Online Biblia

1

Jósafátnak nagy gazdagsága és dicsősége vala. Ő sógorságot szerze Akhábbal.

Jósáfátnak nagy volt a gazdagsága és a dicsősége. És Aháb sógorává lett.

2

[Néhány] esztendő mulva aláméne Akhábhoz Samariába, és levágatott Akháb az ő és a vele való nép számára sok juhot és ökröt, és rávette őt, hogy felmenjen vele Rámóth Gileádba.

Néhány esztendő múlva lement Ahábhoz Samáriába, és Aháb sok juhot és ökröt vágatott le neki és a vele való népnek, és rávette őt, hogy vonuljon vele Rámót-Gileád ellen.

3

Mert ezt mondá Akháb, az Izráel királya Jósafátnak, a Júda királyának: Feljösz-é velem Rámóth Gileádba? Felele néki, és monda: Úgy én, mint te; úgy az én népem, mint a te néped együtt lesz a harczban.

Mert azt mondta Aháb, Izráel királya Jósáfátnak, Júda királyának: Feljössz-e velem Rámót-Gileádba? Ő ezt felelte neki: Fölmegyek, ahogy te, és az én népem is, ahogy a te néped, és együtt leszünk a harcban!

4

Azután monda Jósafát az Izráel királyának: Kérdezősködjél még ma az Úr beszéde után.

De Jósáfát azt mondta Izráel királyának: Kérdezd meg még ma az ÚR szavát!

5

És összegyűjté az Izráel királya a prófétákat, mintegy négyszáz férfiút, és monda nékik: Elmenjünk-é Rámóth Gileád ellen hadba, vagy elhagyjam? Felelének: Menj el, és az Isten a király kezébe adja.

Izráel királya azért összegyűjtötte a prófétákat, mintegy négyszáz férfit, és megkérdezte őket: Elmenjünk-e Rámót-Gileád ellen hadba, vagy letegyek róla? Ők így feleltek: Menj el, mert Isten a király kezébe adja azt!

6

És monda Jósafát: Nincsen-é itt több prófétája az Úrnak, hogy attól [is] tudakozódhatnánk?

Jósáfát azonban azt mondta: Nincs-e itt több prófétája az ÚRnak, hogy azoktól is tudakozódhatnánk?

7

És monda az Izráel királya Jósafátnak: Van még egy férfiú, a ki által az Urat megkérdezhetjük, de én gyűlölöm őt, mert soha nem jövendöl nékem jót, hanem mindig csak rosszat; ez Mikeás, a Jimla fia. És monda Jósafát: Ne beszéljen így a király!

Izráel királya azt felelte Jósáfátnak: Van még egy férfi, aki által megkérdezhetjük az URat, de én gyűlölöm őt, mert soha nem jövendöl nekem jót, hanem mindig csak rosszat. Míkájehú, Jimlá fia az. Jósáfát erre így szólt: Ne beszéljen így a király!

8

Szólíta azért az Izráel királya egyet [az ő] szolgái közül, és monda: Hívd ide hamar Mikeást, a Jimla fiát.

Előszólította Izráel királya az egyik szolgáját, és azt mondta neki: Hamar hívd ide Míkájehút, Jimlá fiát!

9

És az Izráel királya és Jósafát, a Júda királya ott ülnek vala, kiki az ő királyiszékében, [királyi] ruhákba öltözötten; ott ülnek vala Samaria kapuja előtt, a térségen; és a próféták mind prófétálnak vala ő előttök.

Izráel királya és Jósáfát, Júda királya pedig ott ült, mindegyik a trónján, díszruhába öltözötten. Ott ültek Samária kapuja előtt a térségen, és a próféták mind prófétáltak őelőttük.

10

Csináltatott vala pedig magának Sédékiás, a Kénaána fia vasszarvakat, és monda: Ezt mondja az Úr: Ezekkel ökleled a Siriabelieket, mígnem megemészted őket!

Cidkijjáhú, Kenaaná fia vasszarvakat készített magának, és azt mondta: Azt mondja az ÚR: „Ezekkel ökleled Arámot, míg el nem pusztítod őket!”

11

A többi próféták is mind ekképen jövendöltek, mondván: Menj fel Rámóth Gileád ellen, szerencsés leszel; mert azt az Úr a király kezébe adja.

A többi próféta is mind így jövendölt: Vonulj fel Rámót-Gileád ellen, szerencsés leszel, mert az ÚR a király kezébe adja azt.

