Online Biblia

Biblia

  • Szimpla olvasás
  • Fordításokról

Keresés

Beállítások
Ékezet nélküli találatok elfogadása.
Csak szó eleji egyezés elfogadása.
Betöltéskor fókusz a keresésre.
  • Fordításokról
  • Szentírásról
  • Bibliaolvasó kalauz
  • Bővítmények

Károli Gáspár Fordítás » 2. Mózes » 2. Fejezet
Fejezetek
  • 1 
  • 2 
  • 3 
  • 4 
  • 5 
  • 6 
  • 7 
  • 8 
  • 9 
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31
  • 32
  • 33
  • 34
  • 35
  • 36
  • 37
  • 38
  • 39
  • 40
1
És elméne egy Lévi nemzetségéből való férfiú és Lévi-leányt vőn feleségűl.
Egy Lévi nemzetségéből való férfi elment, és feleségül vett egy Lévi-leányt.
2
És fogada méhében az asszony és fiat szűle; és látá, hogy szép az és rejtegeté három hónapig.
Az asszony fogant méhében, és fiút szült. Amikor látta, hogy szép a gyermek, három hónapig rejtegette.
3
De mikor tovább nem rejtegetheté, szerze annak egy gyékény-ládácskát, és bekené azt gyantával és szurokkal s belétevé a gyermeket és letevé a folyóvíz szélén a sás közé.
De mikor tovább nem rejtegethette, szerzett neki egy gyékényládácskát, bekente gyantával és szurokkal, belehelyezte a gyermeket, és letette a folyó szélén a sás közé.
4
Az ő nénje pedig megáll vala távolról, hogy megtudja: mi történik vele?
A nénje pedig megállt távol, hogy megtudja, mi történik vele.
5
És aláméne a Faraó leánya, hogy megfürödjék a folyóvízben, szolgálóleányai pedig járkálnak vala a víz partján. És meglátá a ládácskát a sás között s elküldé az ő szolgálóleányát és kihozatá azt.
Ekkor lement a fáraó leánya, hogy megfürödjék a folyóban, a szolgálóleányai pedig a víz partján járkáltak. Amint meglátta a ládácskát a sás között, odaküldte szolgálóleányát, és kihozatta.
6
És kinyitá és látá a gyermeket; és ímé egy síró fiú. És könyörűle rajta és monda: A héberek gyermekei közűl való ez.
Kinyitotta, és meglátta a gyermeket: íme, egy síró fiú volt! Megszánta, és azt mondta: A héberek gyermekei közül való.
7
Az ő nénje pedig monda a Faraó leányának: Elmenjek-é s hívjak-é egy szoptatós asszonyt a héber asszonyok közűl, hogy szoptassa néked a gyermeket?
A nénje pedig azt mondta a fáraó leányának: Elmenjek-e, és hívjak-e egy szoptatós asszonyt a héber asszonyok közül, hogy szoptassa neked a gyermeket?
8
És a Faraó leánya monda néki: Eredj el. Elméne azért a leányzó, és elhívá a gyermek anyját.
A fáraó leánya így felelt neki: Menj el! Elment hát a leány, és elhívta a gyermek anyját.
9
És monda néki a Faraó leánya: Vidd el ezt a gyermeket és szoptasd fel nékem, és én megadom a te jutalmadat. És vevé az asszony a gyermeket és szoptatá azt.
A fáraó leánya azt mondta neki: Vidd el ezt a gyermeket, és szoptasd nekem, és én megadom jutalmadat. Erre az asszony magához vette a gyermeket, és szoptatta.
10
És felnevekedék a gyermek, és vivé őt a Faraó leányához, és fia gyanánt lőn annak, és nevezé nevét Mózesnek, és mondá: Mert a vízből húztam ki őt.
Mikor a gyermek felnőtt, a fáraó leányához vitte őt, és az a fiává fogadta, és Mózesnek nevezte, mert azt mondta: a vízből húztam ki.
11
Lőn pedig azokban a napokban, mikor Mózes felnevekedék, kiméne az ő atyjafiaihoz és látá az ő nehéz munkájokat s látá, hogy egy Égyiptombeli férfi üt vala egy héber férfit az ő atyjafiai közűl.
Amikor Mózes felnövekedett, kiment atyjafiaihoz, és látta nehéz munkájukat. Meglátta, hogy egy egyiptomi férfi ver egy héber férfit az ő atyjafiai közül.
12
Mikor ide-oda tekinte és látá hogy senki sincs, agyonüté az Égyiptombelit és elrejté azt a homokba.
Mikor körültekintett, és látta, hogy senki sincs ott, agyonütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokba.
13
Másnap is kiméne és ímé két héber férfi veszekedik vala. És monda annak a ki bűnös vala: Miért vered a te atyádfiát?
Másnap is kiment, és íme, két héber férfi veszekedett. Azt mondta annak, aki bűnös volt: Miért vered a testvéredet?
14
Az pedig monda: Kicsoda tett téged fő emberré és bíróvá mi rajtunk? Talán engem is meg akarsz ölni, mint megöléd az égyiptomit? Mózes pedig megfélemlék és monda: Bizony kitudódott a dolog.
Az pedig így felelt: Kicsoda tett téged felettessé és bíróvá fölöttünk? Talán engem is meg akarsz ölni, ahogy megölted az egyiptomit? Mózes pedig megijedt, és azt mondta magában: Bizony, kitudódott a dolog.
15
A Faraó is meghallá azt a dolgot és Mózest halálra keresteti vala: de elfuta Mózes a Faraó elől és lakozék Midián földén; leűle pedig [egy] kútnál.
A fáraó is meghallotta ezt a dolgot, és Mózest halálra kerestette. De Mózes elmenekült a fáraó elől, és Midján földjén telepedett le. Ott leült egy kútnál.
16
Midián papjának pedig hét leánya vala, és oda menének és [vizet] húzának és tele merék a válúkat, hogy megitassák atyjoknak juhait.
Midján papjának pedig hét leánya volt. Odamentek, vizet húztak, és telemerték a vályúkat, hogy megitassák atyjuk juhait.
17
A pásztorok is oda menének és elűzék őket. Mózes pedig felkele és segítséggel lőn nékik és megitatá juhaikat.
A pásztorok is odamentek, és elűzték őket. Mózes pedig fölkelt, és segített a leányoknak, és megitatta juhaikat.
18
Mikor atyjokhoz Réhuelhez menének, monda ez: Mi az oka, hogy ma ilyen hamar megjöttetek?
Mikor atyjukhoz, Reuélhez hazaértek, ő megkérdezte: Mi az oka, hogy ma ilyen hamar megjöttetek?
19
Ők pedig mondának: Egy égyiptombeli férfi oltalmaza minket a pásztorok ellen, annakfelette [vizet] is húzott nékünk, és megitatta a juhokat.
Ők így válaszoltak: Egy egyiptomi férfi oltalmazott meg minket a pásztoroktól, sőt még vizet is húzott nekünk, és megitatta a juhokat.
20
S monda leányainak: És hol van ő? miért hagytátok ott azt a férfit? hívjátok el, hogy egyék kenyeret.
Erre így szólt a leányainak: Hol van ő? Miért hagytátok ott azt a férfit? Hívjátok el, hogy egyen valamit!
21
És tetszék Mózesnek, hogy ott maradjon e férfiúnál, és ez feleségül adá Mózesnek az ő leányát, Czipporát.
Mózes jónak látta, hogy ott maradjon a férfinál, aki feleségül adta Mózeshez a leányát, Cippórát.
22
És fiat szűle ez és nevezé nevét Gersomnak, mert mondá: Jövevény voltam az idegen földön.
Az asszony fiút szült, ő pedig Gérsómnak nevezte, mert azt mondta: Jövevény lettem idegen földön.
23
És lőn ama hosszú idő alatt, meghala az Égyiptom királya, Izráel fiai pedig fohászkodnak vala a szolgaság miatt, és kiáltnak vala és feljuta a szolgaság miatt való kiáltásuk Istenhez.
E hosszú idő alatt meghalt Egyiptom királya, Izráel fiai pedig fohászkodtak a szolgaság miatt; kiáltottak, és a szolgaság miatt való jajkiáltásuk feljutott Istenhez.
24
És meghallá Isten az ő fohászkodásukat és megemlékezék Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről.
Meghallotta Isten a fohászkodásukat, és megemlékezett az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről.
25
És megtekinté Isten az Izráel fiait és gondja vala rájok Istennek.
Rátekintett Isten Izráel fiaira, és gondja volt rájuk.

