- 1
- Volt pedig egy beteg, Lázár, Betániából, Máriának és testvérének, Mártának a falujából.
- 2
- Mária volt az, aki megkente az Urat kenettel, és hajával törölte meg a lábát; az ő testvére, Lázár volt beteg.
- 3
- Üzenetet küldtek azért a nővérek hozzá: Uram, íme, akit szeretsz, beteg.
- 4
- Amikor Jézus ezt meghallotta, azt mondta: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségére van, hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia.
- 5
- Jézus pedig szerette Mártát és annak nővérét és Lázárt.
- 6
- Amikor viszont meghallotta, hogy beteg, két napig azon a helyen maradt, ahol volt.
- 7
- Majd ezt követően így szólt tanítványaihoz: Menjünk ismét Júdeába.
- 8
- A tanítványok pedig azt mondták: Mester, most akartak megkövezni a zsidók, és ismét oda mégy?
- 9
- Jézus azt felelte: Nemde tizenkét órája van a nappalnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világ világosságát,
- 10
- de aki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen világossága.
- 11
- Ezeket mondta, majd hozzátette: Lázár, a mi barátunk, elaludt, de elmegyek, hogy felköltsem.
- 12
- Tanítványai erre azt mondták: Uram, ha elaludt, meggyógyul.
- 13
- Pedig Jézus annak haláláról beszélt, de ők azt gondolták, hogy álomnak alvásáról szól.
- 14
- Akkor Jézus megmondta nekik nyíltan: Lázár meghalt,
- 15
- de miattatok, hogy higgyetek, örülök, hogy nem voltam ott. Ám menjünk el hozzá!
- 16
- Tamás, akit Ikernek neveznek, azt mondta tanítványtársainak: Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele.
- 17
- Amikor Jézus megérkezett, megtudta, hogy Lázár már négy napja a sírban van.
- 18
- Betánia pedig közel volt Jeruzsálemhez, mintegy tizenöt futamnyira,
- 19
- és a zsidók közül sokan mentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket testvérük miatt.
- 20
- Márta, amint meghallotta, hogy Jézus jön, elébe ment, Mária pedig otthon maradt.
- 21
- Márta akkor azt mondta Jézusnak: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem!
- 22
- De most is tudom, hogy amit csak kérsz Istentől, megadja neked.
- 23
- Jézus azt mondta neki: Feltámad a testvéred.
- 24
- Márta így válaszolt: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.
- 25
- Ekkor Jézus azt mondta: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él,
- 26
- és mindenki, aki él, és hisz énbennem, soha meg nem hal. Hiszed-e ezt?
- 27
- Azt mondta neki: Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, akinek el kellett jönnie a világra.
- 28
- És miután ezeket mondta, elment, és titokban szólt testvérének, Máriának: A Mester itt van, és hív téged.
- 29
- Ő pedig, amint ezt hallotta, gyorsan felkelt, és elment hozzá.
- 30
- Jézus pedig még nem ért a faluba, hanem azon a helyen volt, ahol Mártával találkozott.
- 31
- A zsidók, akik vele voltak a házban, és vigasztalták őt, látták, hogy Mária hirtelen felkel és kimegy. Követték őt, azt gondolván, hogy a sírhoz megy, hogy ott sírjon.
- 32
- Mária pedig, amint odaért, ahol Jézus volt, meglátta őt, a lábához borult, és azt mondta neki: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem!
- 33
- Amikor Jézus látta, hogy sír, és sírnak a vele jött zsidók is, lelke mélyéig felindult és megrendült.
- 34
- Azt kérdezte: Hová helyeztétek őt? Azt mondták neki: Jöjj, Uram, és lásd meg!
- 35
- Akkor könnyekre fakadt Jézus,
- 36
- a zsidók pedig azt mondták: Íme, mennyire szerette!
- 37
- Némelyek közülük azt mondták: Nemde megtehette volna, aki a vak szemét megnyitotta, hogy ez ne haljon meg?
- 38
- Jézus pedig még mindig mélyen felindulva odament a sírhoz. Az pedig egy barlang volt, és egy kő feküdt rajta.
- 39
- Azt mondta Jézus: Vegyétek el a követ! Az elhunyt nővére, Márta pedig azt mondta: Uram, már szaga van, hiszen negyednapos!
- 40
- Mire Jézus így válaszolt: Nemde megmondtam neked, hogy ha hiszel, meglátod majd Isten dicsőségét?
- 41
- Akkor elmozdították a követ. Jézus pedig felemelte a szemét az égre, és azt mondta: Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál engem.
- 42
- Tudtam, hogy mindenkor meghallgatsz engem, csak a körülálló sokaság miatt mondtam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem.
- 43
- Miután ezeket mondta, hangosan kiáltott: Lázár, jöjj ki!
- 44
- És kijött a halott, keze-lába pólyába csavarva és az arca kendővel körülkötve. Akkor így szólt hozzájuk Jézus: Vegyétek le róla, hadd menjen!
- 45
- Sokan hittek akkor benne azok közül a zsidók közül, akik Máriához mentek, és látták, amit tett.
- 46
- Némelyek pedig közülük elmentek a farizeusokhoz, és elmondták nekik, mit tett Jézus.
- 47
- Akkor a főpapok és a farizeusok összehívták a nagytanácsot, és így szóltak: Mit tegyünk? Ez az ember sok csodajelet tesz.
- 48
- Ha tovább hagyjuk őt, mindenki hinni fog benne, és eljönnek majd a rómaiak, és elveszik tőlünk mind e helyet, mind e népet.
- 49
- Közülük az egyik, Kajafás, aki főpap volt abban az esztendőben, azt mondta nekik: Ti semmit sem tudtok!
- 50
- Meg sem gondoljátok, hogy jobb nektek, hogy egy ember haljon meg a népért, mint hogy az egész nép elvesszen.
- 51
- Ezt pedig nem magától mondta, hanem mert abban az esztendőben főpap volt, és megjövendölte, hogy Jézus meg fog halni a népért,
- 52
- és nemcsak a népért, hanem azért is, hogy Isten szétszóródott gyermekeit egybegyűjtse.
- 53
- Attól a naptól fogva egyetértettek abban, hogy megölik.
- 54
- Jézus azért nem járt többé nyilvánosan a zsidók között, hanem elment onnan a pusztához közeli vidékre, egy Efraim nevű városba, és ott tartózkodott a tanítványaival.
- 55
- Közel volt pedig a zsidók húsvétja, és a vidékről sokan mentek fel Jeruzsálembe húsvét előtt, hogy megtisztuljanak.
- 56
- Keresték azért Jézust, és a templomban állva egymás között így beszéltek: Mit gondoltok, már fel se jön az ünnepre?
- 57
- A főpapok és a farizeusok pedig parancsot adtak, hogy ha valaki megtudja, hol van, jelentse, hogy elfoghassák.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Október 14
Kétéves:
- I. év: 1Sám 28
- II. év: Dán 2:1-23
- 2Thessz 2:1-17
- Zsolt 84:1-12
- Péld 25:15
Példabeszéd
Az eszes bölcsessége az, hogy meggondolja útját, a bolondok pedig bolondul tévelyegnek.