Online Biblia

1

Ezékiás huszonöt esztendős korában kezdett uralkodni, és uralkodék huszonkilencz esztendeig Jeruzsálemben; az ő anyjának neve vala Abija, a Zakariás leánya.

Ezékiás huszonöt esztendős korában kezdett uralkodni, és huszonkilenc esztendeig volt király Jeruzsálemben. Anyja neve Abijjá volt, Zekarjáhú leánya.

2

És kedves dolgot cselekedék az Úr előtt, mind a szerint, a mint Dávid, az ő atyja is cselekedett vala.

Kedves dolgot cselekedett az ÚR szemében, úgy, ahogy Dávid, az ő atyja is cselekedett.

3

És az ő királyságának első esztendejében, az első hónapban kinyitá az Úr házának ajtait, és azokat megújíttatá.

Királysága első esztendejében, az első hónapban kinyittatta az ÚR házának ajtóit, és fölújíttatta azokat.

4

És egybehivatá a papokat és a Lévitákat, és összegyűjté őket a napkelet felől való utczában;

Visszahozatta a papokat és a lévitákat, és összegyűjtötte őket a Keleti téren.

5

És monda nékik: Hallgassatok meg engem Léviták! Most szenteljétek meg magatokat, az Úrnak, atyáitok Istenének házát is szenteljétek meg, és hordjatok ki minden tisztátalanságot a szent helyről;

Ezt mondta nekik: Hallgassatok meg, léviták! Szenteljétek meg most magatokat; és az ÚRnak, atyáitok Istenének házát is szenteljétek meg: hordjatok ki minden tisztátalanságot a szent helyről!

6

Mert vétkeztek a mi atyáink, és az Úr előtt, a mi Istenünk előtt gonoszul cselekedének, és elhagyták őt, az Úr sátorától elfordították arczukat, hátat fordítván annak.

Mert vétkeztek a mi atyáink, és az ÚR előtt, a mi Istenünk előtt gonoszul cselekedtek: elhagyták őt, az ÚR hajlékától elfordították arcukat, és hátat fordítottak neki.

7

A tornácz ajtait is bezárták, a szövétnekeket eloltották, és füstölőszert nem füstölögtettek és égőáldozatot nem áldoztak az Izráel Istenének a szent helyen.

Még a tornác ajtajait is bezárták, a mécseseket eloltották, nem is tömjéneztek, és égőáldozatot sem mutattak be Izráel Istenének a szent helyen.

8

És ezért volt az Úrnak haragja Júdán és Jeruzsálemen, és adta volt őket rabságra és pusztulásra és kigunyoltatásra, a mint ti magatok is látjátok.

Ezért volt az ÚR haragja Júdán és Jeruzsálemen, és adta őket félelemre és pusztulásra, és ezért tette őket gúnyolódás tárgyává, amint ti magatok is látjátok.

9

És ímé a mi atyáink fegyver által hullottak el, fiaink, leányaink és feleségeink fogságba vitettek e dolog miatt.

És íme, atyáink ezért hullottak el fegyver által, fiainkat, leányainkat és feleségeinket fogságba vitték e dolog miatt.

10

Most [azért] elvégeztem magamban, hogy az Úrral, Izráel Istenével szövetséget szerzek, hogy haragját tőlünk elfordítsa.

Most azért elvégeztem magamban, hogy szövetséget kötök az ÚRral, Izráel Istenével, hogy elfordítsa rólunk haragját.

11

Fiaim, most ne tévelyegjetek; mert az Úr választott titeket, hogy ő előtte állván, néki szolgáljatok; hogy szolgái legyetek néki és jóillatot szerezzetek.

Fiaim, most ne tétlenkedjetek! Mert az ÚR kiválasztott titeket, hogy az ő szolgálatára előtte álljatok, és neki szolgáljatok, és jó illatot gerjesszetek.

12

Felkelének azért a Léviták: Máhát az Amásai fia, Jóel az Azárja fia, a kik Kéhátiták valának; a Mérári fiai közül pedig Kis az Abdi fia, és Azária a Jéhalélel fia, és a Gersoniták közül Joah a Zimma fia, és Éden a Joah fia;

Erre fölkeltek a léviták: Mahat, Amászaj fia, Jóel, Azarjáhú fia, akik kehátiak voltak, Merári fiai közül pedig Kís, Abdi fia és Azarjáhú, Jehallelél fia, a gérsóniak közül Jóáh, Zimmá fia és Éden, Jóáh fia,

13

Az Elisáfán fiai közül Simri és Jéhiel; az Asáf fiai közül Zakariás és Mattánia;

Elicáfán fiai közül Simri és Jeiél, Ászáf fiai közül Zekarjáhú és Mattanjáhú,

14

A Hemán fiai közül Jéhiel és Simei; a Jédutun fiai közül Semája és Uzziel.

