Online Biblia

1

Agrippa pedig monda Pálnak: Megengedtetik néked, hogy szólj a magad mentségére. Akkor Pál kinyújtván kezét, védőbeszédet tartott:

Agrippa pedig azt mondta Pálnak: Megengedjük, hogy szólj a magad mentségére. Akkor Pál kinyújtotta a kezét, és védőbeszédet tartott:

2

Agrippa király! Boldognak tartom magamat, hogy mindazok felől, a mikkel a zsidóktól vádoltatom, te előtted fogok védekezni e mai napon;

Agrippa király! Boldognak tartom magamat, hogy a mai napon előtted védekezhetem mindazok ellen, amikkel a zsidók vádolnak,

3

Mivel te nagyon jól ismered a zsidók minden szokását és vitás kérdését. Azért kérlek, hallgass meg engem türelmesen!

mivel te nagyon jól ismered a zsidók minden szokását és vitás kérdéseit. Kérlek azért, hallgass meg engem türelmesen!

4

Az én ifjúságomtól fogva való életemet tehát, mely kezdetétől az én népem közt Jeruzsálemben folyt le, tudják a zsidók mindnyájan.

Életemet, amely kezdettől népem között és Jeruzsálemben folyt le, ifjúságomtól fogva minden zsidó ismeri.

5

Kik tudják rólam eleitől fogva (ha bizonyságot akarnak tenni), hogy én a mi vallásunknak legszigorúbb felekezete szerint éltem, mint farizeus.

Mivel ők kezdettől fogva ismernek, tanúsíthatják, ha akarják, hogy vallásunk legszigorúbb felekezete szerint éltem mint farizeus.

6

Most is az Istentől a mi atyáinknak tett ígéret reménységéért állok itt ítélet alatt:

Most is a miatt a reménység miatt állok itt vád alatt, amelyet Isten atyáinknak ígért,

7

Melyre a mi tizenkét nemzetségünk, éjjel és nappal buzgón szolgálva reményli, hogy eljut; mely reménységért vádoltatom, Agrippa király, a zsidóktól.

és amelynek beteljesedésében a mi tizenkét törzsünk éjjel-nappal buzgón szolgálva reménykedik. Ó, király, ezért a reménységért vádolnak engem a zsidók.

8

Micsoda? Hihetetlen dolognak tetszik néktek, hogy Isten halottakat támaszt fel?

Miért találjátok hihetetlennek, hogy Isten halottakat támaszt fel?

9

Én bizonyára elvégeztem vala magamban, hogy ama názáreti Jézus neve ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednem.

Egykor én magam is úgy véltem, hogy mindent meg kell tennem ama názáreti Jézus neve ellen.

10

Mit meg is cselekedtem Jeruzsálemben: és a szentek közül én sokat börtönbe vettettem, a főpapoktól való felhatalmazást megnyervén. Sőt mikor megölettetének, szavazatommal hozzájárultam.

Meg is tettem Jeruzsálemben, és a szentek közül sokat börtönbe csukattam a főpapoktól kapott felhatalmazás alapján. Sőt amikor megölték őket, szavazatommal ehhez hozzájárultam.

11

És minden zsinagógában gyakorta büntetvén őket, káromlásra kényszerítettem; és felettébb dühösködvén ellenök, kergettem mind az idegen városokig is.

Minden zsinagógában sokszor büntetéssel kényszerítettem őket káromlásra, és szerfelett dühöngtem ellenük, még idegen városokban is üldöztem őket.

12

E dologban épen útban lévén Damaskus felé a főpapoktól vett felhatalmazással és engedelemmel,

Ilyen ügyben éppen útban voltam Damaszkusz felé a főpapoktól kapott felhatalmazással és engedéllyel.

13

Délben látám az úton király, hogy mennyből a napnak fényességét meghaladó világosság sugárzott körül engem és azokat, kik velem együtt haladnak vala.

Déltájban az úton azt láttam, ó, király, hogy a mennyből a napfénynél is ragyogóbb világosság sugároz körül engem és a velem együtt utazókat.

14

Mikor pedig mi mindnyájan leestünk a földre, hallék szózatot, mely én hozzám szól és ezt mondja vala zsidó nyelven: Saul, Saul, mit kergetsz engem? Nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod.

Amikor pedig mindnyájan földre estünk, hangot hallottam, amely héber nyelven szólt hozzám, és ezt mondta: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Nehéz neked az ösztöke ellen rugódoznod.

15

Én pedig mondék: Kicsoda vagy, Uram? És az monda: Én vagyok Jézus, a kit te kergetsz.

Én pedig azt kérdeztem: Ki vagy, Uram? Az Úr pedig azt mondta: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.

16

De kelj fel, és állj lábaidra: mert azért jelentem meg néked, hogy téged szolgává és bizonysággá rendeljelek úgy azokban, a miket láttál, mint azokban, a mikre nézve meg fogok néked jelenni ;

De kelj fel, és állj lábadra, mert azért jelentem meg neked, hogy szolgává és tanúvá rendeljelek téged arra nézve, amiket láttál, és amik miatt még meg fogok neked jelenni.

