Online Biblia

1

És elindula Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájából, az Úr rendeléséhez képest az ő útjok rendje szerint és tábort ütének Refidimben. De a népnek nem vala inni való vize.

Ezután Izráel fiainak egész gyülekezete Szín pusztájából elindulva táborhelyről táborhelyre haladt, az ÚR rendelkezése szerint, majd tábort ütöttek Refídímben. De a népnek nem volt ivóvize.

2

Verseng vala azért a nép Mózessel és mondák: Adjatok nékünk vizet, hogy igyunk. És monda nékik Mózes: Miért versengtek én velem? Miért kísértitek az Urat?

Ezért a nép perelni kezdett Mózessel, és azt mondták: Adjatok nekünk vizet, hogy ihassunk! Mózes azt felelte nekik: Miért pereltek velem? Miért kísértitek az URat?

3

És szomjúhozik vala ott a nép a vízre és zúgolódék a nép Mózes ellen és monda: Miért hoztál ki minket Égyiptomból? hogy szomjúsággal ölj meg minket, gyermekeinket és barmainkat?

De a nép szomjazott, és így zúgolódott Mózes ellen: Miért hoztál ki minket Egyiptomból? Hogy szomjúsággal ölj meg minket, gyermekeinket és jószágainkat?

4

Mózes pedig az Úrhoz kiálta mondván: Mit cselekedjem ezzel a néppel? Kevés hijja, hogy meg nem köveznek engemet.

Mózes pedig így kiáltott az ÚRhoz: Mit cselekedjem ezzel a néppel? Kevés híja, hogy meg nem köveznek.

5

És az Úr monda Mózesnek: Eredj el a nép előtt és végy magad mellé Izráel vénei közűl; pálczádat is, melylyel a folyót megsujtottad, vedd kezedbe és indulj el.

Az ÚR azt mondta Mózesnek: Menj végig a nép előtt, és vegyél magad mellé néhányat Izráel vénei közül. A botodat is vedd a kezedbe, amellyel a folyóra sújtottál, és indulj el.

6

Ímé én oda állok te elődbe a sziklára a Hóreben, és te sujts a sziklára, és víz jő ki abból, hogy igyék a nép. És úgy cselekedék Mózes Izráel vénei szeme láttára.

Íme, én odaállok eléd a sziklára a Hóreben. Sújts a sziklára, és víz jön ki belőle, hogy ihasson a nép. Mózes úgy cselekedett Izráel véneinek szeme láttára.

7

És nevezé annak a helynek nevét Masszának és Méribának, Izráel fiainak versengéséért, és mert kísértették az Urat, mondván: Vajjon köztünk van- é az Úr vagy nincsen?

Azt a helyet Masszának és Meríbának nevezte Izráel fiainak perlekedése miatt, és mert kísértették az URat, és azt mondták: Vajon közöttünk van-e az ÚR, vagy sem?

8

Eljöve pedig Amálek és hadakozék Izráel ellen Refidimben.

Azután eljött Amálék, és hadakozott Izráel ellen Refídímben.

9

És monda Mózes Józsuénak: Válaszsz nékünk férfiakat és menj el, ütközzél meg Amálekkel. Holnap én a halom tetejére állok és az Isten pálczája kezemben lesz.

Mózes azt mondta Józsuénak: Válassz ki nekünk férfiakat, és menj el, ütközzél meg Amálékkal. Holnap a halom tetejére állok, és Isten botja a kezemben lesz.

10

És úgy cselekedék Józsué a mint mondotta vala néki Mózes, megütközék Amálekkel: Mózes, Áron és Húr pedig felmenének a halom tetejére.

Józsué úgy cselekedett, ahogy Mózes mondta neki: megütközött Amálékkal. Mózes, Áron és Húr pedig fölment a halom tetejére.

11

És lőn, mikor Mózes felemelé kezét, Izráel győz vala; mikor pedig leereszté kezét, Amálek győz vala.

És az történt, hogy amikor Mózes fölemelte a kezét, Izráel győzött, mikor pedig leeresztette a kezét, Amálék győzött.

12

Mikor azért Mózes kezei elnehezedének, követ hozának és alája tevék, hogy arra űljön; Áron pedig és Húr tartják vala az ő kezeit, egy felől az egyik, más felől a másik, és felemelve maradának kezei a nap lementéig.

Ezért mikor Mózes keze elnehezedett, követ hoztak, és alája tették, hogy arra üljön. Áron és Húr pedig tartotta a kezeit, egyfelől az egyik, másfelől a másik, és fölemelve maradt a keze naplementéig.

13

Józsué pedig leveré Amáleket és az ő népét fegyver élivel.

Józsué pedig leverte Amálékot és népét fegyver élével.

14

És monda az Úr Mózesnek: Írd meg ezt emlékezetül könyvbe és add tudtára Józsuénak, hogy mindenestől eltörlöm Amálek emlékezetét az ég alól.

Azt mondta az ÚR Mózesnek: Írd meg ezt emlékezetül egy könyvbe, és add tudtára Józsuénak, hogy mindenestül eltörlöm Amálék emlékezetét az ég alól.

15

És építe Mózes oltárt és nevezé nevét Jehova-Niszszi-nek.

Ekkor Mózes oltárt épített, és így nevezte el: „Az ÚR az én zászlóm”.

16

És monda: Megesküdött az Úr, hogy harcza lesz az Úrnak Amálek ellen nemzetségről nemzetségre.

És így szólt: Megesküdött az ÚR, hogy harca lesz Amálék ellen nemzedékről nemzedékre.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

39. A vádlottak padján
40. Harc lent és harc fent