Online Biblia

1

Ezekután Pál Athénből eltávozván, méne Korinthusba.

Pál ezek után eltávozott Athénből, és Korinthusba ment.

2

És mikor egy Akvila nevű, pontusi származású zsidóra talált, ki nem régen jött Itáliából, és feleségére Prisczillára (mivelhogy Klaudius megparancsolta vala, hogy a zsidók mind távozzanak Rómából): hozzájuk csatlakozék.

Ott találkozott egy Akvila nevű, pontuszi származású zsidóval, aki nemrég jött Itáliából feleségével, Priszcillával, mivel Klaudiusz elrendelte, hogy a zsidók mind távozzanak Rómából. Pál hozzájuk csatlakozott,

3

És mivelhogy azonféle míves vala, náluk marada és dolgozik vala. Mesterségökre nézve ugyanis sátorcsinálók valának.

és mivel ugyanaz volt a mestersége, náluk maradt, és dolgozott. Mesterségükre nézve ugyanis sátorkészítők voltak.

4

Vetekedék pedig minden szombaton a zsinagógában, és igyekezék mind zsidókat, mind görögöket meggyőzni.

Szombatonként pedig a zsinagógában vitatkozott, és igyekezett meggyőzni mind a zsidókat, mind a görögöket.

5

Mikor pedig megérkeztek Maczedóniából Silás és Timótheus, szorongatá a lélek Pált, és bizonyságot tőn a zsidóknak, hogy Jézus a Krisztus.

Amikor pedig Szilász és Timóteus megérkezett Macedóniából, Pál teljesen az ige hirdetésének szentelte magát, és bizonyságot tett a zsidóknak, hogy Jézus a Krisztus.

6

Mikor pedig azok ellenszegülének és káromlásokat szólának, ruháit megrázva monda nékik: Véretek a fejetekre; én tiszta vagyok: mostantól fogva a pogányokhoz megyek.

De amikor azok ellene fordultak, és szidalmazták, ruháit megrázva azt mondta nekik: Véretek a fejetekre! Én tiszta vagyok. Mostantól fogva a pogányokhoz megyek.

7

És általmenvén onnét, méne egy Justus nevű, istenfélő ember házához, kinek háza szomszédos vala a zsinagógával.

Eltávozott onnan, és egy Titiusz Jusztusz nevű istenfélő ember házához ment, akinek a háza szomszédos volt a zsinagógával.

8

Krispus pedig, a zsinagógának feje hűn az Úrban egész házanépével egybe; a Korinthusbeliek közül is sokan hallván, hisznek vala, és megkeresztelkednek vala.

Kriszpusz pedig, a zsinagóga elöljárója hitt az Úrban egész házanépével együtt, és a korinthusiak közül is sokan, akik hallgatták őt, hittek és megkeresztelkedtek.

9

Monda pedig az Úr látás által éjszaka Pálnak: Ne félj, hanem szólj és ne hallgass:

Az Úr pedig egy éjszaka látomásban azt mondta Pálnak: Ne félj, hanem szólj és ne hallgass,

10

Mert én veled vagyok és senki sem támad reád, hogy néked ártson; mert nékem sok népem van ebben a városban.

mert én veled vagyok! Senki sem fog rád támadni, hogy neked ártson, mert nekem sok népem van ebben a városban.

11

És ott lakozék egy esztendeig és hat hónapig, tanítva köztük az Isten ígéjét.

És ott maradt egy évig és hat hónapig, és tanította köztük az Isten igéjét.

12

Mikor pedig Gallió volt Akhája tiszttartója, reátámadának a zsidók egyakarattal Pálra, és vivék őt a törvényszék elébe,

Amikor pedig Gallió volt Akhája helytartója, a zsidók egy akarattal Pálra támadtak, a törvényszék elé vitték,

13

Mondván: Ez a törvény ellen való istentiszteletre csábítja az embereket.

és így szóltak: Ez az ember törvényellenes istentiszteletre csábítja az embereket.

14

Mikor pedig Pál meg akará nyitni száját, monda Gallió a zsidóknak: Ha valóban valami bosszútételről, vagy gonosz cselekedetről volna szó, zsidók, igazság szerint meghallgatnálak benneteket:

Amikor pedig Pál meg akart szólalni, Gallió azt mondta a zsidóknak: Ti zsidók, ha valóban valami törvénytelenségről vagy gonosz bűntettről volna szó, annak rendje szerint meghallgatnálak benneteket.

15

De ha tanításról, nevekről és a ti törvénytekről van kérdés, ti magatok lássátok; mert én ezekben bíró nem akarok lenni.

De ha tanításról, nevekről és a ti törvényetekről van vita, azt ti magatok intézzétek el, mert én ezekben nem kívánok bíró lenni.

16

És elűzé őket a törvényszék elől.

