nici să loveşti pe cei de neam ales din pricina neprihănirii lor. –

27

Az eszes ember visszafogja szavait, és az értelmes ember higgadt lelkű.

Cine îşi înfrânează vorbele, cunoaşte ştiinţa, şi cine are duhul potolit este un om priceput. –

28

Még a bolondot is bölcsnek ítélik, amikor hallgat, és eszesnek, mikor bezárja ajkát.

Chiar şi un prost ar trece de înţelept dacă ar tăcea, şi de priceput dacă şi-ar ţine gura. –

Színjelzés

• Revideált Károli Biblia (Veritas)
• Traducerea Cornilescu

Igehirdetés.ma

A bolond, a háború és a fizetség
Helyes és értelmes
Idősek és fiatalok, bolondok és bölcsek
Ki a leghűségesebb barát?
Ki mit keres, azt talál
Szomorúság, vidámság és az arcunk tükre
Viszály vagy békesség