- 1
- És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.
- Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész lakott földön összeírást tartsanak.
- 2
- Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó.
- Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirenius volt a helytartó.
- 3
- Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.
- Mindenki elment azért az összeírásra, kiki a maga városába.
- 4
- Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába,a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;
- Felment József is Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mivelhogy a Dávid házából és nemzetségéből származott,
- 5
- Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.
- hogy bejegyezzék jegyesével, Máriával, aki várandós volt.
- 6
- És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.
- Történt pedig, hogy ottlétük alatt beteltek szülésének napjai,
- 7
- És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.
- megszülte elsőszülött fiát, és bepólyálva a jászolba fektette, mert nem volt számukra hely a vendégfogadó háznál.
- 8
- Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.
- Pásztorok tanyáztak azon a vidéken, akik kint a mezőn őrködtek éjszaka a nyájuk mellett.
- 9
- És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.
- És íme, az Úr angyala megjelent nekik, és körülragyogta őket az Úr dicsősége, ők pedig nagyon megrettentek.
- 10
- És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:
- És az angyal így szólt: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely minden nép öröme lesz,
- 11
- Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
- mert Dávid városában ma megszületett nektek az Üdvözítő, aki az Úr Krisztus.
- 12
- Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.
- Ez pedig a jel számotokra: találtok egy kisgyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.
- 13
- És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:
- És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal együtt, akik Istent dicsérték, és ezt mondták:
- 14
- Dicsőség a magasságos [mennyek]ben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!
- Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!
- 15
- És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk.
- Miután elmentek az angyalok tőlük a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: Menjünk el Betlehembe, és lássuk meg e dolgot, amelyet az Úr kijelentett nekünk!
- 16
- Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.
- Elmentek hát nagy sietve, és megtalálták Máriát és Józsefet és a jászolban fekvő kisgyermeket.
- 17
- És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala.
- Amikor meglátták, elmondták a gyermek felől kapott kijelentést,
- 18
- És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak.
- és akik csak hallották, mind elcsodálkoztak azon, amit a pásztorok mondtak.
- 19
- Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala.
- Mária pedig mindezeket a dolgokat megjegyezte és a szívében forgatta.
- 20
- A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott.
- A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és dicsérve Istent mindazokért, amiket hallottak és láttak, úgy, ahogy az nekik megmondatott.
- 21
- És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, a mint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében.
- Nyolc nap elteltével körülmetélték, és a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte, mielőtt megfogant volna anyja méhében.
- 22
- Mikor pedig betöltek [Mária] tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.
- Amikor pedig a Mózes törvénye szerinti tisztulás napjai leteltek, felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak,
- 23
- (A mint megiratott az Úr törvényében, hogy: Minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék),
- amint meg van írva az Úr törvényében, hogy minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék,
- 24
- És hogy áldozatot adjanak, a szerint a mint megmondatott az Úr törvényében: Egy pár gerliczét, vagy két galambfiat.
- és hogy az Úr törvényében előírt áldozatot mutassanak be: egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.
- 25
- És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, a kinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala ő rajta.
- És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember, aki várta az Izráel vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.
- 26
- És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.
- Ő azt a kijelentést nyerte a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát.
- 27
- És ő a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülői, hogy ő érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,
- A Lélek indításából éppen akkor ment a templomba, amikor a gyermek Jézust szülei bevitték, hogy a törvény előírásainak eleget tegyenek.
- 28
- Akkor ő karjaiba vevé őt, és áldá az Istent, és monda:
- Karjaiba vette őt, és ezekkel a szavakkal áldotta Istent:
- 29
- Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:
- Most bocsátod el, Uram, a te szolgádat a te beszéded szerint békességben,
- 30
- Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
- mert szemeim látták a te üdvösségedet,
- 31
- A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;
- amelyet minden nép szeme láttára készítettél,
- 32
- Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére.
- világosságul a pogányok megvilágosítására és népednek, Izráelnek dicsőségére.
- 33
- József pedig és az ő anyja csodálkozának azokon, a miket ő felőle mondottak.
