- 1
- Jób azután így folytatta beszédét:
- 2
- Ó, bárcsak olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, mint azokban a napokban, amikor Isten őrzött engem!
- 3
- Amikor mécsese világított fejem fölött, és a sötétben is járni tudtam világánál;
- 4
- mint amilyen javakoromban voltam, amikor Isten meghitt barátsága borult sátramra!
- 5
- Amikor még velem volt a Mindenható, és körülöttem voltak gyermekeim.
- 6
- Amikor lábamat édes tejben mostam, és mellettem a szikla is olajpatakokat ontott.
- 7
- Amikor a városkapuhoz mentem, és a köztéren elfoglaltam helyem.
- 8
- Ha megláttak az ifjak, félrehúzódtak, az öregek pedig fölkeltek, és állva maradtak.
- 9
- A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyerüket szájukra tették.
- 10
- A főemberek hangja elnémult, és nyelvük az ínyükhöz tapadt.
- 11
- Mert amely fül hallott, boldognak mondott engem, és amely szem látott, bizonyságot tett felőlem.
- 12
- Mert megmentettem a segítségért kiáltó szegényt és az árvát, akinek nem volt támasza.
- 13
- A veszni induló áldása rám szállt, az özvegyek szívét megörvendeztettem.
- 14
- Igazságot öltöttem magamra, és az is magára öltött engem. Jogosság volt palástom és süvegem.
- 15
- Szeme voltam a vaknak és lába a sántának.
- 16
- Atyja voltam a szűkölködőnek, és az ismeretlen ember ügyét is megfontoltam.
- 17
- Kitördeltem az álnok fogait, és kiütöttem fogai közül a prédát.
- 18
- Ezért azt gondoltam: fészkemben halok meg, és megsokasodnak napjaim, mint a homok.
- 19
- Gyökerem a vízig nyúlik, és ágamon ül meg a harmat.
- 20
- Dicsőségem velem együtt újul meg, és íjam is megifjodik kezemben.
- 21
- Hallgattak és figyeltek rám, és elnémultak a tanácsomra.
- 22
- Szavaim után nem szóltak többet, beszédem harmatként hullt rájuk.
- 23
- Úgy vártak rám, mint az esőre, és szájukat tátották, mint mikor tavaszi záporra vágynak.
- 24
- Rájuk mosolyogtam, ha elcsüggedtek, és arcom derűjére nem komorodtak el.
- 25
- Szívesen jelöltem ki útjukat, a főhelyen ültem, és úgy laktam közöttük, mint király a hadseregben, mint aki bánkódókat vigasztal.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Március 30
Kétéves:
- I. év: 2Móz 39
- II. év: Neh 1
- Lk 8:40-9:6
- Zsolt 71:1-24
- Péld 12:5-7
Példabeszéd
Ilyen a parázna asszony útja: eszik, azután megtörli száját, és azt mondja: „Nem tettem semmi rosszat.”