Online Biblia

Biblia

  • Szimpla olvasás
  • Fordításokról

Keresés

Beállítások
Ékezet nélküli találatok elfogadása.
Csak szó eleji egyezés elfogadása.
Betöltéskor fókusz a keresésre.
  • Fordításokról
  • Szentírásról
  • Bibliaolvasó kalauz
  • Bővítmények

Károli Gáspár Fordítás » Apostolok Cselekedetei » 22. Fejezet
Fejezetek
  • 1 
  • 2 
  • 3 
  • 4 
  • 5 
  • 6 
  • 7 
  • 8 
  • 9 
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
1
Atyámfiai, férfiak és atyák, hallgassátok meg az én beszédemet, a melylyel most magamat előttetek mentem.
Atyámfiai, férfiak és atyák, hallgassátok meg védekezésemet, amelyet most hozzátok intézek.
2
Mikor pedig hallották, hogy zsidó nyelven szól hozzájok, még inkább nyugalmat tanusítottak. És monda:
Amikor hallották, hogy héber nyelven szól hozzájuk, még inkább megnyugodtak. Akkor így szólt:
3
Én zsidó ember vagyok, születtem a czilicziai Tárzusban, fölneveltettem pedig ebben a városban a Gamáliel lábainál, taníttattam az atyák törvényének pontossága szerint, buzgó lévén az Istenhez, miként ti mindnyájan vagytok ma:
Én zsidó ember vagyok, a ciliciai Tarzuszban születtem, de ebben a városban nőttem fel, Gamáliél lábainál, az atyák törvényének szigora szerint neveltek, és buzgó voltam az Isten iránt, amint ma ti is mindnyájan azok vagytok.
4
És ezt a tudományt üldöztem mind halálig, megkötözvén és tömlöczbe vetvén mind férfiakat, mind asszonyokat.
Ennek a tanításnak a követőit halálra üldöztem, megkötöztem és börtönbe juttattam férfiakat és nőket.
5
Miképen a főpap is bizonyságom nékem, és a véneknek egész tanácsa; kiktől leveleket is vévén az atyafiakhoz, Damaskusba menék, hogy az odavalókat is fogva hozzam Jeruzsálembe, hogy bűnhődjenek.
Tanúm erre a főpap és a véneknek egész tanácsa, akiktől leveleket kaptam az atyafiakhoz, és Damaszkuszba mentem, hogy az ottaniakat is megkötözve Jeruzsálembe hozzam, hogy megbüntessék őket.
6
Lőn pedig, hogy a mint menék és közelgeték Damaskushoz, déltájban nagy hirtelenséggel az égből nagy világosság sugárzott körül engem.
Történt pedig, hogy amint mentem és közeledtem Damaszkuszhoz, déltájban egyszerre csak nagy világosság sugárzott körül engem az égből.
7
És leesém a földre, és hallék szót, mely monda nékem: Saul, Saul, mit kergetsz engem?
Földre estem, és egy hangot hallottam, amely azt mondta nekem: Saul, Saul, miért üldözöl engem?
8
Én pedig felelék: Kicsoda vagy, Uram? És monda nékem: Én vagyok a názáreti Jézus, a kit te kergetsz.
Én pedig azt kérdeztem: Ki vagy, Uram? Ő pedig azt mondta nekem: Én vagyok a názáreti Jézus, akit te üldözöl.
9
A kik pedig velem valának, a világosságot ugyan látták, és megrémültek; de annak szavát, a ki velem szól vala, nem hallották.
Akik velem voltak, a világosságot ugyan látták, de nem hallották annak hangját, aki velem beszélt.
10
Én pedig mondék: Mit cselekedjem, Uram? Az Úr pedig monda nékem: Kelj fel és menj el Damaskusba; és ott megmondják néked mindazokat, a mik elrendelvék néked, hogy véghez vigyed.