- Apja és az anyja csodálkoztak azokon, amiket róla mondott.
- 34
- És megáldá őket Simeon, és monda Máriának, az ő anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, a kinek [sokan] ellene mondanak;
- Simeon pedig megáldotta őket, és azt mondta Máriának, az ő anyjának: Íme, ő sokak elesésére és feltámadására rendeltetett Izráelben, és jelül, amelynek ellene mondanak.
- 35
- Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.
- Sőt a te lelkedet is áthatja az éles tőr, hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.
- 36
- És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből (ez sok időt élt, miután az ő szűzességétől fogva hét esztendeig élt férjével,
- Volt egy próféta asszony, Anna, Fánuel leánya, Áser nemzetségéből. Nagyon idős volt, hajadonkora után csak hét esztendeig élt férjével,
- 37
- És ez mintegy nyolczvannégy esztendős özvegy vala), a ki nem távozék el a templomból, hanem bőjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal.
- és már nyolcvannégy éve özvegy volt. El sem hagyta a templomot, hanem éjjel és nappal böjtölésekkel és imádkozásokkal szolgált.
- 38
- Ez is ugyanazon órában oda állván, hálát adott az Úrnak, és szóla ő felőle mindeneknek, a kik Jeruzsálemben a váltságot várták.
- Ugyanabban az órában ő is odaállt, hálát adott az Úrnak, és beszélt róla mindazoknak, akik Jeruzsálem megváltását várták.
- 39
- És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe.
- Amikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, az ő városukba, Názáretbe.
- 40
- A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta.
- A kisgyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, teljesedve bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta.
- 41
- Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.
- Szülei pedig évente feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.
- 42
- És mikor tizenkét esztendős lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint;
- Amikor tizenkét éves lett, fölmentek Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint.
- 43
- És mikor eltelének a napok, mikor ők visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az ő anyja;
- Az ünnepnapok elteltével, amikor hazafelé indultak, a gyermek Jézus visszamaradt Jeruzsálemben, de ezt nem tudták a szülei.
- 44
- Hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egy napi járó földet menének, és keresék őt a rokonok és az ismerősök között;
- Azt gondolták, hogy az úti társaságban van. Egynapi járóföldet tettek meg, és csak akkor kezdték keresni a rokonok és az ismerősök között.
- 45
- És mikor nem találák őt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
- Amikor nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, hogy ott keressék.
- 46
- És lőn, hogy harmadnapra megtalálták őt a templomban, a doktorok között ülve, a mint őket hallgatta, és kérdezgette őket.
- Harmadnapra meg is találták a templomban, amint a tanítómesterek körében ült, őket hallgatva és kérdezgetve.
- 47
- És mindnyájan, a kik őt hallgatták, elálmélkodának az ő értelmén és az ő feleletein.
- Akik őt hallották, mind álmélkodtak értelmén és feleletein.
- 48
- És meglátván őt, elcsodálkozának, és monda néki az ő anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.
- Amikor szülei meglátták, megdöbbentek, az anyja pedig azt kérdezte: Fiam, miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én aggódva kerestünk téged.
- 49
- Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai?
- Ő pedig azt mondta nekik: Miért kerestetek engem? Hát nem tudjátok, hogy nekem az én Atyám dolgaival kell foglalkoznom?
- 50
- De ők nem érték e beszédet, a mit ő nékik szóla.
- De ők nem értették ezt a beszédet, amit nekik mondott.
- 51
- És aláméne velök, és méne Názáretbe; és engedelmes vala nékik. És az ő anyja szívében tartá mind ezeket a dolgokat.
- Aztán velük tartott, visszament Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja pedig szívében tartotta mindezeket a beszédeket.
- 52
- Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.
- Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testének állapotában és az Isten és az emberek előtt való kedvességben.
Színjelzés
- Károli Gáspár Fordítás
- Revideált Károli Biblia (Veritas)
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Június 17
Kétéves:
Példabeszéd
Aki megcsúfolja a szegényt, gyalázza annak Teremtőjét. Aki örül a szerencsétlenségnek, az nem marad büntetlen.