- 1
- Jób ekkor így felelt:
- 2
- Ó, ha sérelmemet mérlegre vetnék, és nyomorúságomat is vele együtt megmérhetném!
- 3
- Bizony súlyosabb az a tenger homokjánál, ezért voltak balgák a szavaim.
- 4
- Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, mérgük emészti lelkem, és Isten rettentései ostromolnak.
- 5
- Ordít-e a vadszamár a zöld füvön, avagy bőg-e az ökör abrakja mellett?
- 6
- Vajon sótlanul eszik-e az ízetlen étket; vagy jó íze van-e a tojásfehérjének?
- 7
- Érintésétől is iszonyodik lelkem; olyan az nekem, mint a megromlott étel!
- 8
- Ó, ha teljesülne a kérésem, és Isten megadná, amit remélek!
- 9
- Bár tetszene Istennek, hogy összetörjön engem, kinyújtaná kezét, hogy szétvagdaljon!
- 10
- Akkor még lenne valami vigaszom, ujjonganék a fájdalomban, amely nem kímél engem, hogy nem tagadtam meg a szent Isten beszédét.
- 11
- De futja-e arra az erőm, hogy várakozzam? Mi lesz a végem, ha tűrnöm kell sokáig?
- 12
- Kövek ereje volna az erőm, vagy ércből van-e a testem?
- 13
- Hát nincs számomra segítség? Elűzték tőlem a szabadulást?!
- 14
- A szerencsétlent barátjától részvét illeti, még ha elhagyja is a Mindenható félelmét.
- 15
- Atyámfiai, mint a patak, hűtlenül elhagytak, ahogy túláradnak medrükön a patakok,
- 16
- amelyek szennyesek a jégtől, és bennük olvadt hó hömpölyög.
- 17
- Majd mikor fölmelegszenek, elapadnak, és fenékig kiszáradnak a hőség miatt.
- 18
- Letérnek útjukról a vándorok, pusztaságba jutnak, és elvesznek.
- 19
- Néznek utánuk Téma utazói, és Séba vándorai bennük reménykednek.
- 20
- De megszégyenülnek, hogy bennük bíztak, és amikor odaérnek, elpirulnak.
- 21
- Ilyenek lettetek most nekem; látjátok a nyomort, és féltek.
- 22
- Hát mondtam-e nektek, hogy adjatok valamit, vagy fizessetek helyettem javaitokból,
- 23
- hogy szabadítsatok ki az ellenség kezéből, és a hatalmasok kezéből kiragadjatok?
- 24
- Tanítsatok, és én elnémulok, s értessétek meg velem, amiben tévedek.
- 25
- Ó, milyen fájdalmas az igaz beszéd! De mire jó a ti ostorozásotok?
- 26
- Szavakért akartok ostorozni? Hiszen a szélnek szólnak a kétségbeesett ember szavai!
- 27
- Ti még az árvára is sorsot vetnétek, és a barátotokra is alkudoznátok.
- 28
- Most hát, kérlek, nézzetek rám, csak nem hazudok a szemetekbe?
- 29
- Kérlek, engedjetek! Csak semmi igazságtalanság! Kérlek, engedjetek, az igazságom még mindig áll.
- 30
- Van-e a nyelvemen hamisság, nem venné-e észre ínyem a romlottságot?
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
December 4
Kétéves:
- I. év: 1Kir 14:21-15:8
- II. év: Náh 1
- 1Jn 4:1-21
- Zsolt 123:1-4
- Péld 29:2-4
Példabeszéd
Ne téveszd szem elől, tartsd meg ezeket az elmédben.