- 1
- Még beszéltek a néphez, amikor odaléptek hozzájuk a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok,
- 2
- akik amiatt nehezteltek, hogy a népet tanítják, és hirdetik, hogy Jézusban van feltámadás a halálból.
- 3
- Ezért elfogták és őrizetbe vették őket másnapig, mert már este volt.
- 4
- De azok közül, akik hallgatták az igét, sokan hittek, és a férfiak száma mintegy ötezer lett.
- 5
- Másnap aztán Jeruzsálemben összegyűltek a vezetők, a vének, az írástudók
- 6
- és Annás, a főpap, valamint Kajafás, János, Sándor és a főpapi nemzetség valamennyi tagja.
- 7
- Majd miután középre állították őket, feltették nekik a kérdést: Milyen hatalommal vagy kinek a nevében tettétek ezt?
- 8
- Akkor Péter Szentlélekkel megtelve így válaszolt: Népünk vezetői és Izráel vénei!
- 9
- Ha e mai napon egy beteg emberrel való jótett felől vallattok minket, hogy mi által gyógyult meg,
- 10
- tudjátok meg ti mindnyájan és Izráel egész népe, hogy a názáreti Jézus Krisztus neve által, akit ti megfeszítettetek, akit Isten feltámasztott a halálból, őáltala áll ez előttetek egészségesen.
- 11
- Ez az a kő, amelyet ti mint építők megvetettetek, és amely mégis szegletkővé lett.
- 12
- Nincsen üdvösség senki másban, mert nem adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.
- 13
- Amikor látták Péter és János bátorságát, és felmérték, hogy írástudatlan, egyszerű emberek, igen elcsodálkoztak. Felismerték őket, hogy Jézussal voltak,
- 14
- de mivel látták, hogy a meggyógyult ember velük együtt ott áll, semmit sem tudtak ellenük szólni.
- 15
- Miután kiküldték őket a nagytanács elől, maguk közt így tanakodtak:
- 16
- Mit tegyünk ezekkel az emberekkel? Mert hogy nyilvánvaló csoda történt általuk, az minden Jeruzsálemben lakónak a tudtára jutott, és le sem tagadhatjuk.
- 17
- De hogy tovább ne terjedjen a nép között, fenyegessük meg őket, hogy többé senkinek se szóljanak az ő nevében.
- 18
- Akkor behívták őket, és megparancsolták nekik, hogy semmiképpen ne beszéljenek és ne tanítsanak Jézus nevében.
- 19
- Péter és János pedig így válaszolt nekik: Vajon igaz dolog-e Isten előtt rátok hallgatnunk inkább, mint Istenre? Ítéljétek meg!
- 20
- Mert nem tehetjük, hogy ne beszéljünk azokról, amiket láttunk és hallottunk.
- 21
- Azok pedig, mivel nem találtak semmi módot arra, hogy megbüntessék őket, megfenyegették, majd elbocsátották őket a nép miatt, mert mindnyájan dicsőítették Istent a történtekért,
- 22
- hiszen több mint negyvenéves volt az az ember, akivel a gyógyítás csodája történt.
- 23
- Miután elbocsátották őket, elmentek az övéikhez, és elbeszélték, mit mondtak nekik a főpapok és a vének.
- 24
- Ahogy ezt meghallották, egy szívvel-lélekkel felemelték szavukat Istenhez, és ezt mondták: Mindenható Urunk, te teremtetted a mennyet és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van,
- 25
- te mondtad a Szentlélek által a mi atyáinknak, a te szolgádnak, Dávidnak szájával: Miért dühöngenek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?
- 26
- Felkeltek a föld királyai, és a fejedelmek összegyűltek az Úr ellen és az ő Krisztusa ellen.
- 27
- Mert ebben a városban valóban összegyűlt Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izráel népével a te szent Szolgád, Jézus ellen, akit felkentél,
- 28
- hogy véghezvigyék mindazt, amiről a te kezed és tanácsod előre elhatározta, hogy megtörténjék.
- 29
- Most azért, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te igédet!
- 30
- Nyújtsd ki kezed gyógyításra, hogy jelek és csodák történjenek a te szent Szolgád, Jézus neve által!
- 31
- Miután könyörögtek, megrendült az a hely, ahol összejöttek, és beteltek mindnyájan Szentlélekkel, és az Isten igéjét bátran hirdették.
- 32
- A hívők sokaságának pedig szíve-lelke egy volt, és vagyonából senki semmit nem mondott magáénak, hanem mindenük közös volt.
- 33
- Az apostolok nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról, és nagy kegyelem volt mindnyájukon.
- 34
- Nem volt közöttük egyetlen szűkölködő sem, mert akiknek földjük vagy házuk volt, eladták, és az eladottak árát elhozták
- 35
- és letették az apostolok lábához, amelyet aztán elosztottak a többiek között, kinek-kinek szüksége szerint.
- 36
- A ciprusi származású lévita József is, akit az apostolok Barnabásnak neveztek – amely azt jelenti: Vigasztalás fia –,
- 37
- mivel volt földje, eladta, a pénzt elhozta, és letette az apostolok lábához.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Március 30
Kétéves:
- I. év: 2Móz 39
- II. év: Neh 1
- Lk 8:40-9:6
- Zsolt 71:1-24
- Péld 12:5-7
Példabeszéd
Van olyan népség, amely kevély szemű, és tekintetét magasra emeli!