Online Biblia

Biblia

  • Szimpla olvasás
  • Fordításokról

Keresés

Beállítások
Ékezet nélküli találatok elfogadása.
Csak szó eleji egyezés elfogadása.
Betöltéskor fókusz a keresésre.
  • Fordításokról
  • Szentírásról
  • Bibliaolvasó kalauz
  • Bővítmények

Károli Gáspár Fordítás » 2. Mózes » 7. Fejezet
Fejezetek
  • 1 
  • 2 
  • 3 
  • 4 
  • 5 
  • 6 
  • 7 
  • 8 
  • 9 
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31
  • 32
  • 33
  • 34
  • 35
  • 36
  • 37
  • 38
  • 39
  • 40
1
Az Úr pedig monda Mózesnek: Lásd, Istenévé teszlek téged a Faraónak, Áron pedig, a te atyádfia, szószólód lészen.
Az ÚR erre azt mondta Mózesnek: Lásd, mintegy Istenné teszlek a fáraónak, testvéred, Áron pedig szószólód lesz.
2
Te mondj el mindent, a mit néked parancsolok; Áron pedig, a te atyádfia mondja meg a Faraónak, hogy bocsássa el Izráel fiait az ő földéről.
Mondj el mindent, amit parancsolok neked. Testvéred, Áron pedig mondja meg a fáraónak, hogy bocsássa el Izráel fiait a földjéről.
3
Én pedig megkeményítem a Faraó szívét és megsokasítom az én jeleimet és csudáimat Égyiptom földén.
Én pedig megkeményítem a fáraó szívét, és megsokasítom jeleimet és csodáimat Egyiptom földjén.
4
És a Faraó nem hallgat reátok; akkor én kezemet Égyiptomra vetem és kihozom az én seregeimet, az én népemet, az Izráel fiait Égyiptom földéről nagy büntető ítéletek által.
De a fáraó nem fog rátok hallgatni. Akkor a kezemet Egyiptomra vetem, és kihozom seregemet, az én népemet, Izráel fiait Egyiptom földjéről nagy büntető ítéletek által.
5
S megtudják az Égyiptombeliek, hogy én vagyok az Úr, a mikor kinyujtándom kezemet Égyiptomra és kihozándom az Izráel fiait ő közülök.
S megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az ÚR, amikor kinyújtom kezemet Egyiptomra, és kihozom Izráel fiait közülük.
6
És cselekedék Mózes és Áron, a mint parancsolta vala nékik az Úr; úgy cselekedének.
Mózes és Áron mindenben úgy cselekedett, ahogy az ÚR parancsolta nekik.
7
Mózes pedig nyolczvan esztendős és Áron nyolczvanhárom esztendős vala, a mikor a Faraóval beszéltek.
Mózes nyolcvan, Áron pedig nyolcvanhárom esztendős volt, amikor a fáraóval beszéltek.
8
És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak mondván:
Majd így szólt az ÚR Mózeshez és Áronhoz:
9
Ha szól hozzátok a Faraó mondván: tegyetek csudát; akkor mondd Áronnak: Vedd a te vessződet és vesd a Faraó elé; kígyóvá lesz.
Ha így szól hozzátok a fáraó: „Tegyetek csodát!”, akkor mondd Áronnak: vedd a botodat, és dobd a fáraó elé! És az kígyóvá lesz.
10
Beméne azért Mózes és Áron a Faraóhoz, és úgy cselekedének, a mint az Úr parancsolta vala; veté Áron az ő vesszejét a Faraó elé és az ő szolgái elé, és kígyóvá lőn.
Bement tehát Mózes és Áron a fáraóhoz, és úgy cselekedtek, ahogy az ÚR parancsolta. Áron a fáraó és az ő szolgái elé dobta a botját, és az kígyóvá lett.
11
És előhívá a Faraó is a bölcseket és varázslókat, és azok is, Égyiptom írástudói, úgy cselekedének az ő titkos mesterségökkel.
Ekkor a fáraó is előhívta a bölcseket és varázslókat, és ők, Egyiptom írástudói is úgy cselekedtek az ő titkos mesterségükkel.
12
Elveté ugyanis mindenik az ő vesszejét és kígyókká lőnek; de az Áron vesszeje elnyelé azok vesszejét.
Mindegyik ledobta a botját, és kígyóvá lettek. De Áron botja elnyelte az ő botjukat.
13
És megkeményedék a Faraó szíve és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr.
A fáraó szíve azonban megkeményedett, és nem hallgatott rájuk, amint megmondta az ÚR.
14
Az Úr pedig monda Mózesnek: Kemény a Faraó szíve, nem akarja a népet elbocsátani.
Az ÚR pedig azután így szólt Mózeshez: Kemény a fáraó szíve, nem akarja a népet elbocsátani.
15
Eredj a Faraóhoz reggel; ímé ő kimegy a vízhez, és állj eleibe a folyóvíz partján, és a vesszőt, a mely kígyóvá változott vala, vedd kezedbe.