És elzavarta őket a törvényszék elől.

17

A görögök pedig mindnyájan Sosthenest, a zsinagógának fejét megragadván, verik vala a törvényszék előtt; de Gallió velök semmit sem gondola.

Erre valamennyien megragadták Szószthenészt, a zsinagóga elöljáróját, és a törvényszék előtt megverték, de Gallió nem is törődött velük.

18

Pál pedig, miután még több napig ott marada, az atyafiaktól elbúcsúzván, Siriába hajózék, és vele együtt Prisczilla és Akvila, minekutána fejét megnyírta Kenkreában; mert fogadása vala.

Pál pedig még több napig ott maradt, majd a testvérektől elbúcsúzva Szíriába hajózott Priszcillával és Akvilával együtt, miután fejét megnyíratta Kenkreában, mert fogadalma volt.

19

Juta pedig Efézusba, és azokat ott hagyá; ő maga pedig bemenvén a zsinagógába, vetekedék a zsidókkal.

Efezusba jutva azonban elvált tőlük, bement a zsinagógába, és vitatkozott a zsidókkal.

20

Mikor pedig azok kérék, hogy több ideig maradjon nálok, nem álla reá;

Amikor pedig azok kérték, hogy hosszabb ideig maradjon náluk, nem volt rá hajlandó,

21

Hanem búcsút vőn tőlük, mondván: Mindenesetre Jeruzsálemben kell nékem a következő ünnepet töltenem; de ismét megjövök hozzátok, ha Isten akarja. És elhajózék Efézusból.

hanem búcsút vett tőlük, és azt mondta: Ha Isten úgy akarja, ismét visszajövök hozzátok. És elhajózott Efezusból.

22

És miután Czézáreába érkezék, felmenvén [Jeruzsálembe] és köszöntvén a gyülekezetet, leméne Antiókhiába.

Miután Cézáreába érkezett, felment Jeruzsálembe, és köszöntötte a gyülekezetet, majd lement Antiókhiába.

23

És miután [ott] bizonyos időt eltöltött, elméne, eljárván renddel Galácia tartományát és Frigiát, erősítve a tanítványokat mind.

Miután bizonyos időt ott töltött, útra kelt, és rendre bejárta Galácia tartományát és Frígiát, és erősítette mind a tanítványokat.

24

Érkezék pedig Efézusba egy Apollós nevű zsidó, alekszandriai származású, ékesenszóló férfiú, ki az írásokban tudós vala.

Efezusba pedig egy Apollós nevű, alexandriai származású, ékesen szóló zsidó férfi érkezett, aki jártas volt az Írásokban.

25

Ez meg volt tanítva az Úrnak útára; és lélekben buzgó lévén, szólja és tanítja vala nagy szorgalmatosan az Úrra tartozó dolgokat, jóllehet csak a János keresztségét tudja vala.

Ő már oktatásban részesült az Úr útjáról, és buzgó lélekkel, helyesen szólta és tanította az Úrra tartozó dolgokat, jóllehet csak a János keresztségét ismerte.

26

És ez kezde nagy bátorsággal szólni a zsinagógában. Mikor pedig meghallgatta őt Akvila és Prisczilla, magok mellé vevék []őt, és nyilvábban kifejtették előtte az Istennek útát.

Igen bátran kezdett beszélni a zsinagógában is. Amikor pedig meghallgatta őt Priszcilla és Akvila, maguk mellé vették, és még alaposabban kifejtették neki az Isten útját.

27

Mikor pedig Akhájába akara átmenni, buzdítván [őt] az atyafiak, írának a tanítványoknak, hogy fogadják be őt. Ki mikor odajutott, sokat használa azoknak, kik hittek vala a kegyelem által:

Amikor pedig Akhájába akart átmenni, a testvérek biztatták, és írtak a tanítványoknak, hogy fogadják be őt. Amikor azután megérkezett, nagy segítségükre volt azoknak, akik a kegyelem által hívővé lettek,

28

Mert hatalmasan meggyőzi vala a zsidókat nyilvánosan, bebizonyítva az írásokból, hogy Jézus a Krisztus.

Mert meggyőzően cáfolta a zsidókat, és nyilvánosan bizonyította az Írásokból, hogy Jézus a Krisztus.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Bevezető
"Félelem és nagy rettegés között"
49. Megfelelő hozzáállés: kellő alázat
A kitartó keresztyén
Akvila és Priszcilla
Ami a láthatók mögött van
Apollós
Az aratás és a munkások
De az én körülményeim !!!
Erőtelenség, félelem és nagy rettegés
Gyógyszer a félelemre
Isten arató munkásai
Korintusba érkezés
Mire van leginkább szüksége agy gyülekezetnek? (1kor.sorozat, 1.rész)
Ne félj!
Pál Korintusban
Virágvasárnap és Apollós