12

A követ pedig, a ki elment volt, hogy elhívná Mikeást, szóla néki, mondván: Ímé a próféták egyenlő akarattal jót jövendölnek a királynak; szólj, kérlek, te is úgy, mint azok közül egy, és jövendölj jót.

A követ pedig, aki elment, hogy elhívja Míkájehút, azt mondta neki: Íme, a próféták egyenlő akarattal jót jövendölnek a királynak. Szólj te is, kérlek, úgy, mint bármelyikük, és jövendölj jót!

13

Akkor monda Mikeás: Él az Úr, hogy [csak] azt fogom mondani, a mit az én Istenem nékem mondánd!

Erre Míkájehú így szólt: Él az ÚR, hogy csak azt fogom mondani, amit az én Istenem mond nekem.

14

Mikor azért a király elé jutott, akkor monda a király néki: Mikeás! elmenjünk-é Rámóth Gileád ellen hadba, vagy elhagyjam? És monda: Menjetek el, és jó szerencsétek leszen, kezetekbe adattatnak azok.

Amikor a király elé jutott, a király ezt kérdezte tőle: Míkájehú! Elmenjünk-e harcolni Rámót-Gileád ellen, vagy tegyek le róla? Ő így felelt: Vonuljatok fel, és jó szerencsétek lesz, kezetekbe fog kerülni!

15

És monda a király néki: Hányszor esküdtesselek meg téged, hogy az igaznál egyebet ne mondj nékem az Úr nevében?

Akkor a király ezt mondta neki: Hányszor eskesselek meg, hogy semmi mást ne mondj nekem az ÚR nevében, csak az igazat?

16

Akkor monda: Látám az egész Izráelt elszéledve a hegyeken, mint a juhokat, melyeknek pásztoruk nincsen. És azt mondá az Úr: Nincsen ezeknek urok. Térjen meg kiki az ő házához békességben.

Ekkor így felelt: Láttam egész Izráelt elszéledve a hegyeken, mint egy nyájat, amelynek nincs pásztora. Az ÚR pedig ezt mondta: Nincsen ezeknek uruk. Térjen haza ki-ki békességben.

17

És monda az Izráel királya Jósafátnak: Nemde nem megmondottam-é, hogy nem fog nékem jót jövendölni, hanem rosszat?

Ekkor Izráel királya így szólt Jósáfáthoz: Nem megmondtam, hogy nem fog nekem jót jövendölni, hanem rosszat?

18

Ismét monda: Halljátok meg azért az Úr szavát. Látám az Urat ülni az ő királyiszékében, és az egész mennyei sereget jobb és balkeze felől mellette állani.

Ő ismét így szólt: Halljátok meg azért az ÚR szavát. Láttam az URat a trónján ülni, és az egész mennyei sereget jobb és bal keze felől mellette állni.

19

És monda az Úr: Kicsoda csalja meg Akhábot, az Izráel királyát, hogy felmenjen és elveszszen Rámóth Gileádban? És ki egyet, ki mást szóla.

És ezt mondta az ÚR: Ki szedi rá Ahábot, Izráel királyát, hogy fölvonuljon és elvesszen Rámót-Gileádnál? De ki ezt, ki azt mondott.

20

Akkor eljöve egy lélek, a ki megállván az Úr előtt, monda: Én akarom megcsalni őt. Az Úr pedig monda néki: Mimódon?

Akkor előlépett egy lélek, megállt az ÚR előtt, és így szólt: Én akarom rászedni őt. Az ÚR pedig ezt kérdezte: Hogyan?

21

És felele: Kimegyek és leszek hazug lélek az ő összes prófétái szájában. Monda azért: Csald meg és győzd meg, menj ki és cselekedjél úgy.

Ő így felelt: Kimegyek, és hazug lélek leszek minden prófétája szájában. Az ÚR így szólt: Így bizonnyal rá tudod szedni; menj, és cselekedjél úgy!

22

Ímé azért most az Úr adta a hazugságnak lelkét ezen te prófétáid szájába, és az Úr szólott veszedelmes dolgot ellened.

Íme, azért most az ÚR adta a hazugság lelkét prófétáid szájába, és az ÚR kimondta vesztedet.

23

Akkor oda lépett Sédékiás, a Kénaána fia, s arczul csapá Mikeást, és monda: Melyik úton távozott el az Úrnak lelke tőlem, hogy csak néked szólana?