Hémán fiai közül Jehiél és Simei, Jedútún fiai közül Semajá és Uzziél.

15

Összegyűjték az ő atyjokfiait, és megszentelék magokat, és bemenének a király parancsolatjából az Úrnak beszédei szerint, az Úr házának megtisztítására.

Összegyűjtötték testvéreiket, megszentelték magukat, és bementek a király parancsára és az ÚR beszédei szerint az ÚR házának a megtisztítására.

16

És bemenének a papok az Úr házának belső részébe, hogy azt megtisztítsák; kihordának [belőle] minden tisztátalanságot, a melyet az Úr templomában találának, az Úr házának pitvarába; és a Léviták felszedék, hogy onnan kihordják a Kidron patakába.

Bementek a papok az ÚR házának legbelső részébe, hogy megtisztítsák. Kihordtak belőle az ÚR házának udvarába minden tisztátalan dolgot, amelyet az ÚR templomában találtak. A léviták pedig összeszedték azokat, hogy kihordják onnan a Kidrón-patakba.

17

Elkezdék pedig a megszentelést az első hónap első napján, és a hónap nyolczadik napján bemenének az Úr házának tornáczába, és megszentelék az Úr házát nyolcz napon át, úgy hogy az első hónap tizenhatodik napján végezték be.

Az első hónap első napján kezdték el a megszentelést, és a hónap nyolcadik napján bementek az ÚR házának csarnokába. Nyolc napon át szentelték meg az ÚR házát, és az első hónap tizenhatodik napján fejezték be.

18

És akkor bemenének Ezékiás királyhoz, és mondának: Megtisztítottuk mindenestől az Úr házát, az égőáldozat oltárát is, minden hozzá tartozó edényekkel egybe, a szent asztalt is, minden szerszámaival;

Akkor odamentek Ezékiás királyhoz, és azt mondták: Megtisztítottuk mindenestül az ÚR házát, az égőáldozat oltárát is és minden hozzá tartozó edényt, a szent asztalt is minden fölszerelésével együtt.

19

Minden egyéb eszközöket is, a melyeket Akház király az ő királysága alatt megszentségtelenített, mikor [Isten ellen] vétkezett vala, helyreállítottunk és megszenteltünk, és ímé mind az Úr oltára előtt vannak.

Minden más eszközt is helyreállítottunk és megszenteltünk, amelyet Áház király az uralkodása alatt megszentségtelenített, mikor Isten ellen vétkezett, és íme, mind az ÚR oltára előtt vannak.

20

Reggel azért felkele Ezékiás király, és összegyűjté a város fejedelmeit, és felméne az Úr házába.

Reggel aztán fölkelt Ezékiás király, összegyűjtötte a város fejedelmeit, és fölment az ÚR házába.

21

És vivének fel hét tulkot és hét kost, hét bárányt és hét bakot bűnért való áldozatra az országért, a szent hajlékért és Júdáért, és megparancsolá az Áron fiainak, a papoknak, hogy megáldozzák az Úr oltárán.

Hét bikát és hét kost, hét bárányt és hét bakot vittek föl bűnért való áldozatul az országért, a szent hajlékért és Júdáért. Majd megparancsolta Áron fiainak, a papoknak, hogy áldozzák meg az ÚR oltárán.

22

Megölék azért a tulkokat, és a papok azoknak véröket vévén, elhinték az oltárra; hasonlatosképen megölvén a kosokat, elhinték azoknak véröket az oltárra; a bárányokat is megölvén, azoknak vérét az oltárra hinték.

Levágták azért a bikákat, és a papok a vérüket vették és az oltárra hintették. Ugyanígy levágták a kosokat, ráhintették vérüket az oltárra, és a bárányokat is levágták, majd vérüket az oltárra hintették.

23

Azután előhozák a bűnért való bakokat a király és a gyülekezet elé, és kezöket rájok tevék.

Azután odahozták a bűnért való bakokat a király és a gyülekezet elé, és rájuk tették a kezüket.

24

Minekutána a papok azokat megölték, bűnért való áldozást végeztek a vérökkel az oltáron, az egész Izráel megtisztulására; mert az egész Izráelért parancsolta vala a király az égőáldozatot és a bűnért való áldozatot.

Miután a papok levágták azokat, vérükkel bűnért való áldozatot mutattak be az oltáron az egész Izráel megtisztulására. Mert az egész Izráelért parancsolta a király az égőáldozatot és a bűnért való áldozatot.

25

És beállítá a Lévitákat az Úr házába czimbalmokkal, lantokkal és cziterákkal Dávidnak és Gádnak a király prófétájának, és Nátán prófétának parancsolatja szerint; mert az Úrtól volt a parancs az ő prófétái által.

És odaállította a lévitákat az ÚR házába cintányérokkal, lantokkal és citerákkal, Dávidnak és Gádnak, a király prófétájának és Nátán prófétának a parancsa szerint. Mert az ÚR adta ezt a parancsot prófétái által.

