Online Biblia

1

És lőn a tizenegyedik esztendőben, a harmadik hónapban, a hónap elsején, lőn az Úr szava hozzám, mondván:

A tizenegyedik esztendőben, a harmadik hónapban, a hónap első napján így szólt hozzám az ÚR szava:

2

Embernek fia! szólj a Faraónak, Égyiptom királyának és az ő sokaságának: Kihez vagy hasonló a te nagyságodban?

Embernek fia! Szólj a fáraónak, Egyiptom királyának és az ő népének: „Kihez hasonlítasz nagyságodban?

3

Ímé, Assúr czédrus vala a Libánonon, szép ágakkal és sűrű galyaival árnyékot tartó s magas növésű, melynek felhőkig ért a teteje.

Íme, Asszíria cédrus volt a Libánonon, szép ágai és sűrű gallyai árnyékot tartottak. Magas növésű volt, a fellegekig ért a teteje.

4

Víz nevelte nagygyá, a mélység [vizei] tették magassá, folyóikkal körüljárták ültetése földjét, s [csak] folyásaikat bocsáták a mező egyéb fáihoz.

Víz növelte naggyá, a mélység vizei tették magassá, folyóik körbefogták a helyet, ahova ültették, és csak kis patakágaikat bocsátották a mező többi fájához.

5

Ennekokáért lőn magasb növése a mező minden fájánál: s megsokasulának ágai, s hosszúra nevekedének galyai a sok víztől, midőn kiterjeszté azokat.

Ezért lett magasabb növésű a mező minden fájánál. Sok ága lett, s hosszúra nőttek gallyai a sok víztől, amely felé kiterjesztette őket.

6

Az ő ágain csinál vala fészket minden égi madár, és galyai alatt fiadzott a mező minden vada, s árnyékában lakik vala sokmindenféle nép.

Ágain rakott fészket minden égi madár, gallyai alatt kölykezett a mező minden vadja, és árnyékában sokféle nép lakott.

7

És széppé lőn magasságával, hosszan kiterjedt ágaival, mert gyökere sok víz felé [nyúlik] vala.

Magassága és hosszan kinyúló ágai széppé tették, mert gyökerei bőséges vízig hatoltak.

8

A czédrusok el nem takarák őt az Isten kertjében, a cziprusok nem valának hasonlók ágaihoz, s a platánoknak nem valának olyan galyai, mint néki; Isten kertjében egy fa sem vala hasonló hozzá az ő szépségében.

A cédrusok nem takarhatták el őt Isten kertjében, a ciprusoknak sem voltak hozzá hasonlók az ágai, és a platánoknak sem voltak olyan gallyai, mint neki. Isten kertjében egy fa sem hasonlított hozzá szépségben.

9

Széppé tőm őt az ő sok ágaival, úgy hogy irígykedett rá Éden minden fája az Isten kertjében.

Széppé tettem őt sok ágával, úgyhogy irigykedett rá az Éden minden fája Isten kertjében.

10

Ennekokáért így szól az Úr Isten: Mivelhogy magasra nevekedtél, és fölemelé tetejét a felhők közé, és szíve felfuvalkodott az ő magasságában:

Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Mivel magasra nőtt, koronája a felhők közé nyúlt, és szíve fölfuvalkodott, mivel magas lett,

11

Azért adom őt a nemzetek urának kezébe, bánjék el vele, gonoszságáért kiűztem őt.

ezért a nemzetek leghatalmasabbjának kezébe adtam őt, hogy bánjék el vele, gonoszsága miatt elűztem őt.

12

És kivágták őt az idegenek, a nemzetek legkegyetlenebbjei, és leterítették. A hegyekre és minden völgyekbe hullottak ágai, és összetörtek galyai a föld minden mélységében, és leszállt árnyékából a föld minden népe, és ott hagyták őt.

Kivágták az idegenek, ledöntötték a nemzetek legkegyetlenebbjei. A hegyekre és a völgyekbe hullottak ágai, összetörtek gallyai a föld minden patakmedrében, és kijött árnyéka alól a föld valamennyi népe, és otthagyták.

13

Ledőlt törzsökén lakik vala minden égi madár, és ágaihoz [gyül ]vala a mező minden vada;

Ledőlt törzsén sokféle égi madár lakik, és ágaihoz gyűlik a mező minden vadja.

14

Azért, hogy magasra ne nevekedjék egy víz mellett való fa se, és föl ne emelje tetejét a felhők közé; hogy ne bízzék önmagában kevélyen senki a vízivók közül; mert mindnyájan halálra adattak a mélység országába az emberek fiai közt azokhoz, a kik sírgödörbe szálltak.

Azért ne nőjön magasra egyetlen víz mellett lévő fa se, és ne emelje koronáját a felhők közé! Ne bízzon senki kevélyen önmagában, ha táplálja is a víz, mert mindenki halálra jut, a föld mélységébe, ugyanúgy, mint a többi ember, akik a sírba szálltak.

15

Így szól az Úr Isten: Azon a napon, a melyen sírba aláméne, gyászba öltöztetém miatta a mélység vizeit, és megtartóztatám folyóikat, úgy hogy a sok víz elzáraték, s meggyászoltatám őt a Libánonnal, és a mező minden fája elepede miatta.

Így szól az én Uram, az ÚR: Azon a napon, amelyen leszállt a Seolba, gyászba öltöztettem miatta a mélység vizeit, és gátat vetettem folyóinak, és elzártam a sok vizet. Gyászba borítottam miatta a Libánont, a mező minden fája elepedt miatta.

16

Zuhanásának hangja miatt megreszkettetém a nemzeteket, mikor leszállítám őt a sírba együtt velök, kik sírgödörbe szállnak; és vígasztalást vőn a mélység országában Éden minden fája, a Libánon szépsége és java, minden vízivó.

Zuhanásának hangjával megrendítettem a nemzeteket, amikor a Seolba taszítottam őt a többiekkel együtt, akik a sírba szállnak. És vigasztalást nyert a föld mélységében az Éden minden fája, a Libánon válogatott szépsége, mind, amit víz táplált.

17

Ezek is alászállottak vele a sírba azokhoz, a kik fegyverrel ölettek meg, s a kik mint segítőtársai árnyékában ülének a nemzetek között.

Mert ezek is leszálltak vele a sírba azokhoz, akiket fegyverrel öltek meg, segítőivel együtt, akik az ő árnyékában ültek a nemzetek között.

18

Kihez vagy hát hasonló dicsőségben és nagyságban Éden fái közt!? Hiszen le fogsz szállíttatni Éden fáival a mélység országába; körülmetéletlenek közt feküszöl együtt a fegyverrel megölettekkel. A Faraó ez és minden sokasága, ezt mondja az Úr Isten.

Kihez vagy hát hasonló dicsőségben és nagyságban Éden fái között? Hiszen le kell szállnod Éden fáival együtt a föld mélységébe! Körülmetéletlenek között fogsz feküdni azokkal együtt, akiket fegyver ölt meg. Így jár a fáraó és minden sokasága – ezt mondja az én Uram, az ÚR.”

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)