Online Biblia

1

Asa király uralkodásának harminczhatodik esztendejében feljöve Baása, az Izráel királya Júda ellen, és megépíté Rámát, hogy ne engedjen senkit se kimenni, se bemenni Asához a Júda királyához.

Ászá uralkodásának harminchatodik esztendejében Baasá, Izráel királya Júda ellen vonult, és kiépítette Rámát, hogy ne engedjen senkit se kimenni, se bemenni Ászához, Júda királyához.

2

De Asa az Úrnak és a királynak tárházából hoza ki ezüstöt, aranyat, és küldé azt Benhadádnak, a Siriabeli királynak, a ki lakik vala Damaskusban, mondván:

Ekkor Ászá ezüstöt és aranyat hozott ki az ÚR házának és a királyi palotának kincstárából, és elküldte Benhadadnak, Arám királyának, aki Damaszkuszban lakott, ezzel az üzenettel:

3

Szövetség van köztem és te közötted, a mint az én atyám és a te atyád között is volt [azelőtt]. Ímé küldök néked ezüstöt és aranyat. Menj el, bontsd fel a te szövetségedet Baásával, az Izráel királyával, hogy távozzék el tőlem.

Szövetség van köztem és közted, amint az én apám és a te apád között is volt azelőtt. Íme, küldök neked ezüstöt és aranyat. Menj el, bontsd fel a szövetségedet Baasával, Izráel királyával, hogy távozzék el tőlem.

4

És engedvén Benhadád Asa királynak, elküldé az ő seregének vezéreit Izráel városai ellen, és bevevé Ijont, Dánt, Abelmáimot és Nafthali minden kincses városait.

Benhadad engedett Ászá királynak, és seregének vezéreit Izráel városai ellen küldte, és bevette Ijjónt, Dánt, Ábél-Maimot és Naftáli minden raktárvárosát.

5

A mit mikor meghallott Baása, abbanhagyta Ráma építését és megszünteté munkáját.

Amikor ezt Baasá meghallotta, abbahagyta Ráma megerősítését, és beszüntette a munkát.

6

Akkor Asa király felvevé az egész Júda népét, és Rámából a köveket és a fákat mind elhordák, a melyekkel Baása a várost építi vala, és azokból Gébát és Mispát építé.

Ekkor Ászá király Júda egész népét munkára fogta, és Rámából minden követ és fát elhordtak, amelyekkel Baasá építette a várost, és azokból megerősítette Gebát és Micpát.

7

Az időben méne Hanáni próféta Asához, a Júda királyához, és monda néki: Mivel a Siriabeli királyban volt bizodalmad, és nem az Úrban, a te Istenedben bízál: ezért szabadult meg a Siriabeli király hada a te kezedből.

Abban az időben ment Hanáni próféta Ászához, Júda királyához, és ezt mondta neki: Mivel Arám királyában bíztál, és nem az ÚRban, a te Istenedben, ezért szabadult meg kezedből az arám király hada.

8

Avagy nem vala-é a Szerecseneknek és a Libiabelieknek nagy seregök, felette sok szekereik és lovagjaik? Mindazáltal, mivel az Úrban volt bizodalmad, kezedbe adá azokat;

Hát nem volt-e az etiópoknak és a líbiaiaknak nagy seregük, igen sok harci szekerük és lovasuk? Mégis, mivel az ÚRban bíztál, kezedbe adta őket.

9

Mert az Úr szemei forognak az egész földön, hogy hatalmát megmutassa azokhoz, a kik ő hozzá teljes szívvel ragaszkodnak; bolondul cselekedél ebben; azért mostantól kezdve háborúk lesznek te ellened.

Mert az ÚR szeme körbejár az egész földön, hogy hatalmát megmutassa azoknak, akik teljes szívvel ragaszkodnak hozzá. Bolondul cselekedtél ebben a dologban, ezért mostantól háborúk lesznek ellened.

10

Akkor megharaguvék Asa a prófétára, és veté őt a tömlöczházba, mert igen megharagudott vala e szóért reá; és ugyanakkor Asa a nép közül is [sokat] megnyomoríta.

Ászá megharagudott a prófétára, és tömlöcbe vettette, mert igen megharagudott rá e szóért. Ugyanakkor Ászá a nép közül is sokakat megnyomorgatott.

11

De ímé Asának mind első, mind utolsó dolgai meg vannak írva a Júda és az Izráel királyainak könyvében.

És íme, Ászának minden dolga elejétől a végéig meg van írva Júda és Izráel királyainak könyvében.

12

És megbetegedék Asa, királyságának harminczkilenczedik esztendejében lábaira, annyira, hogy igen súlyos volt az ő betegsége; mindazáltal betegségében is nem az Urat keresé, hanem az orvosokat.

Királyságának harminckilencedik esztendejében megbetegedett Ászá a lábára, annyira, hogy igen súlyos volt a betegsége. De betegségében sem az URat kereste, hanem az orvosokat.

13

És elaluvék Asa az ő atyáival, és meghala az ő királyságának negyvenegyedik esztendejében.

Azután elaludt, és atyáihoz tért Ászá, és meghalt királyságának negyvenegyedik esztendejében.

14

És eltemeték őt az ő sírjába, a melyet magának vágatott vala a Dávid városában; és helyezék őt az ágyba, a melyet megtöltének drága fűszerekkel, s kenőcscsé feldolgozott jó illatokkal, és érette felette nagy égést rendezének.

Eltemették a sírjába, amelyet Dávid városában vágatott magának. Nyugvóhelyére fektették, amelyet megtöltöttek drága balzsammal és jó illatú kenetekkel, és igen nagy tüzet gyújtottak érette.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Az Úr kész segíteni nekünk
Az Úrhoz ragaszkodó tapasztalja meg az Úr hatalmát!
Hívőként bolondul cselekedni
Kibe veted a te bizodalmad?