- 1
- [A karmesternek, Jedútúnnak: Ászáf zsoltára.]
- 2
- Szavamat Istenhez emelem, és kiáltok, szavamat Istenhez emelem, hogy figyeljen rám.
- 3
- Nyomorúságom idején az Urat keresem, kezem éjjel is szüntelenül felé tárom, lelkem nem akar vigasztalódni.
- 4
- Istenről emlékezem, és sóhajtozom, róla gondolkodom, és eleped a lelkem. [Szela]
- 5
- Szememet ébren tartod, hánykolódom, de nem tudok megszólalni.
- 6
- Elmélkedem a régi napokról, a hajdankor éveiről.
- 7
- Megemlékezem éjjel az énekeimről; szívemben elgondolkodom, és azt kutatja lelkem:
- 8
- vajon örökre elvet-e az Úr, és nem lesz többé jóakarattal?
- 9
- Vajon végképp elfogyott kegyelme? Semmivé lesz nemzedékről nemzedékre szálló ígérete?
- 10
- Vajon elfelejtett könyörületes lenni Isten? Vagy haragja feltartóztatja irgalmát? [Szela]
- 11
- Azt gondoltam: Az az én bajom, hogy a Fölséges jobbja megváltozott.
- 12
- Megemlékezem az ÚR cselekedeteiről, sőt megemlékezem hajdani csodáidról.
- 13
- Elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom.
- 14
- Istenem, szent a te utad, ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk?
- 15
- Te vagy az Isten, aki csodát művelsz, megmutattad hatalmadat a népek között.
- 16
- Karoddal megváltottad népedet, Jákób és József fiait. [Szela]
- 17
- Láttak téged a vizek, Istenem, láttak téged a vizek, és megfélemlettek, a mélységek is megrázkódtak.
- 18
- A felhők vizet ontottak, megzendültek a felhők, nyilaid is cikáztak.
- 19
- Mennydörgésed zúgott a forgószélben, villámaid megvilágosították a mindenséget, megrázkódott és megindult a föld.
- 20
- Utad a tengeren át vezet, ösvényeid a nagy vizeken, és nem látszik lépteid nyoma.
- 21
- Mint nyájat, úgy vezetted népedet Mózes és Áron kezével.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Június 15
Kétéves:
- I. év: 5Móz 1
- II. év: Ézs 29
- ApCsel 10:1-23a
- Zsolt 133:1-3
- Péld 17:7-8
Példabeszéd
Jobb a kevés az ÚR félelmével, mint a tömérdek kincs háborúsággal.