- 1
- [A karmesternek, Jedútúnnak: Dávid zsoltára.]
- 2
- Így szóltam: Vigyázok útjaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom számat, ha gonosz ember van előttem.
- 3
- Elnémultam, csendben hallgattam, de ez híjával volt a jónak, fájdalmam fokozódott.
- 4
- Fölhevült a szívem bennem, sóhajomban tűz gerjedt föl, ezért így szólt nyelvem:
- 5
- Add tudtomra, URam, életem végét és napjaim számát, hogy mennyi is az! Hadd tudjam meg, milyen mulandó vagyok.
- 6
- Íme, arasznyivá tetted napjaimat, és életem semmiség előtted. Bizony merő hiábavalóság minden ember, bárhogyan áll is! [Szela]
- 7
- Árnyékként jár itt az ember; bizony csak hiába szorgoskodik. Rakásra gyűjt, de nem tudja, ki takarítja be azt!
- 8
- Most azért mit reméljek, ó, Uram? Egyedül benned bízom.
- 9
- Ments ki engem minden álnokságomból, ne tégy engem bolondok csúfjává!
- 10
- Megnémultam, nem nyitom föl számat, mert te tetted ezt.
- 11
- Vedd le rólam ostorodat, mert kezed fenyítése miatt elpusztulok.
- 12
- Amikor a bűn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted szépségét, mint a moly. Bizony csak egy lehelet minden ember. [Szela]
- 13
- Halld meg, URam, könyörgésemet, figyelj kiáltásomra, könnyhullatásomra ne maradj néma. Mert jövevény vagyok nálad és zsellér, mint minden ősöm.
- 14
- Fordítsd el rólam tekintetedet, hadd enyhüljön sorsom, mielőtt elmegyek, és nem leszek többé!
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Április 23
Kétéves:
Példabeszéd
Hallgass rám, fiam, légy bölcs, és őrizd meg szívedet ezen az úton.