Online Biblia

1

Hét esztendős vala Joás, mikor uralkodni kezde, és uralkodék Jeruzsálemben negyven esztendeig; az ő anyjának neve Sibia vala, Beersebából.

Hétesztendős volt Jóás, amikor uralkodni kezdett, és negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja neve Cibjá volt, Beérsebából.

2

És cselekedék Joás az Úr előtt kedves dolgot, Jójada papnak teljes életében.

És Jóás az ÚR előtt kedves dolgot cselekedett Jójádá főpap egész életében.

3

Vett pedig néki Jójada két feleséget, és nemze fiakat és leányokat.

Jójádá két feleséget szerzett neki, ő pedig fiúkat és lányokat nemzett.

4

Ezek után elvégezé magában Joás, hogy megújítja az Úrnak házát.

Ezek után elhatározta magában Jóás, hogy fölújítja az ÚR házát.

5

És összehivatá a papokat és a Lévitákat, és monda nékik: Menjetek el a Júda városaiba, és szedjetek az Izráel népétől fejenként pénzt, hogy a ti Istentek háza esztendőnként kijavíttassék. Ti pedig siessetek e dologgal; de a Léviták nem sietének.

Összehívta a papokat és a lévitákat, és azt mondta nekik: Menjetek el Júda városaiba, és szedjetek Izráel népétől fejenként pénzt, hogy Istenetek házát esztendőről esztendőre kijavítsák. De siessetek e dologgal! A léviták azonban nem siettek.

6

Akkor hivatá a király Jójadát a papifejedelmet, és monda néki: Miért nem gondoltál a Lévitákra, hogy behozzák Júdából és Jeruzsálemből az ajándékot, a melyet [rendelt] Mózes az Úr szolgája és az Izráel gyülekezete, a gyülekezet sátorához?

Ekkor hívatta a király Jójádát, a vezetőjüket, és azt mondta neki: Miért nem ügyeltél a lévitákra, hogy behozzák Júdából és Jeruzsálemből az adót, amelyet Mózes, az ÚR szolgája és a gyülekezet kirótt Izráelre a bizonyság sátra javára?

7

Mert az istentelen Athália [és] az ő fiai elpusztították az Isten házát, és mindazt, a mi az Úr házának vala szentelve, a bálványokra költötték.

Mert az istentelen Ataljá és fiai elpusztították Isten házát, és mindazt, ami az ÚR házának volt szentelve, a bálványokra költötték.

8

És mikor parancsolt a király, csinálának egy ládát, melyet az Úr házának kapuja előtt helyezének el, kivül.

A király parancsára egy ládát készítettek, amelyet az ÚR házának kapuja előtt helyeztek el.

9

És kihirdeték Júdában és Jeruzsálemben, hogy hozzák el az Úrnak az ajándékot, a melyet az Isten szolgája Mózes [parancsolt] a pusztában Izráelnek.

És kihirdették Júdában és Jeruzsálemben, hogy hozzák el az ÚRnak azt az adót, amelyet Mózes, Isten szolgája parancsolt a pusztában Izráelnek.

10

Akkor a vezérek mindnyájan és az egész nép örömmel vivék [az ő ajándékaikat] és veték a ládába, míg megtelék.

Akkor valamennyi vezető ember és az egész nép örömmel vitte ajándékait és a ládába dobta, amíg az meg nem telt.

11

És időnként a Léviták által elviteték a ládát a király gondviselőjéhez, és mikor látták, hogy sok pénz van benne, eljövén a király íródeákja és a főpap választott embere, kiüríték a ládát, s azután ismét visszavitték helyére. Ezt művelék időnként, és nagy összeg pénzt gyűjtének.

Időnként a lévitákkal bevitették a ládát a királyi gondnokhoz, és amikor látták, hogy sok pénz van benne, eljött a király kancellárja és a főpap választott embere, kiürítették a ládát, majd ismét visszavitték a helyére. Ezt tették időről időre, és sok pénzt gyűjtöttek.

12

És adá azt a király és Jójada az Úr háza körül való munka felügyelőjének; és fogadának favágókat és ácsokat az Úr házának újítására, vas- és rézműveseket is az Úr házának megerősítésére.

Ezt a király és Jójádá az ÚR háza körül való munka felügyelőjének adta, és kőfaragókat és ácsokat fogadtak az ÚR házának fölújítására, és vas- meg rézműveseket az ÚR házának megerősítésére.

13

Munkálkodának azért a művesek, és az ő kezök által a kijavítás előrehaladt, s az Úrnak házát [előbbi] állapotába helyezék, és megerősíték azt.

A munka végzői tették a dolgukat, és kezük alatt a javítás előrehaladt. Helyreállították és megerősítették az Isten házát az eredeti állapot szerint.

14

Mikor pedig elvégezték, a megmaradt pénzt vivék a királynak és Jójadának, melyből csinálának az Úr háza számára edényeket, az [isteni ]tisztelet és áldozat számára kanalakat, s arany és ezüst edényeket. És áldozának vala égőáldozatokkal szüntelen az Úrnak házában, Jójadának, teljes életében.

Mikor pedig elvégezték azt, a megmaradt pénzt a királyhoz és Jójádához vitték, s ők abból az ÚR háza számára edényeket, az istentisztelet és áldozat számára kanalakat, és arany- és ezüstedényeket készíttettek. És Jójádá egész életében rendszeresen égőáldozatokat áldoztak az ÚR házában.

