Online Biblia

1

Előállának pedig a Czélofhád leányai, a ki Héfer fia vala, a ki Gileád fia, a ki Mákir fia, a ki Manasse fia vala, József fiának, Manassénak nemzetségei közül. Ezek pedig az ő leányainak neveik: Makhla, Nóa, Hogla, Milkha és Thircza.

Azután előálltak Celofhád leányai. Celofhád Héfer fia volt, ez Gileád fia volt, ez Mákír fia, ez pedig József fiának, Manassénak fia volt. Ezek pedig leányainak nevei: Mahlá, Nóá, Hoglá, Milká és Tircá.

2

És megállának Mózes előtt, és Eleázár pap előtt, és a fejedelmek előtt, és az egész gyülekezet előtt a gyülekezet sátorának nyilásánál, mondván:

Mózes, Eleázár pap, a vezető emberek és az egész gyülekezet elé álltak a gyülekezet sátrának bejáratánál, és azt mondták:

3

A mi atyánk meghalt a pusztában, de ő nem volt azoknak seregében, a kik összeseregeltek volt az Úr ellen a Kóré seregében; hanem az ő bűnéért holt meg, és fiai nem voltak néki.

Atyánk meghalt a pusztában. De nem volt azok között, akik lázadást szítottak az ÚR ellen Kórah csoportjában, hanem a saját bűnéért halt meg, és nem voltak fiai.

4

Miért töröltetnék el a mi atyánknak neve az ő nemzetsége közül, azért, hogy nincsen őnéki fia? Adj örökséget nékünk a mi atyánknak atyjafiai között.

Miért vesszen ki atyánk neve a nemzetségéből azért, mert nem volt fia? Adj nekünk örökséget atyánk testvérei között.

5

Mózes pedig vivé ezeknek ügyét az Úr elé.

Mózes pedig az ÚR elé vitte ügyüket.

6

És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

Az ÚR azt mondta Mózesnek:

7

Igazat szólnak a Czélofhád leányai: Adj nékik örökségi birtokot az ő atyjoknak atyjafiai között, és szállítsd rájok az ő atyjoknak örökségét.

Helyesen szólnak Celofhád leányai. Adj nekik örökségi birtokot atyjuk testvérei között, és juttasd nekik atyjuk örökségét.

8

Izráel fiainak pedig szólj, mondván: Mikor valaki meghal, és fia nem leend annak, akkor adjátok annak örökségét az ő leányának.

Izráel fiainak pedig így szólj: Ha valaki meghal, és nincs fia, akkor adjátok örökségét a leányának.

9

Ha pedig nem leend néki leánya, akkor adjátok az ő örökségét az ő testvéreinek.

Ha pedig nincs leánya, akkor adjátok örökségét a testvéreinek.

10

Ha pedig nem leendenek néki testvérei, akkor adjátok az ő örökségét az ő atyja testvéreinek.

Ha pedig nincsenek testvérei, akkor adjátok az örökségét atyja testvéreinek.

11

Ha pedig nem leendenek az ő atyjának testvérei, akkor adjátok az ő örökségét annak, a ki legközelebbi atyjafia az ő nemzetségéből, és bírja azt. Legyen pedig az Izráel fiainak végezett törvényök, a miképen megparancsolta az Úr Mózesnek.

Ha pedig nincsenek az atyjának testvérei, akkor adjátok az örökségét annak, aki a legközelebbi rokona a nemzetségében; azé legyen. Legyen ez Izráel fiai között törvényes rendelkezés, ahogy az ÚR megparancsolta Mózesnek.

12

Monda azután az Úr Mózesnek: Menj fel az Abarim hegyére, és lásd meg a földet, a melyet Izráel fiainak adtam.

Ezután azt mondta az ÚR Mózesnek: Menj föl ide az Abárim-hegyre, és tekintsd meg azt a földet, amelyet Izráel fiainak adtam.

13

Miután pedig megláttad azt, takaríttatol te is a te népedhez, a miképen oda takaríttatott Áron, a te testvéred;

Miután pedig megláttad, te is népedhez takaríttatsz, amint odakerült testvéred, Áron is.

14

Mivelhogy nem engedétek az én beszédemnek a Czin pusztájában, a gyülekezet versengésének idején, hogy megdicsőítettetek volna engemet ama vizeknél az ő szemeik előtt. Ezek a versengésnek vizei Kádesnél a Czin pusztájában.

Mert föllázadtatok parancsom ellen a Cin-pusztában, amikor perlekedett a gyülekezet, és nem dicsőítettetek meg engem ama vizeknél az ő szemük előtt, a Meríbá vizeinél Kádésban, a Cin-pusztában!

15

Szóla azért Mózes az Úrnak, mondván:

Ekkor így szólt Mózes az ÚRhoz:

16

Az Úr, a minden test lelkének Istene, rendeljen férfiút a gyülekezet fölé.

Az ÚR, a minden élőnek lelket adó Isten, rendeljen férfiút e gyülekezet élére,

17

A ki kimenjen ő előttök, és a ki bemenjen ő előttök; a ki kivigye őket, és a ki bevigye őket, hogy ne legyen az Úr gyülekezete olyan mint a juhok, a melyeknek nincsen pásztoruk.

aki kimenjen és bemenjen előttük, kivigye és bevigye őket, hogy ne legyen az ÚR gyülekezete olyan, mint a pásztor nélkül való juhok.

18

Az Úr pedig monda Mózesnek: Vedd melléd Józsuét a Nún fiát, a férfiút, a kiben lélek van, és tedd ő reá a te kezedet.

Az ÚR pedig azt mondta Mózesnek: Vedd magad mellé Józsuét, Nún fiát, azt a férfiút, akiben van lélek. Tedd őreá a kezedet,

19

És állasd őt Eleázár pap elé, és az egész gyülekezet elé, és adj néki parancsolatokat az ő szemeik előtt.

állítsd Eleázár pap elé és az egész gyülekezet elé, és bízd meg őt a szemük láttára.

20

És a te dicsőségedet közöld ő vele, hogy hallgassa őt Izráel fiainak egész gyülekezete.

Adj neki a hatalmadból, hogy hallgasson rá Izráel fiainak egész gyülekezete.

21

Azután pedig álljon Eleázár pap elé, és kérdje meg őt az Urimnak ítélete felől az Úr előtt. Az ő szava szerint menjenek ki, és az ő szava szerint menjenek be, ő és Izráel minden fia ő vele, és az egész gyülekezet.

Azután álljon Eleázár pap elé, és kérjen döntést az ÚRtól az urím sorsvetése útján. Az ő szava szerint induljanak harcba, és az ő szava szerint térjenek haza Izráel minden fiával, az egész gyülekezettel együtt.

22

Úgy cselekedék azért Mózes, a miképen parancsolta vala az Úr néki; mert vevé Józsuét, és állatá őt Eleázár pap elé, és az egész gyülekezet elé.

Úgy cselekedett tehát Mózes, ahogy az ÚR parancsolta neki. Vette Józsuét, Eleázár pap és az egész gyülekezet elé állította,

23

És tevé az ő kezét ő reá, és ada néki parancsolatokat, a miképen szólott vala az Úr Mózes által.

rátette a kezét, és megbízást adott neki úgy, ahogy az ÚR meghagyta Mózes által.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)