17

Megszabadítván téged e néptől és a pogányoktól, kik közé most küldelek,

Megszabadítalak téged ettől a néptől és a pogányoktól, akik közé küldelek,

18

Hogy megnyissad szemeiket, hogy setétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által.

hogy megnyisd a szemüket, hogy a sötétségből világosságra és a Sátán hatalmából Istenhez térjenek, hogy a bennem való hit által bűneik bocsánatát vegyék, és a megszenteltek között osztályrészt nyerjenek.

19

Azért, Agrippa király, nem levék engedetlen a mennyei látás iránt;

Azért, Agrippa király, nem voltam engedetlen a mennyei látomás iránt,

20

Hanem először a Damaskusbelieknek és Jeruzsálembelieknek, majd Júdeának egész tartományában és a pogányoknak hirdettem, hogy bánják meg bűneiket és térjenek meg az Istenhez, a megtéréshez méltó cselekedeteket cselekedvén.

hanem először Damaszkuszban és Jeruzsálemben, majd Júdea egész tartományában, sőt a pogányok között is hirdettem az embereknek, hogy bánják meg bűneiket, és térjenek meg Istenhez, és a megtéréshez méltó cselekedeteket cselekedjenek.

21

Ezekért akartak engem megölni a zsidók, megfogván a templomban.

Ezért fogtak el a templomban, és ezért akartak a zsidók megölni.

22

De Istentől segítséget vévén, mind e mai napig állok, bizonyságot tévén mind kicsinynek, mind nagynak, semmit sem mondván azokon kívül, a mikről mind a próféták megmondották, mind Mózes, hogy be fognak teljesedni:

De mivel Isten mind e mai napig megsegített, itt állok, és bizonyságot teszek kicsinynek és nagynak egyaránt, és semmit sem mondok azon kívül, amiről a próféták és Mózes is megmondták, hogy be fog teljesedni,

23

Hogy a Krisztusnak szenvedni kell, hogy mint a halottak feltámadásából első, világosságot fog hirdetni e népnek és a pogányoknak.

hogy a Krisztusnak szenvednie kell, és mint aki elsőnek támadt fel a halottak közül, világosságot fog hirdetni ennek a népnek és a pogányoknak is.

24

Mikor pedig ő ezeket mondá a maga mentségére, Festus nagy fenszóval monda: Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány téged őrültségbe visz.

Amikor pedig ezeket mondta a maga mentségére, Fesztusz hangosan így szólt: Bolond vagy te, Pál! A sok tudomány téged őrültségbe visz.

25

Ő pedig monda: Nem vagyok bolond, nemes Festus, hanem igaz és józan beszédeket szólok.

Ő pedig azt mondta: Nem vagyok én bolond, nagyra becsült Fesztusz, hanem igaz és józan beszédeket szólok.

26

Mert tud ezekről a király, kihez bátorságosan is szólok: mert épen nem gondolom, hogy ezek közül ő előtte bármi is ismeretlen volna; mert nem valami zugolyában lett dolog ez.

Mivel tud ezekről a király, akihez bátran szólok, mert nem gondolom, hogy ezek közül előtte bármi is rejtve lenne, hiszen nem valami zugban történt dolgok ezek.

27

Hiszel-e, Agrippa király, a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel.

Agrippa király, hiszel-e a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel.

28

Agrippa pedig monda Pálnak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek.

Agrippa pedig azt mondta Pálnak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek.

29

Pál pedig monda: Kívánnám Istentől, hogy necsak majdnem, hanem nagyon is, ne csak te, hanem mindazok is, kik ma engem hallgatnak, lennétek olyanok, a minő én is vagyok, e bilincsektől megválva.

Pál így válaszolt: Kívánnám Istentől, hogy ne csak majdnem, hanem nagyon is, és ne csak te, hanem mindazok is, akik ma engem hallgatnak, olyanok lennének, amilyen én is vagyok e bilincsek nélkül.

30

És mikor ő ezeket mondá, felkele a király és a tiszttartó és Bernicé és a kik velük együtt ültek;

Aztán felkelt a király, a helytartó, Bereniké és azok, akik velük együtt ültek.

31

És visszavonultokban beszélgetnek vala egymással, mondván: Semmi halálra, vagy fogságra méltó dolgot nem cselekszik ez az ember.

Távozóban így beszélgettek egymás között: Semmi halálra vagy fogságra méltó dolgot nem tett ez az ember.

32

Agrippa pedig monda Festusnak: Ezt az embert szabadon lehetett volna bocsátani, ha a császárra nem appellált volna.

Agrippa pedig azt mondta Fesztusznak: Ezt az embert szabadon lehetne bocsátani, ha a császárhoz nem fellebbezett volna.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

04. Felszabadító háború
A majdnem, a szinte és a mégsem
Agrippa majdnem meggyőzve
Majdnem keresztyén
Majdnem keresztyénség
Mit jelent keresztyénné lenni