Színjelzés

  • Károli Gáspár Fordítás
  • Revideált Károli Biblia (Veritas)
  • « 2. Mózes 1. Fejezet
  • 2. Mózes 3. Fejezet »

Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki  
Igehirdetés.ma
Ige  03. Egy szabadító születik
Ige  04. Egyik szem sír, a másik nevet
Ige  05. „Az igazakra világosság fénylik a sötétben”
Ige  12. Uram, miattad szenvedünk?!
Ige  A halál árnyékának völgyében is
Ige  A képzés folytatása
Ige  A mérleg két oldala
Ige  A paráznaság romboló ereje 2
Ige  Amrám és családja
Ige  Isten gondviseléséből született gyermek
Ige  Miért hallgat meg Isten
Ige  Mózes missziója
Ige  Önjelölt szabadító
Ige  Reménykedve várjunk az Úrra!
Ige  Tanulmány a gondviselésről

Kalauz

Március 23

Egyéves:

  • 4Móz 36:1- 5Móz 1:46
  • Lk 5:29-6:11
  • Zsolt 66:1-20
  • Péld 11:24-26

Kétéves:

  • I. év: 2Móz 32
  • II. év: Ezsd 4
  • Lk 5:29-6:11
  • Zsolt 66:1-20
  • Péld 11:24-26

Példabeszéd

Mert biztosan van jövendő, és reménységed nem semmisül meg.
Péld. 23:18