Online Biblia

1

Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.

Az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde volt.

2

És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.

Mikor azután kelet felől elindultak, Sineár földjén egy síkságot találtak, és ott letelepedtek.

3

És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.

Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük jól ki! A tégla lett nekik kő gyanánt, a szurok pedig habarcs gyanánt.

4

És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.

Ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén!

5

Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.

Az ÚR pedig leszállt, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet az emberek fiai építettek.

6

És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.

Ezt mondta az ÚR: Íme, e nép egy, és az egésznek egy a nyelve, de munkájának ez csak a kezdete. Bizony semmi sem gátolja, hogy véghezvigyenek mindent, amit elgondolnak magukban.

7

Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.

Nosza, szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy ne értsék meg egymás beszédét!

8

És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.

Így szélesztette szét őket onnan az ÚR az egész föld színére, és abbahagyták a város építését.

9

Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.

Azért nevezték azt Bábelnak, mert ott zavarta össze az ÚR az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az egész föld színére.

10

Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után.

Ez Sém nemzetsége: Sém százesztendős korában nemzette Arpaksadot, két évvel az özönvíz után.

11

És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat.

Sém, miután Arpaksadot nemzette, ötszáz esztendeig élt, és fiakat és leányokat nemzett.

12

Arpaksád pedig harminczöt esztendős vala, és nemzé Séláht.

Arpaksad pedig harmincöt esztendős volt, amikor Selahot nemzette.

13

És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Arpaksad, miután Selahot nemzette, négyszázhárom esztendeig élt, és fiakat és leányokat nemzett.

14

Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert.

Selah pedig harmincesztendős volt, amikor Hébert nemzette.

15

És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Selah, miután Hébert nemzette, négyszázhárom esztendeig élt, és fiakat és leányokat nemzett.

16

Héber pedig harmincznégy esztendős vala és nemzé Péleget.

Héber pedig harmincnégy esztendős volt, amikor Peleget nemzette.

17

És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Héber, miután Peleget nemzette, négyszázharminc esztendeig élt, és fiakat és leányokat nemzett.

18

Péleg pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Réut.

Peleg pedig harmincesztendős volt, amikor Reút nemzette.

19

És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Peleg, miután Reút nemzette, kétszázkilenc esztendeig élt, és fiakat és leányokat nemzett.

20

Réu pedig harminczkét esztendős vala, és nemzé Sérugot.

Reú pedig harminckét esztendős volt, amikor Szerúgot nemzette.

21

És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat.

Reú, miután Szerúgot nemzette, kétszázhét esztendeig élt, és fiakat és leányokat nemzett.

22

Sérug pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Nákhort.

Szerúg pedig harmincesztendős volt, amikor Náhórt nemzette.

23

És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Szerúg, miután Náhórt nemzette, kétszáz esztendeig élt, és fiakat és leányokat nemzett.

24

Nákhor pedig huszonkilencz esztendős vala, és nemzé Thárét.

Náhór pedig huszonkilenc esztendős volt, amikor Tárét nemzette.

25

És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilencz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.

Náhór, miután Tárét nemzette, száztizenkilenc esztendeig élt, és fiakat és leányokat nemzett.

26

Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.

Táré pedig hetvenesztendős volt, és nemzette Abrámot, Náhórt és Háránt.

27

Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot.

Ez Táré nemzetsége: Táré Abrámot, Náhórt és Háránt nemzette. Hárán pedig Lótot nemzette.

28

Meghala pedig Hárán, az ő atyjának Thárénak szemei előtt, az ő születésének földjén, Úr-Kaszdimban.

Hárán pedig meghalt apja, Táré szeme előtt, szülőföldjén, Úr-Kaszdimban.

29

Ábrám pedig és Nákhor vőnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh atyjának leánya.

Abrám és Náhór pedig feleséget vettek maguknak. Abrám feleségének a neve Száraj volt, Náhór feleségének pedig Milká; ő Háránnak, Milká apjának és Jiszká apjának leánya.

30

Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke.

Száraj pedig meddő volt, nem volt gyermeke.

31

És felvevé Tháré Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének.

És fogta Táré Abrámot, a fiát és Lótot, Hárán fiát, az unokáját és Szárajt, a menyét, Abrámnak, az ő fiának feleségét, és elindultak együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kánaán földjére menjenek. Eljutottak Háránig, és ott letelepedtek.

32

Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendős, és meghala Tháré Háránban.

Táré pedig kétszázöt esztendős volt, amikor meghalt Háránban.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

1.Mózes 11,1-9
24. Bábeli törekvések
30. Új lázadás