15

Megvénhedék pedig Jójada, és megelégedvén életével, meghala. Százharmincz esztendős korában hala meg.

Azután megöregedett Jójádá, és betelve az élettel, meghalt. Százharminc esztendős korában halt meg.

16

És eltemeték őt a Dávid városában a királyok között, mivel kedves dolgot cselekedett vala Izráelben mind Istennel s mind az ő házával.

Dávid városában, a királyok mellé temették el, mivel sok jó dolgot cselekedett Izráelben mind Isten, mind az ő házának ügyéért.

17

Minekutána pedig meghala Jójada, eljövének a Júda fejedelmei, és meghajták magokat a király előtt; a király pedig hallgatott reájok.

Miután pedig meghalt Jójádá, eljöttek Júda fejedelmei a királyhoz, és meghajoltak előtte. A király pedig hallgatott rájuk.

18

És elhagyák az Úrnak, atyáik Istenének házát, és szolgálának az Aseráknak és bálványoknak; mely vétkök miatt lőn [az Úrnak] haragja Júda és Jeruzsálem ellen.

És elhagyták az ÚRnak, atyáik Istenének a házát, és az Aséráknak és a bálványoknak szolgáltak. E vétkük miatt szállt az ÚR haragja Júdára és Jeruzsálemre.

19

És külde hozzájuk prófétákat, hogy visszatérítenék őket az Úrhoz, a kik bizonyságot tevének ellenök, de nem hallgattak reájok.

Küldött hozzájuk prófétákat, hogy térítsék vissza őket az ÚRhoz, akik bizonyságot tettek ellenük, de nem hallgattak rájuk.

20

Az Isten lelke pedig felindítá Zakariást, a Jójada pap fiát, a ki felálla a nép között, és monda nékik: Ezt mondja az Isten: Miért szegtétek meg az Úrnak parancsolatait? - mert az nem használ néktek. Ha elhagytátok az Urat, ő is elhagy titeket.

Erre Isten lelke felindította Zekarját, Jójádá pap fiát, aki a nép elé állt, és ezt mondta nekik: Azt mondja Isten: „Miért szegtétek meg az ÚR parancsolatait? Nem válik ez javatokra. Mivel elhagytátok az URat, ő is elhagy titeket.”

21

Amazok pedig reá támadván, ott az Úr háza pitvarában megkövezék őt a király parancsolatjából.

Erre azok rátámadtak, és ott, az ÚR házának udvarán megkövezték a király parancsára.

22

És nem emlékezék meg Joás király a jótéteményről, a melylyel annak atyja, Jójada vala ő hozzá éltében, hanem megöleté a fiát. Mikor pedig meghalna, ezt mondá: Látja az Úr és bosszút áll!

Jóás király nem emlékezett meg arról a jótéteményről, amelyet annak apja, Jójádá tanúsított iránta életében, hanem megölette a fiát. Amikor pedig ez haldoklott, ezt mondta: Lássa meg ezt az ÚR és kérje számon!

23

És már az esztendő elmúltával feljöve ellene Siria [királyának] serege, és méne Júdára és Jeruzsálemre, és kiirtották a népnek minden vezéreit a nép közül, és minden zsákmányukat küldék Damaskusba a királynak;

És az év elmúltával felvonult ellene az arám sereg. Júdára és Jeruzsálemre támadtak, és kiirtották a hadinép minden vezérét, és minden zsákmányukat Damaszkuszba küldték a királynak.

24

Mert noha kevés emberrel jött vala rájok a Siriabeli had, mindazáltal az Úr kezökbe adá [Júdának] nagy seregét, mivel az Urat, atyáiknak Istenét elhagyták; és Joáson is bosszút állának.

Mert noha kevés emberrel jött rájuk az arám had, az ÚR mégis kezükbe adta Júda nagy seregét, mert elhagyták az URat, atyáik Istenét. Így hajtották végre Jóáson is az ítéletet.

25

És mikor tőle elmentek (súlyos betegségben hagyták hátra): pártot ütének ellene az ő szolgái, a Jójada pap fiának haláláért, és megölék őt ágyában, és meghala. És eltemeték őt a Dávid városában, de nem temeték őt a királyok sírjába.

Amikor eltávoztak tőle, súlyos betegségben hagyták hátra, és saját szolgái ütöttek pártot ellene Jójádá pap fiának véréért: ágyában ölték meg, és meghalt. Dávid városában temették el, de nem a királyok sírjába.

26

Ezek ütöttek ellene pártot: Zabád, az Ammonbeli Simeát asszony fia, és Józabád, a Moábbeli Simrith fia.

Ezek ütöttek ellene pártot: Zábád, egy ammóni asszonynak, Simeátnak a fia és Jehózábád, a móábi Simrít fia.

27

Az ő fiai, és alatta az adónak megszaporodása, s az Isten házának kijavítása, ímé meg vannak írva a királyok könyvének magyarázatában. Uralkodék helyette az ő fia, Amásia.

Fiainak a dolgai, az ellene szóló sok prófécia és az Isten házának helyreállítása, íme, le vannak írva a királyok könyvének magyarázatában. Utána fia, Amacjá lett a király.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

A látszat és a valóság