Én pedig azt mondtam: Mit tegyek, Uram? Az Úr pedig azt válaszolta: Kelj fel, és menj el Damaszkuszba, és ott megmondják neked mindazt, amit Isten felőled elrendelt, hogy megtedd.
11
Mikor pedig nem láték annak a világosságnak dicsősége miatt, a velem valóktól kézenfogva vezettetve menék Damaskusba.
De mivel nem láttam annak a világosságnak dicsősége miatt, a velem levők kézen fogva vezettek, úgy mentem be Damaszkuszba.
12
Egy bizonyos Ananiás pedig, ki a törvény szerint istenfélő férfiú, kiről az ott lakó zsidók mind jó bizonyságot tesznek,
Egy bizonyos Anániás pedig, aki a törvény szerint élő kegyes férfi, akiről az ott lakó zsidók mind jó bizonyságot tesznek,
13
Hozzám jöve és mellém állva monda nékem: Saul atyámfia, nyerd vissza szemed világát. És én azon szempillantásban reá tekintettem.
hozzám jött, és mellém állva azt mondta nekem: Atyámfia, Saul, láss újra! És én abban a pillanatban rátekintettem.
14
Ő pedig monda: A mi atyáinknak Istene választott téged, hogy megismerd az ő akaratát, és meglásd amaz Igazat, és szót hallj az ő szájából.
Ő pedig azt mondta: Atyáink Istene kiválasztott téged, hogy megismerd az ő akaratát, és meglásd az Igazat, és hangját a saját szájából halljad.
15
Mert leszel néki tanúbizonysága minden embernél azok felől, a miket láttál és hallottál.
Mert tanúja leszel neki minden ember előtt azok felől, amiket láttál és hallottál.
16
Most annakokáért mit késedelmezel? Kelj fel és keresztelkedjél meg és mosd le a te bűneidet, segítségül híván az Úrnak nevét.
Most azért mit késlekedsz? Kelj fel, keresztelkedj meg, és az Úr nevét segítségül hívva mosd le bűneidet.
17
Lőn pedig, hogy mikor Jeruzsálembe megtértem és imádkozám a templomban, elragadtatám lelkemben,
Történt pedig, hogy amikor Jeruzsálembe visszatértem, és imádkoztam a templomban, révületbe estem,
18
És látám őt, ki ezt mondá nékem: Siess és menj ki hamar Jeruzsálemből: mert nem veszik be a te tanúbizonyságtételedet én felőlem.
és láttam őt, aki ezt mondta nekem: Siess, és menj ki hamar Jeruzsálemből, mert nem fogadják el a rólam szóló bizonyságtételedet!
19
És én mondék: Uram, ők magok tudják, hogy én tömlöczbe vetettem és vertem zsinagógánként azokat, a kik hisznek vala te benned:
Én pedig azt mondtam: Uram, ők maguk tudják, hogy én voltam az, aki börtönbe vetettem és zsinagógáról zsinagógára járva megvertem azokat, akik hittek benned.
20
És mikor ama te mártírodnak, Istvánnak vére kiontaték, én is ott állék és helyeslém az ő megöletését, és őrizém azoknak köntösét, a kik őt megölték.
Amikor a te vértanúdnak, Istvánnak a vérét kiontották, én is ott álltam, helyeseltem azt, és őriztem azoknak ruháját, akik őt megölték.
21
És monda nékem: Eredj el, mert én téged messze küldelek a pogányok közé.
Ő pedig azt mondta nekem: Eredj el, mert én messzire küldelek téged, a pogányok közé.
22
Hallgatják vala pedig őt e szóig; de most felemelék szavokat, mondván: Töröld el a földszínéről az ilyent, mert nem illik néki élni.
Eddig a szóig hallgatták őt, de akkor kiabálni kezdtek: Töröld el a föld színéről az ilyet, mert nem érdemli meg, hogy éljen.
23