26

Előállának azért a Léviták a Dávid [zengő ]szerszámaival; a papok is a trombitákkal.

Előálltak tehát a léviták Dávid hangszereivel, a papok pedig a kürtökkel.

27

És megparancsolá Ezékiás, hogy egészen égőáldozatot áldozzanak az oltáron. És mikor megkezdődött az áldozás ugyanakkor megkezdődött az Úrnak éneke is és a trombiták [harsonája] Dávidnak az Izráel királyának szerszámaival.

Ezékiás megparancsolta, hogy egészen elégő áldozatot áldozzanak az oltáron. És mikor megkezdődött az áldozás, ugyanakkor megkezdődött az ÚR éneke is és a kürtök harsogása Dávidnak, Izráel királyának hangszereivel.

28

És az egész gyülekezet leborula, az énekesek énekelének, és a trombitások trombitálának mindaddig, míg az egészen égőáldozatnak vége lőn.

Az egész gyülekezet leborult, az énekesek énekeltek, és a kürtösök fújták a kürtöket mindaddig, amíg az egészen elégő áldozatnak vége nem lett.

29

És a mikor elvégezték az áldozatokat, a király és mindnyájan a vele valók leborulván [arczczal,] imádkozának.

Amikor befejezték az áldozatok bemutatását, a király és mindenki, aki vele volt, arcra borult, és imádkozott.

30

És megparancsolá Ezékiás király és a fejedelmek a Lévitáknak, hogy az Urat dícsérjék a Dávid és az Asáf próféta dicséreteivel; a kik, mikor nagy örömmel dícsérték [az Urat], meghajoltak és leborulának.

Ezután Ezékiás király és a fejedelmek megparancsolták a lévitáknak, hogy Dávidnak és Ászáf látnoknak a szavaival dicsérjék az URat. Ők pedig, miközben nagy örömmel dicsérték az URat, meghajoltak és leborultak.

31

Azután szóla és monda Ezékiás: Most már felavattátok magatokat az Úrnak, azért jőjjetek, és hozzatok áldozatokat és dícsérő áldozatokat az Úr házában. És az egész gyülekezet hoza áldozatokat és dícsérő áldozatokat, és mindaz a kit a szíve indított, egészen égőáldozatot.

Azután ezt mondta Ezékiás: Most már fel vagytok avatva az ÚR szolgálatára, jöjjetek tehát, és hozzatok véresáldozatokat és hálaáldozatokat az ÚR házába. És az egész gyülekezet véresáldozatokat és hálaáldozatokat hozott, és mindaz, akit a szíve arra indított, egészen elégő áldozatot is.

32

És az égőáldozatra való barmok száma, a melyeket a gyülekezet hozott vala, [ez volt:] hetven tulok, száz kos, kétszáz bárány. Mindezek egészen égőáldozatul valának az Úrnak.

Az égőáldozati állatok száma, amelyeket a gyülekezet hozott, ennyi volt: hetven bika, száz kos, kétszáz bárány. Mindez egészen elégő áldozat volt az ÚRnak.

33

Azonkivül szenteltek az [Úrnak] hatszáz tulkot és háromezer juhot.

Azonkívül hatszáz bikát és háromezer juhot szenteltek az ÚRnak.

34

De mivel a papok kevesen valának, és nem győzték az áldozatokat mind megnyúzni, ezért az ő atyjokfiai, a Léviták segítségökre valának nékik mindaddig, míg azt a munkát elvégezék, és míg a többi papok magokat megszentelék; mert a Léviták igazabb szívűek valának a magok megszentelésében, mint a papok.

De mivel a papok kevesen voltak, és nem győzték az áldozatokat mind megnyúzni, ezért testvéreik, a léviták segítségükre voltak mindaddig, míg azt a munkát el nem végezték, és míg a többi pap meg nem szentelte magát. Mert a léviták igazabb szívűek voltak a maguk megszentelésében, mint a papok.

35

Az egészen égőáldozat is igen sok volt a hálaáldozatok kövérivel és az egészen égőáldozatokhoz való italáldozatokkal; és ekképen helyreállíttatott az Úr házának szolgálata.

Bőven volt egészen elégő áldozat is a hálaáldozatok kövérjével és az egészen elégő áldozatokhoz tartozó italáldozatokkal együtt. Így állították helyre az ÚR házában az istentiszteletet.

36

Örvendeze azért Ezékiás és [ő vele] az egész gyülekezet, hogy az Isten erre hajlandóvá tette a népet; mert hirtelen történt ez a dolog.

Örvendezett azért Ezékiás és vele együtt az egész nép, hogy Isten késszé tette erre a népet, mert hirtelen történt ez a dolog.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Az istentisztelet helyreállítása
Ezékiás reformációja
Reformáció Ezékiás által