- 1
- Minekutána pedig elvégezte a Saullal való beszélgetést, a Jonathán lelke egybeforrt a Dávid lelkével, és Jonathán úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
- Miután befejezte a beszélgetést Saullal, Jónátán lelke egybeforrt Dávid lelkével, és Jónátán úgy megszerette őt, mint a saját lelkét.
- 2
- És Saul magához vevé őt azon a napon, és nem engedé, hogy visszatérjen atyja házához.
- Saul pedig magához vette őt azon a napon, és nem engedte, hogy visszatérjen apja házához.
- 3
- És szövetséget kötének Jonathán és Dávid [egymással,] mivel úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
- Jónátán pedig szövetséget kötött Dáviddal, mert úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
- 4
- És Jonathán leveté felső ruháját, a mely rajta volt, és Dávidnak adta, sőt hadi öltözetét is, saját kardját, kézívét és övét.
- És Jónátán levette a felsőruháját és Dávidnak adta, sőt harci öltözetét, saját kardját, íját és övét is.
- 5
- És elméne Dávid mindenüvé, a hová Saul küldé, és magát eszesen viseli vala. És Saul a harczosok fölé tevé őt, és kedves lőn az egész nép előtt, és a Saul szolgái előtt is.
- És Dávid mindenhova elment, ahová Saul küldte, és útja sikeres volt. Saul a harcosok élére állította, és kedves lett az egész nép előtt és Saul szolgái előtt is.
- 6
- És a mint [hazafelé] jövének, mikor Dávid visszatért, miután a Filiszteusokat leverte, kimentek az asszonyok Saul király elé Izráelnek minden városaiból, hogy énekeljenek és körben tánczoljanak, dobokkal, vígassággal és tomborákkal.
- Amint hazafelé jöttek, amikor Dávid a filiszteusok leveréséből tért vissza, kimentek az asszonyok Saul király elé Izráel minden városából énekelni, körtáncot járni, dobolva, vígan, tamburákon játszva.
- 7
- És énekelni kezdének az asszonyok, kik vígadozának és mondának: Megverte Saul az ő ezerét és Dávid is az ő tízezerét.
- A táncoló asszonyok így kezdtek énekelni: Megverte Saul a maga ezrét és Dávid is az ő tízezrét.
- 8
- Saul pedig igen megharaguvék, és gonosznak tetszék az ő szemei előtt ez a beszéd, és monda: Dávidnak tízezeret tulajdonítanak és nékem tulajdonítják az ezeret, így hát már csak a királyság [hiányzik] néki.
- Saul ezen igen megharagudott, és nem tetszett neki ez a beszéd, mert azt gondolta: Dávidnak, lám, tízezret tulajdonítanak, nekem pedig csak ezret, így hát már csak a királyság hiányzik neki!
- 9
- Saul azért attól a naptól kezdve rossz szemmel néz vala Dávidra, sőt azután is.
- Ezért Saul attól a naptól fogva mindig rossz szemmel nézett Dávidra.
- 10
- Másnap pedig megszállta Sault az Istentől [küldött] gonosz lélek, és prófétálni kezde a maga házában; Dávid pedig hárfázott kezével, mint naponként [szokta,] és a dárda Saul kezében vala.
- Másnap aztán megszállta Sault az Istentől küldött gonosz lélek, és révületbe esett a házában. Dávid pedig hárfázott, ahogy mindennap szokott; Saul kezében pedig egy dárda volt.
- 11
- És elhajítá Saul a dárdát, azt gondolván: Dávidot a falhoz szegezem; de Dávid két ízben is félrehajolt előle.
- És elhajította Saul a dárdát, mert azt gondolta: a falhoz szögezem Dávidot. De Dávid két ízben is félrehajolt előle.
- 12
- És félni kezde Saul Dávidtól, mert az Úr vele volt, Saultól pedig eltávozék.
- És félni kezdett Saul Dávidtól, mert vele volt az ÚR, Saultól pedig eltávozott.
- 13
- És Saul elbocsátá őt magától és ezredesévé tevé; és kimegy vala és bejő vala a nép előtt.
- Ezért Saul elbocsátotta őt maga mellől és ezredesévé tette, hogy vonuljon a hadinép élén.
- 14
- És Dávid minden útjában magát eszesen viseli vala, mert az Úr vele volt.
- És Dávid minden útjában sikeresen forgolódott, mert az ÚR vele volt.
- 15
- Mikor pedig látta Saul, hogy ő igen eszesen viseli magát, félni kezde tőle.
- Mikor pedig látta Saul, hogy milyen sikeres, félni kezdett tőle.
- 16
- De az egész Izráel és Júda szereté Dávidot, mert ő előttük méne ki és jöve be.
- De egész Izráel és Júda szerette Dávidot, mert ő vonult az élükön ki és be.
- 17
- És monda Saul Dávidnak: Ímé idősebbik leányomat, Mérábot néked adom feleségül, csak légy az én vitéz fiam, és harczold az Úrnak harczait; mert [azt] gondolá Saul: Ne az én kezem által vesszen el, hanem a Filiszteusok keze által.
- Saul egyszer így szólt Dávidhoz: Íme, idősebbik leányomat, Mérabot neked adom feleségül, csak légy az én vitézem, és harcold az ÚR harcait. Mert azt gondolta Saul: Ne az én kezem által vesszen el, hanem a filiszteusok keze által.
