- 1
- Az ÚR pedig egy nagy halat rendelt, hogy lenyelje Jónást. Jónás pedig három nap és három éjjel volt a hal gyomrában.
- 2
- És Jónás imádkozott az ÚRhoz, az ő Istenéhez a hal gyomrából.
- 3
- Azt mondta: Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltottam, és ő meghallgatott engem. A Seol torkából kiáltoztam, és te meghallottad szavamat.
- 4
- Mert mélységbe vetettél engem, a tenger közepébe; körülfogott a víz, habjaid és hullámaid mind átcsaptak rajtam!
- 5
- Azt gondoltam: Elvetettél a szemed elől. Bárcsak láthatnám még szentséged templomát!
- 6
- Torkomig értek a vizek, a mélység árja vett körül engem, hínár szövődött a fejemre.
- 7
- Lesüllyedtem a hegyek alapjáig, örökre bezáródtak mögöttem a föld zárjai. De te kiemelted életemet a mélységből, URam, Istenem!
- 8
- Amikor elcsüggedt a lelkem, az ÚRra emlékeztem, és könyörgésem eljutott hozzád, szentséged templomába.
- 9
- Akik a hiábavaló bálványokra ügyelnek, elhagyják azt, aki kegyelmes hozzájuk.
- 10
- De én hálaadó énekkel áldozom neked, megadom, amit megfogadtam. Az ÚRé a szabadítás!
- 11
- Erre az ÚR parancsolt a halnak, és az kivetette Jónást a szárazra.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Május 19
Kétéves:
Példabeszéd
Sokan hízelegnek a nemes lelkű embernek, és az adakozónak mindenki barátja.