Mikor pedig azok kiabáltak, és köntösüket elhányák, és port szórának a levegőbe,
Miközben kiabáltak, ruháikat eldobálták, és port szórtak a levegőbe.
24
Parancsolá az ezredes, hogy vigyék őt a várba, mondván, hogy korbácsütésekkel vallassák ki őt, hogy megtudhassa, mi okért kiabáltak úgy reá.
Az ezredes pedig megparancsolta, hogy vigyék Pált a várba, és meghagyta, hogy korbácsütésekkel vallassák ki, hogy megtudja, miért kiáltoztak úgy ellene.
25
A mint azonban lekötötték őt a szíjakkal, monda Pál az ott álló századosnak: Vajjon szabad-é néktek római embert, kit el nem ítéltek, megostorozni?
Amikor azonban szíjakkal lekötözték, azt mondta Pál az ott álló századosnak: Szabad-e nektek római polgárt ítélet nélkül megkorbácsolni?
26
Miután pedig ezt meghallá a százados, elmenvén, megjelenté az ezredesnek, mondván: Meglásd, mit akarsz cselekedni; mert ez az ember római.
Ahogy meghallotta ezt a százados, elment, és jelentette az ezredesnek: Vigyázz, mit teszel, mert ez az ember római!
27
Hozzámenvén azért az ezredes, monda néki: Mondd meg nékem, te római vagy-é? Ő pedig monda: Az.
Hozzá ment azért az ezredes, és megkérdezte tőle: Mondd meg nekem, valóban római polgár vagy? Ő pedig azt felelte: Az vagyok.
28
És felele az ezredes: Én nagy összegért vettem meg ezt a polgárjogot. Pál pedig monda: Én pedig [benne] is születtem.
Az ezredes akkor azt mondta: Én nagy összegért szereztem meg ezt a polgárjogot. Pál pedig azt mondta: Én pedig beleszülettem.
29
Mindjárt eltávozának azért ő tőle, a kik őt vallatni akarák. Sőt az ezredes is megijede, mikor megértette, hogy római, és hogy őt megkötöztette.
Vallatói akkor azonnal félrehúzódtak mellőle. Sőt az ezredes is megijedt, amikor megtudta, hogy római az, akit megkötöztetett.
30
Másnap pedig meg akarván tudni a bizonyos valóságot, miben vádoltatik a zsidóktól, feloldatá őt bilincseiből, és megparancsolá, hogy a főpapok az ő egész tanácsokkal egyben hozzá menjenek; és levezetvén Pált, eleikbe állatá.
Másnap pedig teljes bizonyossággal meg akarta tudni, hogy a zsidók mivel vádolják, ezért bilincseit feloldotta, és megparancsolta, hogy a főpapok és az egész nagytanács gyűljön össze, majd Pált levezette és eléjük állította.

Színjelzés

  • Károli Gáspár Fordítás
  • Revideált Károli Biblia (Veritas)
  • « Apostolok Cselekedetei 21. Fejezet
  • Apostolok Cselekedetei 23. Fejezet »

Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki  
Igehirdetés.ma
Ige  Atyák és testvérek
Ige  Éljen a szabadság! ... de mi a szabadság?
Ige  Krisztus ügye az én ügyem-e?
Ige  Mit tudsz felhozni védelmedre?
Ige  Pál a főtanács előtt
Ige  Pál apostol bizonyságtétele
Ige  Pál védőbeszéde
Ige  Római és mennyei állampolgár
Ige  Személyes találkozás az Úrral

Kalauz

Június 17

Egyéves:

  • 1Kir 18:1-46
  • ApCsel 11:1-30
  • Zsolt 135:1-21
  • Péld 17:12-13

Kétéves:

  • I. év: 5Móz 3
  • II. év: Ézs 31:1-32:20
  • ApCsel 11:1-30
  • Zsolt 135:1-21
  • Péld 17:12-13

Példabeszéd

Az istentelen elfogadja a megvesztegető ajándékot, hogy elfordítsa a törvényesség útját.
Péld. 17:23