Akkor odalépett Cidkijjáhú, a Kenaaná fia, s arcon csapta Míkájehút, és azt mondta: Talán eltávozott az ÚR lelke tőlem, hogy csak neked szólna?

24

Felele Mikeás: Ímé meglátod magad azon a napon, a mikor egyik kamarából a másik kamarába mégy, hogy elrejtőzhessél.

Míkájehú így felelt: Íme, majd meglátod azt te magad azon a napon, amikor egyik szobából a másik szobába mész, hogy elrejtőzhessél.

25

Akkor monda az Izráel királya: Fogjátok meg Mikeást, és vigyétek Amonhoz, a város fejedelméhez, és Joáshoz, a király fiához.

Akkor ezt parancsolta Izráel királya: Fogjátok meg Míkájehút és vigyétek Ámónhoz, a város vezetőjéhez és Jóáshoz, a király fiához,

26

És mondjátok: Ezt mondja a király: Vessétek őt a tömlöczbe, s tápláljátok őt a nyomorúság kenyerével és a nyomorúság vizével, míg békességgel megjövök.

és mondjátok: „Azt parancsolja a király: Vessétek tömlöcbe és tápláljátok őt a nyomorúság kenyerével és vizével, míg békességgel megjövök.”

27

És monda Mikeás: Ha békével térsz vissza, akkor nem az Úr szólott én általam. Ismét monda: Halljátok meg minden népek!

Míkájehú ezt felelte: Ha békével térsz vissza, akkor nem az ÚR szólt általam. Majd azt mondta: Hallja meg ezt az egész nép!

28

És felvonult az Izráel királya és Jósafát a Júda királya Rámóth Gileád ellen.

És fölvonult Izráel királya és Jósáfát, Júda királya Rámót-Gileád ellen.

29

És monda az Izráel királya Jósafátnak: Ruhámat megváltoztatom, és úgy megyek a viadalra; te pedig öltözzél fel ruhádba. És megváltoztatá az Izráel királya az ő ruháját, és menének viadalra.

Izráel királya azt mondta Jósáfátnak: Én álruhába öltözöm, és úgy megyek a harcba. Te pedig öltözz a saját ruhádba. Majd álruhába öltözött Izráel királya, és úgy mentek a harcba.

30

Siria királya pedig meghagyta vala az ő szekerei fejedelmeinek, mondván: Ne harczoljatok se kicsiny, se nagy ellen, hanem csak az Izráel királya ellen.

Arám királya pedig meghagyta harci szekerei parancsnokainak: Ne harcoljatok se kicsiny, se nagy ellen, hanem csak Izráel királya ellen.

31

És a mikor meglátták a szekerek fejedelmei Jósafátot, mondának: Ez az Izráel királya! És körülfogták őt, hogy legyőzzék. Akkor felkiálta Jósafát, és az Úr megsegéllé őt, és az Isten azokat elfordítá tőle;

Amikor a harci szekerek parancsnokai meglátták Jósáfátot, azt gondolták, hogy ő Izráel királya. És körülfogták őt, hogy megtámadják. Akkor felkiáltott Jósáfát, és az ÚR megsegítette, és Isten eltérítette őket tőle.

32

Mert mikor látták a szekerek fejedelmei, hogy nem az Izráel királya, ott hagyták.

Mert amikor látták a szekerek parancsnokai, hogy ő nem Izráel királya, otthagyták.

33

Egy férfi pedig kifeszíté kézívét csak úgy találomra, és találá az Izráel királyát a pánczél és a kapocs között. És ő monda az ő kocsisának: Fordulj meg, és vígy ki engem a táborból, mert megsebesültem.

Egy férfi pedig csak úgy találomra kifeszítette íját, és eltalálta Izráel királyát a páncél és a kapocs között. Erre ő megparancsolta a kocsisának: Fordulj meg, és vigyél ki a táborból, mert megsebesültem.

34

És az ütközet mind erősebb lett azon a napon, és az Izráel királya az ő szekerében állott a Siriabeliek ellen estvéig, és naplementekor meghala.

De az ütközet egyre erősebb lett azon a napon, és Izráel királyának a szekerében kellett állnia az arámokkal szemben estig, és naplementekor meghalt.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Csapdában
Hazug lélek
Vigyázz a buktatókra
Vigyázz a buktatókra