Menj a fáraóhoz reggel! Íme, ő kimegy a vízhez. Állj elé a folyó partján, és a botot, amely kígyóvá változott, vedd a kezedbe.
16
És mondd néki: Az Úr, a héberek Istene küldött engem hozzád, mondván: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem a pusztában; de ímé mindez ideig meg nem hallgattál.
Mondd neki: Az ÚR, a héberek Istene küldött engem hozzád ezzel az üzenettel: „Bocsásd el népemet, hogy szolgáljon nekem a pusztában. De, íme, mindeddig nem hallgattál meg.”
17
Így szólt az Úr: Erről tudod meg, hogy én vagyok az Úr: Ímé én megsujtom a vesszővel, a mely kezemben van, a vizet, a mely a folyóban van, és vérré változik.
Így szól az ÚR: Erről tudod meg, hogy én vagyok az ÚR: íme, én megsújtom a kezemben lévő bottal a vizet, amely a folyóban van, és az vérré változik.
18
És a hal, a mely a folyóvízben van, meghal, a folyóvíz pedig megbüdösödik és irtózni fognak az Égyiptombeliek vizet inni a folyóból.
És a hal, amely a folyóban van, elpusztul, a folyó pedig megbüdösödik, és irtózni fognak az egyiptomiak attól, hogy igyanak belőle.
19
Monda azért az Úr Mózesnek: Mondd Áronnak: Vedd a te vessződet és nyujtsd ki kezedet Égyiptom vizeire; azoknak folyóvizeire, csatornáira, tavaira és minden vízfogóira, hogy vérré legyenek és vér legyen Égyiptom egész földén, mind a fa-, mind a kőedényekben.
Ezután azt mondta az ÚR Mózesnek: Mondd Áronnak: „Vedd a botodat, és nyújtsd ki a kezed Egyiptom vizeire: folyóira, csatornáira, tavaira és minden vízgyűjtőjére, hogy vérré váljanak, és vér legyen Egyiptom egész földjén, mind a fa-, mind a kőedényekben.”
20
Mózes és Áron pedig úgy cselekedének, a mint az Úr parancsolta vala. És felemelé a vesszőt és megsujtá a vizet, a mely a folyóban vala a Faraó előtt és az ő szolgái előtt, és mind vérré változék a víz, a mely a folyóban vala.
Mózes és Áron pedig úgy cselekedett, ahogy az ÚR parancsolta. Fölemelte a botot, rásújtott a vízre, amely a folyóban volt a fáraó és szolgái előtt, és a folyó egész vize vérré változott.
21
A hal pedig, a mely a folyóvízben vala, meghala, és megbüdösödék a folyóvíz, és nem ihatának az Égyiptombeliek a folyónak vizéből; és vér vala az egész Égyiptom földén.
A hal pedig, amely a folyóban volt, elpusztult, és megbüdösödött a folyó, és nem ihattak az egyiptomiak a folyóvízből; és vér volt Egyiptom egész földjén.
22
De úgy cselekedének Égyiptom írástudói is az ő varázslásukkal, és kemény maradt a Faraó szíve és nem hallgata reájok; a mint az Úr megmondotta vala.
De úgy cselekedtek Egyiptom írástudói is az ő varázslásukkal, és kemény maradt a fáraó szíve, és nem hallgatott rájuk, amint az ÚR megmondta.
23
És elfordula a Faraó és haza méne és ezen sem indula meg az ő szíve.
Megfordult a fáraó, hazament, és ezen sem indult meg a szíve.
24
Az Égyiptombeliek pedig mindnyájan ássák vala a folyóvíz mellékét vízért, hogy ihassanak; mert nem ihatják vala a folyó vizét.
Az egyiptomiak pedig mindnyájan ásták a folyóvíz mellékét vízért, hogy ihassanak, mert nem lehetett inni a folyó vizét.
25
És hét nap telék el, a mióta az Úr megsujtotta vala a folyóvizet.
Hét nap telt el azóta, hogy az ÚR csapással sújtotta a folyót.

Színjelzés

  • Károli Gáspár Fordítás
  • Revideált Károli Biblia (Veritas)
  • « 2. Mózes 6. Fejezet
  • 2. Mózes 8. Fejezet »

Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki  
Igehirdetés.ma
Ige  16. Az ember tragédiája
Ige  17. Vérré vált vizek
Ige  A gyülekezet istenei
Ige  A tíz parancsolat
Ige  A tíz parancsolat,a tíz bálvány-első bálvány

Kalauz

Március 23

Egyéves:

  • 4Móz 36:1- 5Móz 1:46
  • Lk 5:29-6:11
  • Zsolt 66:1-20
  • Péld 11:24-26

Kétéves:

  • I. év: 2Móz 32
  • II. év: Ezsd 4
  • Lk 5:29-6:11
  • Zsolt 66:1-20
  • Péld 11:24-26

Példabeszéd

Ne légy a bor mellett dőzsölők között, sem azok között, akik a húsevésben tobzódnak.
Péld. 23:20