Online Biblia

1

És monda Dávid magában: Egy napon mégis el kell pusztulnom a Saul keze miatt, nincs jobb reám nézve, mintha gyorsan elmenekülök a Filiszteusok tartományába, [így] Saul felhagy [azzal,] hogy engem tovább is üldözzön Izráel egész területén, és [így] megszabadulok az ő kezéből.

Dávid ezt gondolta magában: Egy napon mégis el kell vesznem Saul keze miatt. Jobb nekem, ha gyorsan elmenekülök a filiszteusok földjére. Így Saul fölhagy azzal, hogy engem továbbra is üldözzön Izráel egész területén, és megszabadulok a kezéből.

2

Felkelvén azért Dávid, elméne ő és az a hatszáz ember, a kik vele valának, Ákhishoz, a Máok fiához, Gáth királyához.

Fölkelt tehát Dávid, és elment hatszáz emberével Ákishoz, Máók fiához, Gát királyához.

3

És Dávid Ákhisnál tartózkodék Gáthban, ő és az ő emberei, mindegyik a maga háza[népé]vel együtt; Dávid és az ő két felesége, a Jezréelből való Ahinoám és a Kármelből való Abigail, a Nábál felesége.

Dávid Ákisnál Gátban telepedett le embereivel, mindegyik a maga háza népével. Dávid is a két feleségével, a jezréeli Ahinóammal és a karmeli Abigaillal, Nábál volt feleségével.

4

Mikor pedig Saulnak megmondották, hogy Dávid Gáthba menekült, nem üldözé tovább őt.

Mikor pedig Saulnak megmondták, hogy Dávid Gátba menekült, nem üldözte tovább.

5

És monda Dávid Ákhisnak: Ha kedvet találtam előtted, adj helyet nékem valamelyik vidéki városban, hogy ott lakjam: miért laknék a te szolgád veled a királyi városban?

Egyszer Dávid azt mondta Ákisnak: Ha megkedveltél, adj helyet nekem valamelyik mezővárosban, hogy ott lakjam. Miért lakna szolgád veled a királyi városban?

6

És néki adá Ákhis azon a napon Siklágot; lőn azért Siklág a Júda királyaié mind e mai napig.

Akkor nekiadta Ákis azon a napon Ciklagot. Így lett Ciklag Júda királyaié mind e mai napig.

7

És lőn ama napoknak száma, míg Dávid a Filiszteusok földén lakozék, egy esztendő és négy hónap.

Az az idő, amíg Dávid a filiszteusok földjén lakott, egy esztendő és négy hónap volt.

8

És felméne Dávid embereivel együtt és megtámadták a Gessureusokat, a Girzeusokat és az Amálekitákat: mert ezek voltak annak a földnek lakosai eleitől fogva, a melyen Súrba mégy egészen Égyiptom földéig.

Majd fölvonult Dávid embereivel együtt, és megtámadták a gesúriakat, a gézerieket és az amálékieket. Kezdettől ezek voltak annak a földnek a lakosai, amelyen Súrba lehet jutni, egészen Egyiptom földjéig.

9

És mikor Dávid megverte az országot, sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben, és elvitt juhot, ökröt, szamarakat, tevéket és ruhákat, és úgy tért vissza és ment Ákhishoz.

Dávid leverte az országot, sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben, és elvitte a juhokat, ökröket, szamarakat, tevéket és a ruhákat, úgy tért vissza Ákishoz.

10

Mikor pedig Ákhis [azt] kérdé: Hova törtetek be most? Dávid ekként felele: Júda déli részére és Jerákhméelnek déli részére és Kéneusnak déli részére.

Amikor pedig Ákis azt kérdezte tőle: „Hova törtetek be most?”, Dávid így felelt: a Délvidékre Júdában, a Jerahmeél részére és a kéniek déli területére.

11

Dávid azonban sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben, hogy Gáthba vigye, mondván: Valamikép ellenünk ne nyilatkozzanak és [azt] mondják: Így cselekedett Dávid. Ez volt az ő szokása amaz egész idő alatt, míg a Filiszteusok földjén tartózkodék.

Dávid azonban sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben, hogy Gátba vigye őket, mert azt mondta: Nehogy panaszkodjanak ellenünk, és azt mondják, így cselekedett velünk Dávid. Ez volt a szokása egész idő alatt, amíg a filiszteusok földjén tartózkodott.

12

És Ákhis bízott Dávidban, mondván: Bizonyosan gyűlöletessé tette magát az ő népe, Izráel előtt, azért örökké az én szolgám leend.

Ákis pedig megbízott Dávidban, mert azt gondolta: Biztosan gyűlöletessé tette magát népe, Izráel előtt, ezért örökre az én szolgám lesz.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Dávid kompromisszumot köt
Menekülési útvonal