- 1
- Dávid Ahimelek paphoz ment Nóbba. Ahimelek pedig megrettenve ment Dávid elé, és azt kérdezte: Mi történt, hogy csak egyedül vagy, és senki sincs veled?
- 2
- Dávid ezt felelte: A király bízott rám valamit, és azt mondta nekem: Senki se tudja meg azt a dolgot, amiért elküldtelek, és amit parancsoltam neked. Ezért a szolgákat elküldtem erre és erre a helyre.
- 3
- Most azért mi van kéznél nálad? Adj nekem öt kenyeret vagy valami mást, ami van.
- 4
- A pap így felelt Dávidnak: Nincs kéznél közönséges kenyér, hanem csak szentelt kenyér, de csak akkor, ha a szolgák tisztán tartották magukat legalább az asszonyoktól.
- 5
- Dávid pedig így felelt a papnak: Valóban el volt tiltva tőlünk az asszony tegnap is, és azelőtt is, amikor elindultam, és a szolgák holmija is tiszta volt. És noha ez csak közönséges út, de ma is tiszták maradtak.
- 6
- Akkor a pap szentelt kenyeret adott neki, mert nem volt ott más kenyér, hanem csak szent kenyér, amelyet elvettek már az ÚR színe elől, és frissen sült kenyeret tettek a helyére, amikor azt elvették.
- 7
- Volt ott azon a napon Saul szolgái között egy Dóég nevű edómi ember, Saul pásztorainak a számadója, aki éppen ott tartózkodott az ÚR előtt.
- 8
- Azután Dávid megkérdezte Ahimelektől: Nincs a kezednél egy dárda vagy valami más fegyver? Mert sem a kardomat, sem a fegyverzetemet nem hoztam magammal, mivel a király dolga sürgős volt.
- 9
- A pap azt felelte: A filiszteus Góliát kardja, akit az Élá-völgyben levágtál, íme, itt van posztóba takarva az éfód mögött. Ha azt el akarod vinni, vidd el, mert azonkívül más nincs itt. Dávid ezt mondta: Nincs ahhoz hasonló, add ide azt nekem!
- 10
- És fölkelt Dávid, és elfutott azon a napon Saul elől, és elment Ákishoz, Gát királyához.
- 11
- Ákisnak azt mondták a szolgái: Vajon nem ő-e Dávid, annak az országnak a királya? Vajon nem róla énekeltek-e így a körtáncban: „Megverte Saul a maga ezrét és Dávid is az ő tízezrét”?
- 12
- Dávid pedig szívére vette e beszédeket, és igen megijedt Ákistól, Gát királyától.
- 13
- Eszelősnek tettette magát, őrjöngött közöttük, és irkált a kapuk ajtajaira, nyálát pedig engedte a szakállán lefolyni.
- 14
- Akkor Ákis azt mondta a szolgáinak: Íme, látjátok, hogy ez az ember megőrült, miért hoztátok hozzám?
- 15
- Szűkölködöm-e őrültekben, hogy idehoztátok őt, hogy bolondozzék előttem? Egy ilyen kerüljön az én házamba?
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Május 19
Kétéves:
Példabeszéd
Amit az embertől leginkább kívánnak, az a jóság, és jobb a szegény ember a hazugnál.