- 18
- Dávid pedig monda Saulnak: Kicsoda vagyok én, és micsoda az én életem, és atyámnak családja Izráelben, hogy a királynak veje legyek?
- Dávid pedig azt felelte Saulnak: Ki vagyok én, és mi az én életem és apám családja Izráelben, hogy a király veje legyek ?
- 19
- De történt abban az időben, mikor Mérábot, a Saul leányát Dávidnak kellett volna adni, hogy a Meholáthból való Hadrielnek adták őt feleségül.
- De amikor Saul leányát, Mérabot hozzá kellett volna adni Dávidhoz, mégis a mehólai Adriélhez adták feleségül.
- 20
- Mikál, a Saul leánya azonban megszereté Dávidot, és mikor ezt megmondák Saulnak, tetszék néki a dolog.
- Saul leánya, Míkal azonban megszerette Dávidot. Amikor ezt megmondták Saulnak, tetszett neki a dolog.
- 21
- És monda Saul: Néki adom őt, hogy ő legyen veszedelmére és a Filiszteusok keze legyen ellene. Monda azért Saul Dávidnak másodízben: Légy [tehát] most az én vőm.
- Azt gondolta: Nekiadom őt, hogy ő legyen majd veszedelmére, és ő legyen a filiszteusok eszköze ellene. Ezért Saul másodszor is azt mondta Dávidnak: Légy akkor most a vőm.
- 22
- És megparancsolá Saul az ő szolgáinak: Beszéljetek Dáviddal titokban, mondván: Ímé a király jóindulattal van irántad, és szolgái is mind szeretnek téged, légy azért veje a királynak.
- És megparancsolta Saul a szolgáinak: Beszéljetek Dáviddal titokban, és mondjátok ezt neki: Íme, a király jóindulattal van irántad, és szolgái is mind szeretnek, légy azért a veje a királynak.
- 23
- És elmondák a szolgák Dávid előtt e beszédeket. Dávid pedig monda: Olyan kicsiny dolog előttetek, hogy a király vejévé legyen [valaki,] holott én szegény és megvetett ember vagyok?
- A szolgák el is mondták ezeket Dávidnak, de ő így felelt: Olyan csekélységnek látjátok, hogy valaki a király vejévé legyen? Hiszen én szegény és alacsonyrendű ember vagyok!
- 24
- És megmondák Saulnak az ő szolgái, mondván: Ezt meg ezt mondta Dávid.
- És elmondták Saulnak a szolgái, hogy ezt meg ezt mondta Dávid.
- 25
- Saul pedig monda: Mondjátok meg Dávidnak: Nem kiván a király [más] jegyajándékot, hanem csak száz Filiszteus előbőrét, hogy bosszút állj a király ellenségein; mert Saul a Filiszteusok keze által akará Dávidot elpusztítani.
- Saul ekkor így szólt: Mondjátok meg Dávidnak, nem kíván a király más jegyajándékot, csak száz filiszteus előbőrét, hogy bosszút állj a király ellenségein. Mert Saul a filiszteusok keze által akarta elveszíteni Dávidot.
- 26
- Megmondák azért az ő szolgái Dávidnak e beszédeket; és tetszék ez a dolog Dávidnak, hogy a király veje legyen. A [kitűzött] napok még el sem telének,
- Megmondták tehát az ő szolgái Dávidnak ezeket a beszédeket, és tetszett a dolog neki, hogy a király veje legyen. A kitűzött napok még el sem jöttek,
- 27
- Mikor Dávid felkelt, és elment embereivel együtt, és levágott a Filiszteusok közül kétszáz férfit; és elhozá Dávid előbőreiket, és mind beadta azokat a királynak, hogy a királynak veje lehessen. És néki adá Saul az ő leányát, Mikált, feleségül.
- amikor Dávid fölkelt, elment az embereivel, és levágott a filiszteusok közül kétszáz férfit. Elhozta Dávid az előbőrüket, és mind beadta azokat a királynak, hogy annak veje lehessen. Erre Saul hozzáadta feleségül a leányát, Míkalt.
- 28
- Mikor pedig Saul látta és megtudta, hogy az Úr Dáviddal van, és Mikál, a Saul leánya szereti őt:
- Mikor pedig Saul látta és megértette, hogy az ÚR Dáviddal van, és Míkal, a leánya szereti őt,
- 29
- Akkor Saul még inkább félni kezde Dávidtól. És Saul ellensége lőn Dávidnak teljes életében.
- még inkább félni kezdett Dávidtól. És Saul ellensége lett Dávidnak egész életében.
- 30
- A Filiszteusok vezérei pedig [gyakran] betörnek vala, de valahányszor betörének, Dávid Saul minden szolgáinál eszesebben viselé magát; azért felette híressé lőn az ő neve.
- A filiszteusok vezérei pedig gyakran betörtek, de valahányszor betörtek, Dávid mindig nagyobb sikert ért el, mint Saul összes többi szolgája, és ezért igen híressé lett a neve.
Színjelzés
- Károli Gáspár Fordítás
- Revideált Károli Biblia (Veritas)
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Október 6
Kétéves:
- I. év: 1Sám 20
- II. év: Ez 41
- Kol 2:8-23
- Zsolt 78:1-31
- Péld 24:26
Példabeszéd
De ha rajtakapják, hétszer annyit kell adnia, háza minden vagyonát is odaadhatja.