- 1
- Jerikóba érkezett, és végigment a városon.
- 2
- És volt ott egy Zákeus nevű ember, egy gazdag fővámszedő,
- 3
- aki igyekezett Jézust látni, hogy ki ő, de a sokaságtól nem láthatta, mivelhogy alacsony termetű volt.
- 4
- Ezért előrefutott, és felmászott egy eperfügefára, hogy onnan lássa, mert arra vitt az útja.
- 5
- Amikor Jézus arra a helyre jutott, feltekintett, észrevette, és azt mondta neki: Zákeus, hamar szállj le, mert ma nekem a te házadnál kell megszállnom.
- 6
- Erre sietve leszállt, és örömmel fogadta.
- 7
- Akik ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, és azt mondták, hogy bűnös emberhez ment be szállásra.
- 8
- Zákeus pedig előállt, és azt mondta az Úrnak: Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamivel megcsaltam, annak négyszer annyit adok helyette.
- 9
- Erre Jézus azt mondta neki: Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia.
- 10
- Mert azért jött az Emberfia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.
- 11
- Miközben ezeket hallgatták, még egy példázatot is mondott, mivelhogy közel volt Jeruzsálemhez, és azok azt gondolták, hogy azonnal megjelenik az Isten országa.
- 12
- Azt mondta: Egy nemes ember messze földre indult, hogy királyságot szerezzen magának, és úgy térjen vissza.
- 13
- Előszólította azért tíz szolgáját, adott nekik tíz minát, és azt mondta: Kereskedjetek vele, amíg megjövök!
- 14
- Alattvalói pedig gyűlölték őt. Követséget küldtek utána, és ezt mondták: Nem akarjuk, hogy ő uralkodjék rajtunk.
- 15
- Amikor aztán a királyság megszerzése után visszatért, magához hívatta azokat a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mint kereskedett.
- 16
- Eljött tehát az első, és azt mondta: Uram, a te minád tíz minát nyert.
- 17
- Ő pedig azt mondta neki: Jól van, jó szolgám, mivelhogy hű voltál a kevésen, legyen hatalmad tíz városon.
- 18
- És jött a második, és azt mondta: Uram, a te minád öt minát nyert.
- 19
- Ehhez is így szólt: Neked is legyen hatalmad öt városon.
- 20
- És jött egy másik, aki így szólt: Uram, itt van a minád, amelyet egy kendőbe rejtve őriztem,
- 21
- mert féltem tőled, mivelhogy kemény ember vagy, és elveszed, amit nem te tettél el, és learatod, amit nem te vetettél.
- 22
- Erre azt mondta neki: Saját szavaid alapján ítéllek meg téged, gonosz szolga. Tudtad, hogy kemény ember vagyok, aki elveszem, amit nem én tettem el, és learatom, amit nem én vetettem.
- 23
- Miért nem adtad a pénzemet a pénzváltók asztalára, hogy ha megjövök, kamatostul kapjam vissza?
- 24
- És azt mondta az ott állóknak: Vegyétek el tőle a minát, és adjátok annak, akinek tíz minája van.
- 25
- És azt mondták neki: Uram, annak tíz minája van!
- 26
- Ő pedig így válaszolt: Mondom nektek, hogy akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, még amije van, az is elvétetik tőle.
- 27
- Ezenfelül pedig azokat az ellenségeimet, akik nem akarták, hogy rajtuk uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg előttem!
- 28
- Miután ezeket elmondta, továbbment Jeruzsálem felé.
- 29
- Amikor közeledett Betfagéhoz és Betániához, annál a hegynél, amelyet Olajfák hegyének neveznek, elküldött kettőt tanítványai közül,
- 30
- és azt mondta nekik: Menjetek be az előttetek levő faluba, és ahogy bementek, találtok egy megkötött szamárcsikót, amelyen ember még soha nem ült, azt oldjátok el és hozzátok ide!
- 31
- És ha valaki megkérdezi tőletek, hogy miért oldjátok el, így válaszoljatok: Az Úrnak van rá szüksége.
- 32
- A küldöttek elmentek, és mindent úgy találtak, ahogy mondta nekik.
- 33
- Amikor a szamárcsikót eloldották, azt kérdezték a gazdái: „Miért oldjátok el a szamárcsikót?”
- 34
- Ők pedig azt mondták: „Az Úrnak van rá szüksége”,
- 35
- és elvezették Jézushoz, majd ruhájukat ráterítették a szamárcsikóra, és ráültették Jézust.
- 36
- Ahogy ment, az emberek az útra terítették előtte a ruháikat.
- 37
- Amikor már közeledett az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok sokasága örömében hangosan dicsérni kezdte Istent mindazokért a csodákért, amelyeket láttak.
- 38
- Ezt kiáltották: Áldott a Király, aki az Úr nevében jön! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!
- 39
- A sokaságból néhány farizeus azt mondta neki: Mester, utasítsd rendre a tanítványaidat!
- 40
- Ő azonban így válaszolt: Mondom nektek, hogy ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.
- 41
- Ahogy közelebb ért, és látta a várost, megsiratta,
- 42
- és ezt mondta: Vajha megismerted volna te is, csak e mai napon is, amik békességedre szolgálnak, de most el vannak rejtve szemed elől!
- 43
- Mert jönnek rád napok, amikor ellenségeid sáncot emelnek ellened, körülvesznek, mindenfelől megostromolnak
- 44
- és földre tipornak téged és fiaidat falaidon belül, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét.
- 45
- Azután bement a templomba, és kezdte kiűzni az árusokat,
- 46
- ezt mondva nekik: Meg van írva: Az én házam az imádság háza, ti pedig rablók barlangjává tettétek.
- 47
- És mindennap tanított a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői pedig igyekeztek őt elveszteni,
- 48
- de nem találták a módját, hogy mit tegyenek vele, mert az egész nép rajta csüngött, és őt hallgatta.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
November 4
Kétéves:
- I. év: 2Sám 16
- II. év: Hós 9
- Zsid 6:1-20
- Zsolt 105:16-36
- Péld 27:1-2
Példabeszéd
Tartsd nagyra azt, és fölmagasztal téged; tiszteletet hoz neked, ha magadhoz öleled.